A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. október 27.Pontosságellenőrzött Ugrás: navigáció, keresés 26 mangán ← vas → kobalt - ↑ Fe ↓ Ru                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     26 Fe Periódusos rendszer Általános Név, vegyjel, rendszám vas, Fe, 26 Elemi sorozat átmenetifémek Csoport, periódus, mező 8, 4, d Megjelenés csillogó fémes szürkés árnyalattal Atomtömeg 55,845(2) g/mol Elektronszerkezet [Ar] 3d6 4s² Elektronok héjanként 2, 8, 14, 2 Fizikai tulajdonságok Halmazállapot szilárd Sűrűség (szobahőm.) 7,86 g/cm³ Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 6,98 g/cm³ Olvadáspont 1811 K (1538 °C, 2800 °F) Forráspont 3134 K (2861 °C, 5182 °F) Olvadáshő 13,81 kJ/mol Párolgáshő 340 kJ/mol Moláris hőkapacitás (25 °C) 25,10 J/(mol·K) Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 1728 1890 2091 2346 2679 3132 Atomi tulajdonságok Kristályszerkezet köbös tércentrált Oxidációs állapotok 2, 3, 4, 6 (amfoter oxid) Elektronegativitás 1,83 (Pauling-skála) Ionizációs energia 1.: 762,5 kJ/mol 2.: 1561,9 kJ/mol 3.: 2957 kJ/mol Atomsugár 140 pm Atomsugár (számított) 156 pm Kovalens sugár 125 pm Egyebek Mágnesség ferromágneses Fajlagos ellenállás 1,68·10-8 Ω·m Hővezetési tényező (300 K) 80,4 W/(m·K) Hőtágulási tényező (25 °C) 11,8 µm/(m·K) Hangsebesség (vékony rúd) (szobahőm.) (electrolitikus) 5120 m/s Young-modulus 211 GPa Nyírási modulus 82 GPa Bulk modulusz 170 GPa Poisson-arányszám 0,29 Mohs-keménység 4,0 Vickers-keménység 608 MPa Brinell-keménység 490 HB CAS-szám 7439-89-6 Fontosabb izotópok Fő cikk: A vas izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 54Fe 5,8% >3,1E22 év kettős elektronbefogás  ? 54Cr 55Fe mest. 2,73 év elektronbefogás 0,231 55Mn 56Fe 91,72% Fe stabil 30 neutronnal 57Fe 2,2% Fe stabil 31 neutronnal 58Fe 0,28% Fe stabil 32 neutronnal 59Fe mest. 44,503 d β 1,565 59Co 60Fe mest.

1,5E6 y β- 3,978 60Co Hivatkozások   Ez a szócikk a kémiai elemről szól. Hasonló címmel lásd még: Vas (egyértelműsítő lap). A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol. A vegyjele Fe, ami a latin ferrum szóból ered, nyelvújításkori neve vasany[1]. Elemi állapotban szürkésfehér, szívós, jól alakítható fém. A földkéreg 4,8% vasat tartalmaz különböző vegyületek alakjában, elemi vas a természetben nem található (eltekintve a meteoritvastól). Az elemek közül ennél több csak oxigénből, szilíciumból és alumíniumból van. A vas ipari fontosságú elem. Érceiből redukálással állítják elő. Először a nyersvasgyártási eljárással nyersvasat, öntészeti célra öntöttvasat, az acélgyártás műveleteivel acélt állítanak elő. Tartalomjegyzék 1 Tulajdonságai 1.1 Reakciói 1.2 Kémiai tulajdonságai 1.3 Fizikai tulajdonságai 2 Előállítása 3 Története 4 Előfordulása a talajban 5 Élettana 5.1 Szerepe a növények életében 6 Lásd még 7 Források 8 Források 9 Külső hivatkozások [szerkesztés] Tulajdonságai [szerkesztés] Reakciói Elemekkel: Oxigénnel: Halogénekkel (Cl, Br, I) is Fe3+ ionná oxidálódva pl. FeCl3 vagy FeBr3 halogenideket alkot, jóddal +2-ig oxidálódik (az FeI3 instabil, mg-os mennyiségben előállítható fekete anyag). Kénnel (S) csak Fe2+(ferro-) ionná oxidálódik mert a kén nem annyira oxidatív. Vízzel nem reagál, ha az oxigénmentes, desztillált víz, de ha a vízben van oldott oxigén, akkor rozsda (FeO(OH) vagy Fe(OH)3·Fe2O3) keletkezik. Savakkal: A híg szervetlen savak (HCl, HNO3…

) mind reagálnak vele, kénsavval és sósavval csak +2-ig oxidálódik, de így nem stabil, lassan (hetek, hónapok alatt) alakul át Fe3+ (ferri-) vegyületekké. A tömény szervetlen savak passziválják, védőréteg alakul ki a felszínén, ami megakadályozza a további reakciót (a HCl csak vízmentesen passziválja), ezért a tömény savakat vastartályban lehet szállítani. Lúgokkal nem reagál, nem amfoter fém. A pozitívabb standard elektródpotenciálú fémeket redukálni tudja, sóikban a helyüket átveszi. A vas levegőn csak magas hőmérsékleten (1250 K) oxidálódik. Ekkor vas(II)-vas(III)-oxid, Fe3O4 keletkezik. A száraz klórgáz és a cseppfolyós klór közönséges körülmények között a vasat nem támadja meg, ezért hozható a klór vaspalackokban forgalomba.

Viszont víznyomok jelenlétében a vas már szobahőmérsékleten is reagál a klórral. A jód 100 °C-on reagál a vassal. Ekkor a vas vas(II)-jodiddá (FeI2) oxidálódik. Hevítés hatására kénnel és foszforral is reakcióba lép, nitrogénnel azonban magas hőmérsékleten sem reagál.

[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai A Fe2+ ion-vegyületek zöld színűek, az aniontól függően, de ezek a sók nem stabilak, levegőn átalakulnak sárga színű Fe3+ vegyületekké. A kettős szulfátok stabilabbak – például a Mohr-só, ennek képlete Fe(NH4)2(SO4)2 –, de levegőn lassan ezek is oxidálódnak. A vas(III)-oxalát ellenben fény hatására vas(II)-oxaláttá alakul (Fe2(C2O4)3 → 2 Fe(COO)2+2 CO2). A Fe2+ iont tartalmazó vas(II)-vegyületek redukáló tulajdonságúak (legerősebben lúgos közegben), könnyen oxidálódnak stabilabb vas(III)-vegyületekké. Bár a vas oxidációs száma vegyületeiben leggyakrabban +2 vagy +3, egyes vegyületeiben (a ferrátokban) a vas oxidációs száma +6 is lehet. Reakcióképessége miatt kísérő elemeitől nehezen, hosszadalmas laboratóriumi műveletekkel is csak részben sikerül megtisztítani. A színvasnak minősíthető fém is csak mintegy 99,998% Fe-t tartalmaz; ezt főleg kísérleti célokra használják. Ipari célra – amennyiben tiszta vasra van szükség – nem ennyire tiszta, hanem gazdaságosabban előállítható vasfajtákat használnak, például az elektrolitvasat, vagy a túloxidálással készült Armco-vasat.

[szerkesztés] Fizikai tulajdonságai Kockarácsok típusai. Felületen középpontos a γ-vas, térben középpontos az α- és az α(δ)-vas A vas 1538 °C-on olvad. Az olvadt vas hűlés közben ugyanezen a hőmérsékleten szabályos rendszerbeli, térben középpontos kockarácsú (vagy tércentrált) kristályokká dermed; a kockarács élei 0,293 nm hosszúak. További hűlés során a kristályszerkezet megváltozik az A4 = 1394 °C hőmérsékleten: felületen középpontos (lapcentrált) rácsúak lesznek, a rácselem élei 0,368 nm-re változnak. Miközben az acél tovább hűl, A3 = 912 °C hőmérsékleten a kristályok ismét térben középpontos kockarácsúak lesznek, a rácselem mérete 0,290 nm. Ezután több átalakulásra már nem kerül sor; szobahőmérsékleten a vas szintén tércentrált kockarácsú, csupán az élei rövidülnek meg 0,286 nm-re a zsugorodás miatt. A vasnak tehát három kristályos módosulata van: 1538 és 1394 °C között a δ-vas, 1394 és 912 °C között a γ-vas, 912 °C-nál kisebb hőmérsékleten pedig az α-vas állandó. Látható, hogy az α(δ)- és az α-vas azonos rácsszerkezetű, csupán a rácselemük méretében különböznek egymástól, ami pedig a hőtágulással magyarázható (ebből adódik jelzésük egyezősége is). Régebben megkülönböztették a β-vasat is, de ez csak a mágnesezhetőség határát (770 °C) jelölte, nem külön módosulat. Fontos megjegyezni, hogy a vas módosulatainak a sűrűsége (fajtérfogata) különböző. Ennek az az oka, hogy az α-vas kockarácsában a vasatomok nem olyan szorosan helyezkednek el, mint a γ-vaséban.

A vas legfontosabb ötvözete az acél, ami ötvözőként szenet és más ötvözőelemeket tartalmaz. Az ötvözők, de a szándék nélkül vasba került többi elem hatására is, az acél keményebbé, szilárdabbá – bizonyos határon túl pedig akár rideggé is – válik. A vas az elektromosságot és a hőt közepesen vezeti, és mágnesezhető. A vason kívül csak két másik fémes elem, a kobalt és a nikkel mágnesezhető. [szerkesztés] Előállítása   Bővebben: Nyersvasgyártás   Bővebben: Acélgyártás [szerkesztés] Története A vasat valószínűleg az ókori Anatóliában vagy a Kaukázusban fedezték fel az i. e. II. évezredben, meteoritból származó vas felhasználásával. Az első vasszerszámot a a Kheopsz-piramisnál folytatott ásatásoknál találták. Annak, hogy fennmaradt, a sivatagi száraz klíma lehet a magyarázata. Arról nincs pontos tudásunk, hogy mikor és hogyan nyerték ki a vasat először vasércből. A felfedezést feltehetően egy tűzbe került vasérc darabon kialakuló változás megfigyelése indította el. Az első „kohók” széljárta helyeken kapart kis gödrök voltak, amiben faszénnel kevert vasércet izzítottak.

A vasérc redukálódott, azaz oxigéntartalma eltávozott, visszamaradt a vas, amiről a salakot kovácsolással el lehetett távolítani, az acélszerű terméket pedig fel lehetett használni. [szerkesztés] Előfordulása a talajban A vas a talajban különböző ásványok kristályrácsában, így a csillámokban, augitban, olivinben és biotitban található. Az adszorpciós komplexuson is megkötődhet Fe2+-, Fe3+-, vagy Fe(OH)2+-, Fe(OH)2+-ion formában. A talaj oldható Fe-tartalma általában kicsi, a pH csökkenésével növekszik, és csak erősen savanyú talajokban, pl. podzolokban jelentős mennyiségű. A Fe mozgékonysága a savanyú talajokban jó. Ennek következtében a feltalaj oldható Fe-tartalma a mélyebb rétegekbe mosódik, ott kicsapódik. A kelátok a vasat megvédik a kicsapástól, a vaskelátok oldatban maradnak. A Fe mozgékonyságát a talajban nagymértékben befolyásolják az oxidációs, redukciós viszonyok.

A Fe3+-ionok csak pH = 3 alatt stabilak, e fölött kicsapódnak, míg a Fe2+-ionok csak a semleges pont közelében csapódnak ki vas-hidroxid formájában. Az oxidáció a redox potenciál növekedésével fokozódik, és ennek következtében a Fe kicsapódása is nagyobb mérvű. A redox potenciál függ a pH-értéktől, növekvő pH-értékkel csökken, ezért a Fe oldhatósága annál kisebb, minél nagyobb a talaj pH-értéke. Mésztartalmú talajokon a növények Fe-ellátása ennek következtében veszélyeztetett. A Fe2+ ↔ Fe3+ átalakulás természetesen a talaj szellőzöttségétől is függ.

A pangó víz elősegíti a redukciót. A kétértékű vas aránya a mélyebb talajrétegekben egyre nagyobb. [szerkesztés] Élettana [szerkesztés] Szerepe a növények életében A növények számára elsősorban azért fontos, mert a fotoszintézis kulcsvegyületének, a klorofill bioszintézisében alapvető szerepet játszik, de a klorofillnak nem alkotója. A vas egyébként nemcsak a klorofill bioszintéziséhez szükséges, de komponense nagyon sok fontos növényi enzim-rendszernek: a citokróm-oxidáz például az elektron-transzportért felelős. Vas a fő komponense a ferredoxinnak, amely a nitrátok és a szulfátok redukciójában játszik szerepet. Részt vesz a vas a NADP képződésében, tehát az energia-láncban, továbbá az elemi nitrogén kémiai megkötését végző nitrogenáz molekula - a molibdénen kívül - fő komponensként vas-atomokat tartalmaz.

A fontosabb vas-tartalmú enzimek (egy kivételével mind az oxido-reduktázok csoportjába tartoznak, ezen belül is döntő többségük a molekuláris oxigén, illetőleg hidrogén-peroxid átalakulásával kapcsolatban végzi tevékenységét): glutamát-szintetáz, ferredoxin-nitrát-reduktáz, szulfit-reduktáz (NADPH), citokróm-peroxidáz, kataláz, peroxidáz, lipoxigenázok, hidrogenáz. A növényi levelek vas-tartalma 10–1000 mg/kg nagyságrendben szokott mozogni: a legtöbb növénynél a kritikus alsó határt 50 mg/kg értékkel lehet megjelölni. A növények nagyobb foszfor-tartalma csökkenti a vas felvehetőségét: a P:Fe arány általában a 29:1 értékkel fejezhető ki. A növények vasellátása szempontjából a kioldható Fe(II)-formát tartják lényegesnek, de praktikusan a vas-ellátottság megbízható indikátora a klorofill mennyisége. A talajban lévő vas(III) forma a gyökereken keresztül történő vas-felvételnél általában vas(II)-formává alakul át és rendszerint komplexképző segítségével kerül a növények belsejébe. Az ion-felvételnél igen erős versengés folyik: a réz, a mangán és a cink - nagyobb mennyiségben - a vasfelvételt gátolják. Közismert a növények életében a mészklorózisnak nevezett tünet, amikor a talajban levő nagyobb kalcium-karbonát-tartalom következtében kialakuló magasabb pH-érték miatt a vas felvétele gátolt, illetőleg a növényben levő vas nem tud részt venni a klorofill bioszintézisében. A fiatal levelek érközei világosodnak, sárgulnak, míg az erek zöldek maradnak.

Egyszikűeknél jellegzetes hosszanti levélcsíkozottság jelentkezik. Súlyos hiány esetén a levelek szinte teljesen kifehérednek és a levelek erezete sem különül el a levéllemez többi részének színétől. A vas hiányának következtében csökkent hajtásnövekedés, levél- és hajtáselhalás, valamint a szőlőnél bogyólerúgás alakulhat ki, mely jelentős termésveszteséghez vezethet. A vashiányra a gyümölcsösök és a szőlő ültetvények különösen érzékenyek. A vas feleslege átlagos körülmények között gyakorlatilag ismeretlen. [szerkesztés] Lásd még A vas vegyületei [szerkesztés] Források ↑ Szõkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010.

december 3.) [szerkesztés] Források ALLOWAY B. J. (1995): Heavy metals in soils, Blackie Academic and Professinal, London FILEP GY. (1987):Talajtani alapismeretek I. Általános talajtan - DATE Mg. Kar jegyzet, Debrecen FILEP GY. (1988): Talajkémia - Akadémia Kiadó, Bp. szerk.: Geleji Sándor: Vaskohászati enciklopédia VI. – Nyersvasgyártás. Budapest: Akadémiai Kiadó (1955)  HARGITAI L. (1998): Talajtan és Agrokémia II. Jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Bp. szerk.

: Horst Czichos: Hütte – A mérnöki tudományok kézikönyve. Budapest: Springer Verlag. ISBN 963-7775-50 (1993)  KÁDÁR I. (1992): A növénytáplálás alapelvei és módszerei. Akaprint, Bp. KÁDÁR I. (1998): Talaj és környezet szennyeződése. GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös KOVÁCS M. (1998): Talajjelző növények. Természetbúvár, 53. évf. 6. sz. LOCH J. – NOSTICZIUS Á. (2004): Agrokémia és növényvédelmi kémia, Mezőgazda Kiadó, Bp. MENGEL K. (1976): A növények táplálkozása és anyagcseréje. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. PAIS I. (1999): A mikroelemek jelentősége az életben.

Mezőgazda Kiadó, Bp. PATÓCS I. (szerk.) (1989): A növények táplálkozási zavarai és betegségei. Agroinform, Bp. SIMON L. – SZILÁGYI M. (szerk.) (2003): Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Kiadó, Nyíregyháza STEFANOVITS P. – Filep Gy. – Füleky Gy. (1999): Talajtan.

Mezőgazda, Bp. SZABÓ S. A. – REGIUSNÉ M. Á. – GYŐRI D. – SZENTMIHÁLYI S. (1987): Mikroelemek a mezőgazdaságban I. (Esszenciális mikroelemek). Mezőgazdasági Kiadó, Bp. Verő József. Fémtan. Budapest: Tankönyvkiadó (1969)  [szerkesztés] Külső hivatkozások A Wikimédia Commons tartalmaz Vas témájú médiaállományokat. Agrokémia jegyzet [1] Fémionok [2] A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.

php?title=Vas&oldid=10597365” Kategória: Átmenetifémek Mit gondolsz erről az oldalról? Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében. Megbízhatóság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Teljesség: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Tárgyilagosság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Stílus: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. november 7.Pontosságellenőrzött Ugrás: navigáció, keresés Tolna Tolna címere Közigazgatás Ország Magyarország Régió Dél-Dunántúl Megye Tolna Kistérség Szekszárdi Rang város Polgármester dr. Sümegi Zoltán (FIDESZ-KDNP)[1] Irányítószám 7130 Körzethívószám 74 Népesség Teljes népesség 11 518 fő (2010. január 1.)[2] +/- Népsűrűség 162,04 fő/km² Földrajzi adatok Terület 71,08 km² Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Tolna Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 46.42363° k. h. 18.79025°46.42363, 18.79025 Tolna Pozíció Tolna megye térképén é. sz. 46.42363° k. h. 18.79025°46.42363, 18.79025 Tolna (németül Tolnau) város Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben. Tartalomjegyzék 1 Fekvése 1.1 Megközelítése 2 Története 3 Látnivalók 4 Itt született 5 Testvérvárosok 6 Források 7 Külső hivatkozások 8 Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés] Fekvése Szekszárdtól 10 kilométerre északkeletre található. [szerkesztés] Megközelítése Közúton az M6-os autópályán, a 6-os és a 63-as főúton; vonattal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon. [szerkesztés] Története A terület már a római korban is lakott volt.

A honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye volt a területen, I. Istváné is; később is a trónörökösök birtoka volt, egészen a 12. századig. A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik először. Neve valószínűleg a telona, azaz „vámok” szóból ered. A vár – valószínűleg földvár – Szent István uralkodása alatt épült. A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik. A tatárjárás után a Kőszegiek birtoka volt, tőlük foglalta vissza Károly Róbert. 1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu. A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Valószínűleg a pálos szerzetesrend is megtelepedett a városban, színvonalas iskolája is lehetett a városnak, de erről kevés az adat.

A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól. Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott a városban, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlésre került sor a városban. A 16. századtól Tolnavár helyett Tolna néven említik a települést, ami ebben az időben gyorsan fejlődő, virágzó város volt, színvonalas iskolával, és mezővárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal.

A török időkben a fejlődés megtorpant. II. Lajos király innen indult a mohácsi csatába. A győztes törökök hamar megszállták a várost. A következő évtizedekből kevés adat maradt fenn, de több utazó is nagy városként említi, 8000 lakossal, ami kiemelkedően nagynak számított.

A 16. század végi és 17. század eleji török elleni harcok során azonban Tolnát többször is feldúlták, lakosai elmenekültek, a város elnéptelenedett. 1696-ban már csak mintegy harminc család élt a városban. A 18. század első felében III. Károly király a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezővárosba, aminek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tűzvész pusztított a városban, de ez csak rövid időre akasztotta meg a fejlődést. A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni. A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket. 1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet.

[szerkesztés] Látnivalók Festetics-kastély Szentháromság-szobor (1790) Katolikus templom (1773) Kálvária-kápolna (1779) Mözsi templom (1822) Selyemfonó emlékszoba [szerkesztés] Itt született 1839-ben Festetics Mária csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye 1930-ban Tóth János Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező; a modern magyar filmművészet kiemelkedő alakja [szerkesztés] Testvérvárosok Bodegraven, Hollandia Stutensee, Németország Székelyudvarhely, Románia [szerkesztés] Források ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.) ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.) [szerkesztés] Külső hivatkozások Tolna város honlapja Startlap linkgyűjtemény Térkép Kalauz – Tolna [szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek m • v • sz Tolna megye városai Bátaszék · Bonyhád · Dombóvár · Dunaföldvár · Gyönk · Nagymányok · Paks · Simontornya · Szekszárd · Tamási · Tolna m • v • sz Tolna megye települései Megyei jogú város Szekszárd     Városok Bátaszék · Bonyhád · Dombóvár · Dunaföldvár · Gyönk · Nagymányok · Paks · Simontornya · Tamási · Tolna Nagyközségek, Községek Alsónána · Alsónyék · Aparhant · Attala · Báta · Bátaapáti · Belecska · Bikács · Bogyiszló · Bonyhádvarasd · Bölcske · Cikó · Csibrák · Csikóstőttős · Dalmand · Decs · Diósberény · Döbrököz · Dunaszentgyörgy · Dúzs · Értény · Fadd · Fácánkert · Felsőnána · Felsőnyék · Fürged · Gerjen · Grábóc · Györe · Györköny · Gyulaj · Harc · Hőgyész · Iregszemcse · Izmény · Jágónak · Kajdacs · Kakasd · Kalaznó · Kapospula · Kaposszekcső · Keszőhidegkút · Kéty · Kisdorog · Kismányok · Kisszékely · Kistormás · Kisvejke · Kocsola · Koppányszántó · Kölesd · Kurd · Lápafő · Lengyel · Madocsa · Magyarkeszi · Medina · Miszla · Mórágy · Mőcsény · Mucsfa · Mucsi · Murga · Nagydorog · Nagykónyi · Nagyszékely · Nagyszokoly · Nagyvejke · Nak · Németkér · Ozora · Őcsény · Pálfa · Pári · Pincehely · Pörböly · Pusztahencse · Regöly · Sárpilis · Sárszentlőrinc · Sióagárd · Szakadát · Szakály · Szakcs · Szálka · Szárazd · Szedres · Tengelic · Tevel · Tolnanémedi · Udvari · Újireg · Varsád · Váralja · Várdomb · Várong · Závod · Zomba m • v • sz Szekszárdi kistérség települései Alsónána · Alsónyék · Báta · Bátaszék · Bogyiszló · Decs · Fácánkert · Fadd · Felsőnána · Harc · Kéty · Kistormás · Kölesd · Medina · Murga · Őcsény · Pörböly · Sárpilis · Sióagárd · Szálka · Szedres · Szekszárd · Tengelic · Tolna · Várdomb · Zomba Földrajz-portál Magyarországportál A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tolna&oldid=10668278” Kategóriák: Magyarország városaiTolna megye településeiMagyarország volt megyeszékhelyei Mit gondolsz erről az oldalról? Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében. Megbízhatóság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Teljesség: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Tárgyilagosság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Stílus: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. szeptember 20.Pontosságellenőrzött Ugrás: navigáció, keresés   Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Pest megye. Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel sziget északi fele Pest város volt a Magyar Királyságban: így hívták 1873 előtt az egyik fővárost, a Budapestet alkotó három város legnagyobbikát. A 19. században Budát és Pestet együtt Pest-Buda, Buda-Pest vagy Budapest néven emlegették. Pest egyesítés előtti területe nagyjából megegyezik a mai Budapest nyolc kerületével (V–X., XIII., XIV.), ahol a 21. század elején mintegy 600 ezer ember él. Tartalomjegyzék 1 A mai szóhasználatban 2 A név eredete 3 Története 3.1 A honfoglalás előtt 3.2 A honfoglalástól a török hódoltságig 3.3 Pest a török időkben 3.4 A török időktől az egyesítésig 4 Híres emberek 4.1 Pesten születtek 4.2 Pesten éltek 4.3 Pesten haltak meg 5 Lásd még 6 Külső hivatkozások [szerkesztés] A mai szóhasználatban Pestnek hívják a mai Budapestnek a Duna bal (keleti) partján fekvő részét. Ebben az értelemben Pestet 16 (a IV–X., a XIII–XX. és a XXIII.) kerület alkotja, és gyakran ide értik tizenhetedikként a Csepel-szigeten, de a Duna főágának bal oldalán fekvő XXI. kerületet is. A köznyelvben gyakran egyszerűen Pestnek nevezik egész Budapestet.

[forrás?] [szerkesztés] A név eredete Pest nevének eredete valószínűleg az ókorba nyúlik vissza: Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében ugyanis Pesszion (Πέσσιον, iii.7.§2). Más magyarázatok szerint eredete a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent. A Gellért-hegy gyomrában pedig nagy hévizes barlang található, amelynek a kijárata ma már be van falazva, azonban egykor nyitott volt, és a barlang mélyéből a Dunába folyó forró víz a környék fő látványosságának számított. Más vélemény szerint a pest szó a mai Gellért-hegy és Várhegy közötti, ma Tabán-nak hívott területen, az akkori szlávok által folytatott cserép- és téglaégető-ipar kemencéire utalt. A régi magyar nyelvben valóban a kemencét nevezték „pestnek”, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. (Lásd még Pécs nevének eredetét!) A szó számos szóösszetételbe került be. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy neve Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő neve pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település is a nevét. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is, amely a szláv pest szóhoz hasonlóan „kemencét” jelent, illetve délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan „barlang, üreg” jelentése is van. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

[szerkesztés] Története [szerkesztés] A honfoglalás előtt A mai Pest területén először kelta település volt, majd a Római Birodalom idején, a Duna bal partján a barbár támadások ellen létesült Contra-Aquincum (Klaudiosz Ptolemaiosznál Pesszion), amelynek romjai Budapest V. kerületében, a Március 15. téren találhatók. Miután a hunok birodalma is szétesett, az avarok uralták a vidéket. A magyarok a 880-as években jelentek meg először a térségben, ahol szláv és bolgár népek éltek. [szerkesztés] A honfoglalástól a török hódoltságig A várost Pest néven elsőként 1148-ban említik. A 11.-13. században vált fontos gazdasági központtá. Pestnek ebben az időben szláv és bolgár lakossága volt, később a németek kerültek túlsúlyba. A 12. században már fal vette körül, 1230-ban pedig kiváltságlevelet kapott II. Endrétől. A tatárjárás során elpusztult, de hamarosan újra felépült.

IV. Béla 1241-ben Pestről indult a tatárok ellen. A vesztes csata után a tatárok felégették Pestet, majd 1241/42 telén átkeltek a befagyott folyón, és Óbudát is elpusztították. A király visszatérése után Budán kővárat építtetett1247 és 1265 között, Pest azonban évtizedek múltán heverte ki a csapást.A 15. században visszanyerte a bíróválasztás jogát is, majd 1470 körül szabad királyi város lett.

[szerkesztés] Pest a török időkben A török időkben Pest rohamosan veszített jelentőségéből, kereskedelmi központ szerepe megsínylette a török megszállást. 1686. szeptember 2-án több sikertelen kísérlet után a Habsburgoknak Lotaringiai Károly vezetésével végül sikerült felszabadítaniuk Budát és Pestet, de nagy árat kellett fizetniük: a vár és a város teljesen elpusztult a harcok során, melyeknek a lakosság nagy része is áldozatul esett. [szerkesztés] A török időktől az egyesítésig Buda és Pest is gyorsan talpra állt, bár kiváltságleveleiket csak húsz év múlva kapták vissza. 1773-ban megválasztották az első pesti polgármestert (addig bíró intézte a város ügyeit.) A 18. században a két város lakossága 20-24 000 fő közt volt, száz évvel később már 150 000 körül. Ekkorra Pest a tehetős helyi görög, szerb és zsidó kereskedőknek köszönhetően az ország kereskedelmi központja lett. Lakossága vegyes volt. Pestet ekkor főként németek, magyarok, szerbek, zsidók valamint csekély számú görögök, aromunok, valamint szlovákok lakták.

Ekkoriban Pest lakossága Budáénak kétszerese volt. A kulturális élet is fellendült. 1825. november 3-án megalapították a Magyar Tudományos Akadémiát. Ennek hatására Pesten 1826.

február 16-án hat vállalkozó szellemű pest-budai szerb kereskedő megalapította a Matica srpska, szerb irodalmi és tudós társaságot. 1838 márciusában hatalmas árvíz pusztított; nagyrészt az újjáépítés során nyerte el a város mai külsejét. 1866. július 30-án megnyílt az első hazai lóvasút a pesti Széna tér és az újpesti Városkapu között a Pesti Közúti Vaspálya Társaság üzemeltetésében. [szerkesztés] Híres emberek [szerkesztés] Pesten születtek   Bővebben: Pesten születettek listája [szerkesztés] Pesten éltek [szerkesztés] Pesten haltak meg Hans Gasser osztrák szobrász, festő (1868) 1811. március 11-én Hild János építőmester, Hild József apja 1867. november 17-én Ifj. Zitterbarth Mátyás építész Jókai Mór Mosonyi Mihály Vásárhelyi Pál [szerkesztés] Lásd még Buda Budapest Óbuda [szerkesztés] Külső hivatkozások Ez a Budapestről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos).

Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! Budapestportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pest&oldid=10390283” Kategóriák: Budapest városrészeiMagyarország megszűnt településeiRejtett kategóriák: Kevés forrással rendelkező lapokCsonkok (Budapest)Csonkok 2005 júniusából Mit gondolsz erről az oldalról? Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében. Megbízhatóság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Teljesség: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Tárgyilagosság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Stílus: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. szeptember 12.Pontosságellenőrzött Ugrás: navigáció, keresés Heves Heves címere Közigazgatás Ország Magyarország Régió Észak-Magyarország Megye Heves Kistérség Hevesi Rang város Polgármester Csáki Zsigmond[1] Irányítószám 3360 Körzethívószám 36 Népesség Teljes népesség 10 595 fő (2010. január 1.)[2] +/- Népsűrűség 106,69 fő/km² Földrajzi adatok Terület 99,31 km² Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Heves Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 47.59447° k. h. 20.28814°47.59447, 20.28814 Heves Pozíció Heves megye térképén é. sz. 47.59447° k. h. 20.28814°47.59447, 20.28814 Heves légifotója Heves Heves megye délkeleti részén fekvő város, a Hevesi kistérség központja. Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 2.1 Népcsoportok 3 Gazdasága 4 Kultúra, oktatás, sport 5 Nevezetességei 6 Testvérvárosai 7 Források 8 Külső hivatkozások [szerkesztés] Fekvése Heves egy vasútállomással rendelkezik a Kál-Kápolna-Kisújszállás mellékvasútvonalon. Pár személyvonat köti össze a vonal két végállomásával. A város a 31-es másodrendű főút mellett fekszik, az M3-as autópályától 18 kilométerre. Északnyugat-délkelet irányban a Gyöngyös–Kisköre fontosabb mellékút keresztezi az előbbi utat. Továbbá még Pély községbe indul a városból út. Heves komolyabb elővárosi autóbusz-forgalommal nem rendelkezik.

Helyközi járatok kötik össze Egerrel, Gyöngyössel, Jászberénnyel és Kiskörével. Távolsági járattal elérhető Budapest, Debrecen, Gyula, Szeged, Tiszafüred, Eger. [szerkesztés] Története Heves területén a legkorábbi állandó település a szkíták korában volt. Jelentős honfoglaláskori sírleletek is előkerültek a városban.

Az I. István által létrehozott vármegyerendszerben Heves várispánság szerepét töltötte be, tulajdonosa a király volt. A közigazgatás mellett egyházi szerepe is jelentős volt, a vármegye déli részének főesperességi székhelyeként működött a Nagyvárad–Debrecen–Gyöngyös–Csehország és a Pest–Jászberény–Miskolc–Kassa kereskedelmi út mentén fekvő településen. Első említése 1203-ból való Hewes néven. Ekkora térségi vezető szerepe már megszilárdult, temploma is ekkor épült. 1271-ben V. István országgyűlést is tartott itt. A 13. század végén a Kompolti, majd az Országh család tulajdonába került. A sok kézműves lakhelyéül szolgáló települést először 1467-ben említik mint mezőváros.

Ekkor Országh Mihály vezetésével itt ülésezett Heves megye közgyűlése. A város 15. századi virágzásának a törökök vetettek véget. A város Hatvan 1544-es eleste után került török kézre, és mint gazdag élelmiszerforrás működött. 1567-ben a hatvani bég leromboltatta a várost a környező (Pély, Vezekény, Hanyi) falvakkal együtt, majd 1596-ban elűzték a még megmaradt korábbi lakosságot, törökök költöztek a várba.

A császári csapatok 1685. október 16-án szerezték vissza a várost, ám 1686-ban a törökök ismét elfoglalták, ismételt kiűzésükre 1688-ban került sor. A környéket az udvartól Glöcksberg Dietrich vásárolta meg. Megindult a mezőváros újranépesedése. Nagy számban érkeztek jobbágyok a Bükkaljáról, illetve Felvidékről, de több nemesi család és pár német telepes is lakhelyéül választotta Hevest. A 18. században a lakosság nagy része zsellér és pár jobbágy nélküli kisnemes, valamint hét közép- és nagybirtokos volt. Hevesben a földbirtokok rendezésére csak 1860-ban került sor. Ám ezt követően a mezőgazdaság nagymértékben növelte termelékenységét. Ekkor alakult ki a hevesi dinnye országos presztízse is. A város lakossága nagyban megnőtt, élénk kulturális és társadalmi élet alakult ki a járásszékhelyen. A város fellendülése az I. világháború idején megakadt, a két háború között is csak kisebb gazdasági fejlődés volt tapasztalható, bár a település lakossága nagyban nőtt az Újtelep kiépültével. A II. világháború nagy számban szedett áldozatokat.

350 zsidó lakost szállítottak megsemmisítőtáborokba. Később a megmaradt polgári lakosságból szép számban kerültek gulágba is. 1944. december és 1945 márciusa között a városban volt a II. ukrán front főhadiszállása. Az 1945-ös földosztást követően a termőföldszerkezet nagyban elaprózódott, a korszerűtlen termelőeszközök mellett Heves sokat vesztett jelentőségéből. Az 1960-as években kisebb urbanizálódási folyamat indult meg, melynek keretében a közintézményrendszer lassan kiépült. 1984-ben kapott városi rangot. Az 1990-es években a termelőszövetkezet megszűnt, a helyi nagyüzemeket nagyrészt privatizálták, a termelést racionalizálták. Ennek következtében a várost nagyban sújtja a munkanélküliség. [szerkesztés] Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 96,5%-a magyar, 3%-a cigány és 0,5%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

[3] [szerkesztés] Gazdasága Heves gazdasági szempontból igen elmaradott térsége Magyarországnak. Magas a munkanélküliség. A helyiek jelentős része kénytelen ingázni. A város elsődleges megélhetési forrása továbbra is a mezőgazdaság.

A város nagy hírnévnek örvendő terménye a dinnye, de egyéb gyümölcsök (alma, őszibarack, meggy, szilva), a napraforgó, a búza, az árpa és a kukorica termelése is kiemelkedő. Bár a termelőszövetkezet megszűntével jelentősen apadt, továbbra is nagy mennyiségű állatállomány van a városban. A jellemző fajok a sertés, a baromfiak, a szarvasmarha, a juh, a ló és a nyúl. A városban a rendszerváltás előtt gépgyártás folyt. Ez mára szinte teljesen megszűnt. Helyét részben a könnyűipar vette át, ám nagyrészt üresen állnak a korábbi termelőegységek. A fejlett mezőgazdaság ellenére az élelmiszeripar csak kisvállalkozások formájában van jelen, messze alulmarad a szükségleteknek. A város közepesen fejlett szolgáltatási és kereskedelmi szektorral rendelkezik. Több nagyobb élelmiszer áruház mellett a kis vállalkozások is képviseltetik magukat ebben a gazdasági ágazatban.

Turizmusa nagyban fellendülőben van, amit a Tisza-tó közelségének is köszönhet. [szerkesztés] Kultúra, oktatás, sport Hevesen négy óvoda és öt általános iskola működik. Az Eötvös József Középiskolában szakmunkás-, szakközépiskolai, hat és négyévfolyamos gimnáziumi képzés folyik. A városban kollégium is található.

A település továbbá Heves megye déli részének felnőttképzésének központja is. A város jelentős központi kulturális intézménye a Móricz Zsigmond Művelődési Központ. E mellé társul a Gyermekház és a 12 ezer kötettel rendelkező Városi Könyvtár. A zenei élet helyi szereplői a Hevesi Fúvós- és Majorette Együttes és a Hevesi Kamarazenekar. A városban minden évben a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói számára megrendezik a Képzőművészeti Alkotótábort, amely laikus látogatókat is vonz. A városban labdarúgó-szakosztály is működik Hevesi LSC néven.Heves felnőtt csapata jelenleg a NB III. labdarúgó osztályban szerepel. A település közéleti havilapja az önkormányzati szerkesztésű Heves című újság. Továbbá évente három-négy alkalommal megjelenik a Műhely című helyi kulturális lap is. [szerkesztés] Nevezetességei Római katolikus templom (részben gótikus) Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet Sakkmúzeum Hevesi Múzeumi Kiállítóhely Básty-Újfalussy-kastély Remenyik-kastély Halász-kastély [szerkesztés] Testvérvárosai Breganze, Olaszország Csíkszereda, Románia Gyergyócsomafalva, Románia Aalburg, Hollandia (1993 és 2007 között szerződéses együttműködés, megszűnt) [szerkesztés] Források ↑ Heves települési választás eredményei (magyar nyelven) (html).

Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 22.) ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.) ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora [szerkesztés] Külső hivatkozások Heves hivatalos honlapja Térkép Kalauz – Heves Légifotók Hevesről m • v • sz Heves megye városai Megyei jogú város Eger Városok Bélapátfalva • Füzesabony • Gyöngyös • Hatvan • Heves • Kisköre • Lőrinci • Pétervására m • v • sz Heves megye települései Megyei jogú város Eger Városok Gyöngyös · Hatvan · Heves · Füzesabony · Lőrinci · Kisköre · Pétervására Nagyközségek Kál · Parád · Recsk · Verpelét Községek Abasár · Adács · Aldebrő · Andornaktálya · Apc · Átány · Atkár · Balaton · Bátor · Bekölce · Besenyőtelek · Boconád · Bodony · Boldog · Bükkszék · Bükkszenterzsébet · Bükkszentmárton · Csány · Demjén · Detk · Domoszló · Dormánd · Ecséd · Egerbakta · Egerbocs · Egercsehi · Egerfarmos · Egerszalók · Egerszólát · Erdőkövesd · Erdőtelek · Erk · Fedémes · Feldebrő · Felsőtárkány · Gyöngyöshalász · Gyöngyösoroszi · Gyöngyöspata · Gyöngyössolymos · Gyöngyöstarján · Halmajugra · Heréd · Hevesaranyos · Hevesvezekény · Hort · Istenmezeje · Ivád · Kápolna · Karácsond · Kerecsend · Kerekharaszt · Kisfüzes · Kisnána · Kompolt · Kömlő · Ludas · Maklár · Markaz · Mátraballa · Mátraderecske · Mátraszentimre · Mezőszemere · Mezőtárkány · Mikófalva · Mónosbél · Nagyfüged · Nagykökényes · Nagyréde · Nagytálya · Nagyút · Nagyvisnyó · Noszvaj · Novaj · Ostoros · Pálosvörösmart · Parádsasvár · Pély · Petőfibánya · Poroszló · Rózsaszentmárton · Sarud · Sirok · Szajla · Szarvaskő · Szentdomonkos · Szihalom · Szilvásvárad · Szúcs · Szűcsi · Tarnabod · Tarnalelesz · Tarnaméra · Tarnaörs · Tarnaszentmária · Tarnaszentmiklós · Tarnazsadány · Tenk · Terpes · Tiszanána · Tófalu · Újlőrincfalva · Vámosgyörk · Váraszó · Vécs · Visonta · Visznek · Zagyvaszántó · Zaránk A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Heves&oldid=10185312” Kategóriák: Heves megye településeiMagyarország városaiMagyarország volt megyeszékhelyei Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében. Megbízhatóság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Teljesség: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Tárgyilagosság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Stílus: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából (Fejér szócikkből átirányítva) Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. október 10.Pontosságellenőrzött Ugrás: navigáció, keresés Fejér: Fejér megye Fejér vármegye (németül: Weißenburg; latinul: Albensis) Családnév Fejér János (17. század – 18. század), katolikus pap, költő Fejér Antal (?, – 1790 vagy 1791), magyar ügyvéd, költő Fejér Elek (18. század – 19. század, ?), magyar földbirtokos; Fejér Antal ügyvéd, és Sánkfalvai Steinicher Katalin fia volt Fejér János (1785, – 1870 körül), Egri egyházmegyei prépost és alesperes Fejér György (1766–1851) teológiai doktor, egyetemi tanár, prépost-kanonok kövendi Fejér Márton (1812 – 1865), magyar ügyvéd Fejér Bertalan (1831 körül – 1881), magyar bölcsészdoktor, tanfelügyelő Fejér Sándor (1876 – 1915), magyar festőművész Fejér (Weisz) Lipót (1880 – 1959), magyar matematikus Fejér (Feuer) Klára (1911 – 1958), magyar pedagógus, történész Fejér Miklós (1913 – 2002), magyar pedagógus, tankönyvíró Fejér György (1923–1979) karmester, gordonkaművész Fejér Gábor (1948 – 2009), pécsi kórusénekes, hegedűs Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló nevű szócikkek közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson! A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fej%C3%A9r_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)&oldid=10499784” Kategória: Egyértelműsítő lapok Mit gondolsz erről az oldalról? Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében. Megbízhatóság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Teljesség: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Tárgyilagosság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Stílus: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. november 13.Pontosságellenőrzött Ugrás: navigáció, keresés Ez a szócikk Zalaegerszeg városról szól. Hasonló címmel lásd még: Zalaegerszegi TE FC és Egerszeg (egyértelműsítő lap) Zalaegerszeg Látkép a tévétoronyból Zalaegerszeg címere Közigazgatás Ország Magyarország Régió Nyugat-Dunántúl Megye Zala Kistérség Zalaegerszegi Rang megyeszékhely megyei jogú város Polgármester Gyutai Csaba Irányítószám 8900 Körzethívószám 92 Népesség Teljes népesség 61 970 fő (2011. január 1.)[1] +/- Népsűrűség 605,12 fő/km² Földrajzi adatok Terület 102,41 km² Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Zalaegerszeg Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 46.84538° k. h. 16.84721°46.84538, 16.84721 Zalaegerszeg Pozíció Zala megye térképén é. sz. 46.84538° k. h. 16.84721°46.84538, 16.84721 Zalaegerszeg weboldala Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: "Zeg") Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Zalaegerszegi kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa.

Első írásos említése 1247-ből való Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven szerepel. Kanizsa 1600-as elestét követően nőtt meg szerepe, fokozatosan Zala vármegye központjává vált, mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak, 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat.[2] Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Természetföldrajzi adottságai 3 Környezeti állapot 4 Története 4.1 A város címere 5 Demográfia 6 Városrészek 7 Gazdaság 8 Infrastruktúra 8.1 Műszaki infrastruktúra 8.1.1 Közlekedés 8.1.2 Lakossági szolgáltatások 8.2 Lakásállomány 8.3 Intézményi infrastruktúra 9 Látnivalók 9.1 Egyházi építmények 9.2 Intézmények, infrastrukturális létesítmények 9.3 Múzeumok 9.4 Köztéri szobrok, emlékművek 9.5 Természeti látnivalók 10 Oktatási intézmények 10.1 Felsőoktatási intézmények 10.2 Középiskolák 10.3 Általános Iskolák 10.4 Óvodák 11 Kulturális intézmények 12 Média 12.1 TV stúdiók 12.2 Rádióállomások 12.3 Helyi újságok, magazinok 13 Sport 13.1 Sportlétesítmények 13.2 Egyesületek 13.3 Híres zalaegerszegi kötődésű sportolók 14 Híres emberek 14.1 Híres egerszegi kötődésű művészek, tudósok, közéleti személyiségek 14.2 Díszpolgári címet kaptak 15 Testvérvárosok 16 Felhasznált irodalom 17 Lábjegyzet 18 Külső hivatkozások 19 Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés] Fekvése Zalaegerszeg földrajzi koordinátái é. sz. 46.84538° és k. h. 16.84721°. Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50–70 km), Zalai-dombság tájegységben fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága: 156 m.[3] A Balaton tőle keletre 45 km-re található. Budapesttől való távolsága közúton 213, vasúton 239 km. A legközelebbi autópálya-felhajtó 50 km-re van, Nagykanizsa mellett az M7-re. [szerkesztés] Természetföldrajzi adottságai Zalaegerszeg vázlatos térképe Zalaegerszeg az első katonai felmérés (1763-1785) térképén.

A területen a földkéreg vastagsága: 25–27 km, a litoszféráé 60–80 km. A földtörténet során kiemelkedési és lesüllyedési periódusokban váltakozott a tengeri és a szárazföldi üledékképződés a területen. A pliocén kor legfontosabb eseménye a folyóvízi feltöltésből származó kavicsterületek kialakulása. A pleisztocén során lösz fedett be nagy területeket. A felszínen szinte kizárólag a legfiatalabb korú kőzetek találhatóak, a völgytalpakon azonban kibukkanhatnak a felső pannon korúak is.[4] A város a Zalai-dombság északi részén fekszik, három kistáj határán. A délnyugati városrészek már átnyúlnak a Göcsej területére, így ott a változatos kitettségű, erősen szabdalt 200-250 méter magas „hegyek” jellemzőek.

Az északkeleti és keleti lejtők a legmeredekebbek, dél–délnyugat felé vályoggal fedett, fokozatosan alacsonyodó, derázió és geliszoliflukció által formált lejtők ereszkednek. Az északi és középső rész a tektonikailag előre jelzett és kelet felé tölcsérszerűen kiszélesedő Felső-Zala völgyben foglal helyet. A völgy jobb oldalán mély, szűk völgyek, nehezen felismerhető teraszok, pannon agyaghoz kapcsolódó ó-holocén suvadások, baloldalt hosszabb, lankás, lösszel fedett lejtők voltak találhatóak. Az ember tevékenysége azonban majdnem teljesen átalakította őket letelepülésre alkalmasabb formákká. A keleti városrészek a Kelet-zalai-dombság Söjtöri-hátához kapcsoló kisebb meridionális vonulatokon húzódnak.

[5][6][7] A napfénytartam: 1950-2000 óra/év között alakul, ami azonos szélességi körön levő magyar területekhez viszonyítva a legkisebb érték. Ez visszavezethető az 56-62%-os évi átlagos felhőzetre, amit az atlanti hatás erőssége okoz. Szélirányok közül az észak és dél irányú leggyakoribb, összesen kb. 30%, irányuk megtartására rásegítenek a meridionális völgyek. A szélcsendes időszakok szintén gyakoriak, mintegy 25% értékkel. Az évi csapadék mennyisége 800 mm körül alakul. A hótakarós napok átlagos száma 45 nap.[8] Az agyagos, vályogos részeken adottak a lehetőségek a sűrű vízhálózat kialakulásához, amely Magyarországon a legsűrűbbek közé tartozik. Ezzel összefüggésben a völgysűrűség is igen nagy mértéket mutat.

Elősegítette a völgyek képződését a laza felszíni kőzet és a terület negyedidőszaki kiemelkedése is. A domborzat tagoltsága azonban nem kedvezett nagy vízfolyások kialakulásának, így a legnagyobb, a Zala is csak patakméretű Zalaegerszeg környékén. A terület erózióbázisaként ez gyűjti össze a kisebb csermelyek vizét. Megemlíthető ezek közül a Válicka, amely dél felől folyik a Zalába. A város területén több kisebb-nagyobb tó található. A legjelentősebb az 1975-ben mesterségesen létrehozott Gébárti-tó. Pózva városrészben a kavicsbányák felhagyása után horgásztavakat alakítottak ki. Zalaegerszeg környékén kétféle növénytársulás jellemző: a völgyekben vízparti rétek, fűz- és égerligetek jellemzőek. A magasabban fekvő területeken gyertyános és kocsánytalan tölgyesek, zalai bükkösök, cseres tölgyesek találhatóak, gyakori még a szelídgesztenye előfordulása is. A város belterületén csak parkok mutatják a régi gazdag erdők emlékét. (Béke-liget, Dózsa liget, Parkerdő) A Zalai flóratartományhoz kötődő állatállomány nem különbözik a magyar átlagtól, jellemzően nagyvadakból áll (őz, vaddisznó) és kevés különleges állatfajnak ad otthont. Gazdasági jelentőséggel bír e vadállomány, mind a vadhús, mind a bérvadászat tekintetében. Híresek a zalai szarvastrófeák, már több világbajnoki érmet kiérdemeltek.

Gyenge minőségű talajok alakultak ki a város környékén, amelyek közül a legjelentősebbek az agyagbemosódásos barna erdőtalajok. Ezen adottság miatt nagy területeket hasznosítanak még a város határain belül is szőlőhegynek, ahol az igénytelenebb fajták megteremnek. [szerkesztés] Környezeti állapot A város levegőminőségét a közlekedés befolyásolja a legnagyobb mértékben, ezen belül is a porszennyezés okozza a legnagyobb problémákat. A nehézipari létesítmények hiánya miatt nem jelentős az ipari eredetű szennyezés. Egyedüliként a MOL helyi olajfinomító üzeme, amely kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, valamint korom tekintetében jelentős szennyező.

A termelés során keletkezett szennyvíz tisztítás után a Felső-Válickába és az Avas-árokba kerül.[9] A MOL tevékenységének folyamatos racionalizálása eredményeként a Zalai Finomítóban 2001-ben megszűnt a kőolaj-feldolgozás, ma már elsősorban speciális bitumenek készülnek itt.[10] A zajártalomban szintén a közlekedés a problémák fő forrása az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat elemzése alapján. Az elkerülő utak megépítésével ugyan a belváros terhelése csökkent, de mivel a tranzitforgalom az összes forgalomnak csak 20-30%-át tette ki a probléma végleges megoldására még várni kell. A nagy forgalmú belvárosi útszakaszokon a terhelés csúcsidőben rendszeresen meghaladja a megengedett határértéket.

Emiatt folyamatosan napirenden van egy sétálóutcás, csendes belső terület kialakítása a Kossuth utcában és környékén, ez azonban rendkívül nehezen megvalósítható a gyakorlatban, mivel a város észak-dél irányú belső útjai szűkek (jellemzően egyszer kétsávosak és egyirányúsítottak), és a viszonylag sűrű beépítés miatt nem is bővíthetők. A Kossuth Lajos utca a Széchenyi tértől a Kisfaludy Sándor utcáig díszburkolatot kapott, és ezen szakaszon 30 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be, valamint korlátozták a parkolási lehetőségeket, melyet a védett öblök és a Berzsenyi - Kosztolányi utcák sarkán megépült új parkolóház vett át. Ez közepes mértékű tehermentesítést jelent a Kossuth utcában és annak környékén lakóknak, azonban vásárlók elvesztését jelent(het)i a főutcán található üzleteknek, ahonnan a külső területeken megnyílt új bevásárlóközpontokba helyeződhet át a tartós cikkek vásárlásának központja. A város ivóvízellátását 34 kútból oldják meg, amelyek többségéből magas vastartalmú vizet nyernek. A víznyerőhelyek szennyeződés elleni védelme nem kellően megoldott, a jövőben nagy valószínűséggel a mai keleti oldali túlsúly áthelyeződik a nyugati oldalra a kutak elhelyezkedését tekintve. Uniós forrásokat is felhasználva negyvenkét település összefogása nyomán több ütemben modernizálták a szennyvíz- és csatornahálózatot 2004-től kezdve.

[11] A városban a közhasználatú zöldterületek nagysága közel 5 millió m², amely jelentősen meghaladja az országos átlagot. 2007-ben 74 játszótér volt a városban.[12] [szerkesztés] Története Zalaegerszeg látképe a bazitai tévétoronyból Metszet az egerszegi várról, 17. század Metszet Zalaegerszegről, a 19. század eleje Metszet Zalaegerszegről, a 19. század közepe A zsinagóga 1912-ben A Mária Magdolna Plébániatemplom, mögötte a Hotel Balaton és az APEH Zala megyei igazgatósága A Zala Megyei Bíróság és a Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet épülete. A kép felső részén a Vásárcsarnok látható. Az 1974-1989 között használt címer Zalaegerszeg két folyó összefolyásánál található, halakban, vadakban gazdag vidék volt. Talán ennek köszönhető, hogy már az i. e. 7. évezredben, a felső paleolitikumban található itt település, amely egész Zala megyében az egyedüli ókőkori lelet. A következő időszak, amikorról maradtak leletek a városban, a rézkor. A régi ruhagyár elhagyott területén felfedezett, az azóta már teljesen befedett Vizsla-patak mellett megtelepedett, lengyeli kultúrához tartozó település ebből a korból datálható.[13] Ekkor már a mai Zalaegerszeg területén többfelé, elszórtan találkozni településekkel.

A vaskorban kelta nyomokra lehet bukkanni, amilyenből Dél-Zala területén sokat, északon alig találni. Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy Zalaegerszeg ekkor egy fontosabb út mellett állt, és ezt ellenőrizte a kelta lakosság. Az ezt követő időszakokból származó leletek száma elenyésző, így valószínűleg semmilyen település nem volt ez idő tájt a területen. A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. Mivel a földesúr távol élt a területtől, így a bevételek nem mindig jutottak el hozzá, sokszor a környékbeli nagyurak, elsősorban a Kőszegiek vagyonát gyarapította. A 14. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.

1368 és 1389 között rövid időre a király tulajdonát képezte, majd Luxemburgi Zsigmond a Kanizsaiaknak adományozta, akik azonban azt elcserélték Szepetnek községért a veszprémi püspökkel. Így Zalaegerszeg egészen 1848-ig egyházi birtok maradt. A település határainak kijelölése 1381-ben történt, kőtemplomot is ekörül kapott a község. Ekkor a mérete mintegy kétszerese volt a környező településekének. 1421-et követően a település mezővárosi kiváltságokat kapott, egy összegben tartozott a földesúrnak adót fizetni, részleges önbíráskodása lett. Ezek a különleges jogok gyorsan gyarapították a lakosság számát, mivel a környező településekről megindult a bevándorlás. A 16. században már a legtöbb megyegyűlés itt zajlott. Az 1530-as évek felé a város fejlődése megtorpant, mivel folyamatos támadások érték, elsősorban a környező területek földesurai fosztogatták a meggyengült központi hatalmat kihasználva. 1568-ban indult meg a város erődítése a török visszaverése érdekében.

A településen vár épült, amelyet elsősorban a környező mocsarak védtek. Az első sikertelen török támadás a város ellen az 1570-es évek végén indult. Kanizsa 1600-as elestét követően megnőtt Egerszeg szerepe: a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását innen szervezték. A települést védő vár azonban nem bizonyult jó védelemnek, egy 1616-os török portya súlyos károkat okozott a városban, végül 1664-ben rövid időre a vár is török kézre került. A törökök mellett más súlyos terhek is sújtották a lakosságot. A városban többször pusztított pestisjárvány. Emellett az adózás is sokkal kellemetlenebb volt az itt élőknek: mind a kanizsai török, mind a végvári katonák jelentős adóterheket szedtek.

Cserébe a földesúri szolgáltatások díjmentesek voltak. Ezt a jogot egy ideig még sikerült érvényesíteni. Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Ez idő tájt a megyegyűlések mintegy 75%-át itt tartották. A megye perifériáján lévő település megyeszékhellyé válásának több oka is van. Szerepet játszhatott a történelmi hagyomány, mely szerint hagyományosan Egerszegen tartották a korábbi gyűléseket is, a város a török időkben fontos megyei központtá vált, ám a legfontosabb érdeme a helynek, hogy a többi Zala megyei várossal ellentétben nem egy uradalom központja volt, így elkerülhetővé vált a helyi földesurak „rátelepedése” a megyegyűlésre. Még egy indok volt a város mellett, hogy a környéken több nagy nemesi család is élt, mint a Heteldyek vagy a Forintosok. Végül Egerszeg 20 600 forintos adománya, valamint a megyeháza (ma a Zala Megyei Bíróság épülete) 1730 és 1732 közötti megépítése egyértelműsítette a város közigazgatási központi jellegét.

1777-ben a szombathelyi püspökség kezelésébe került. A 18. századi városképre jellemző, hogy egy jó darabig egyetlen kiemelkedő épület a barokkos megyeháza. Az 1760-as években épült az akkor monumentálisnak számító templom, illetve egy kaszárnya kőépülete. Az egyetlen polgári kőházban egy patika működött. A város legtöbb háza azonban továbbra is jellemzően tűzveszélyes, szalmával fedett vályogház volt, így a város történetében sok tűzvész pusztított. A legnagyobb tűzvész 1826. július 18-án és július 29-én volt a városban, a zsúpos és oromtetős házak szinte egy pillanat alatt leégtek. Még ebben az évben Póka Antal mérnök tervei alapján már tégla- és kőházakból építették újra a maival megegyező szerkezetű belvárost. A városban a 19. század elejéig a kereslethez mérten nagyon kevés iparos és kereskedő élt, mivel a földesúr regáléjoga miatt szinte lehetetlenné vált a működésük.

Az 1830-as évekre jelentősen megnőtt a városba költöző izraeliták száma, 1836-ra már mintegy 10%-ot tettek ki a zsidó vallásúak az amúgy római katolikus többségű össznépességből, ám ezek a családok se lendítették fel a város kereskedelmét. Így míg a város közigazgatásilag tagadhatatlanul a megye központja volt, gazdaságilag nem lett túl jelentős, a kulturális élet és művelődés terén pedig alig tudott mit felmutatni az akkori székhely: mindössze két elemi iskola működött a mintegy 3500 fős városban. A megye kulturális központjai ekkor Kanizsa és Keszthely voltak, ahova az egerszegiek csak nagy költségek árán juthattak el tanulni. Az 1848-as forradalomban a városnak viszonylag kevés szerep jutott, a szabadságharcban a város 1848.

december 31-ei megszállását követően nagyobb megmozdulás nem történt. Az 1870-ben hozott községi törvény alapján megszűnt a mezővárosi jogállás és a volt mezővárosoknak választaniuk kellett a nagyközségi és a rendezett tanácsú városi szervezet között. Az utóbbi nagyobb önállóságot, de egyben nagyobb adóterheket is jelentett, mert a városi közigazgatás többletterheit helyi bevételekből kellett fedezni. Zalaegerszeg a nagyközségi szervezetet választotta, amit sokan súlyos presztízsveszteségként értékeltek a városi rangot választó Nagykanizsával szemben.

Végül másfél évtized múltán a belügyminiszter erősteljes nyomására a nagyközség képviselő-testülete és adófizetői kérelmezték a várossá alakulást, amit a miniszter azonnal jóváhagyott, és 1885. május 13-án Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakult. A 19. század végi helyi közélet fő gondja a megye másik városával szembeni lemaradás behozása volt. 1887-ben a településhez csatolták a kereskedelmi szempontból fontos Olát. 1890-ben az Ukk–Csáktornya vasútvonal megépítésével a város bekapcsolódott a vasúthálózatba. 1895-ig új gimnáziumot, városházát, szállót, óvodát, pénzügyi palotát, téglagyárat kapott a város. 1891-ben épült a Zala Megyei Levéltár mai épülete, akkor még a főispáni hivatal számára. Stílusa eklektikus, reneszánsz díszítőelemekkel.

A bejárat fölött, a homlokzaton a vármegye régi címere látható. 1904-re készült el a bizánci stílusban emelt neológ zsinagóga (ma Városi Hangverseny- és Kiállítóterem). 1909-ben megyei börtön (ma: Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) létesült a városban. A nagy fejlesztések közben a város alaposan eladósodott, így Kovács Károly, Zalaegerszeg első polgármestere még ugyanebben az évben (1895) lemondott. Utódja Botfy Lajos lett, aki 1900-ban bekövetkezett haláláig folytatta a városi fejlesztéseket, miközben csökkentette annak adósságállományát. A 20. század eleje már kevesebb fejlődést produkált, így elmondható, hogy Zalaegerszeg ismét elmaradt a környék megyeszékhelyeitől. Az 1920-as évek során ismét kisebb fellendülés volt tapasztalható a város életében. Ekkor épült meg a postapalota, a vasútállomás, a tűzoltóság épülete, a rendőrségi székház (a mai ügyészség), illetve a Notre Dame-rend kolostora.

A második világháború nem okozott jelentős károkat a városban, igaz, a vasútállomás egy bombatalálat következtében leégett. A legsúlyosabb veszteséget a teljes helyi és környékbeli zsidó közösség, mintegy 1221 fő gettóba zárása, majd Auschwitzba szállítása jelentette. A város német megszállásának végül az 1945. március 28-án érkező Vörös Hadsereg vetett végett. Március 29-én már az egész város a szovjet csapatok kezén volt, akik gyorsan folytatták előrenyomulásukat nyugati felé, illetve a déli olajmezők irányába. Az április elején megalakult Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság, első elnökévé Wassermann Frigyes nyugalmazott városi főmérnököt választották meg, akit rövidesen Kovács Károly, a kommunista párt helyi titkára váltott. A Bizottság első intézkedései egyikeként kinevezte Baráth Ferencet polgármesternek és dr. Lendvay Lajos városi tanácsnokot polgármester-helyettesnek.[14] Az ezt követő időszakban jól megmutatkozott a város lakosságának ellenérzése az új rendszerrel szemben: a helyi MKP szervezete az 1949-ig megtartott választásokon 10% körüli eredményeket ért el, ám a helyi testület élére végül mégis ők kerültek. Az 1947.

szeptember 4-én megtartott a nemzetgyűlési választásokat a Demokrata Néppárt 59,5%-os eredménnyel nyerte, 1949. május 15-én, az országgyűlési választás viszont már a Népfront 98,5%-os győzelmét hozta. 1949. július 2-án iktatták be a város első női polgármesterét, Siklósi Mihálynét.[15] Az 1950-es évek hozták Zalaegerszeg történetének legkomolyabb változásait. Az első ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházása a zalaegerszegi ruhagyár építése volt, amely elsősorban a szabad női munkaerőre alapozott. Az 1952-ben a környéken felfedezett olajmezők készletét is azonnal elkezdték kitermelni, illetve 1953-ban egy sajt- és vajgyár is épült a városban. Az ipar igényeinek megfelelően fővonalasították a Zalaegerszeg–Zalaszentiván vasúti szakaszt. Az óriási ipari beruházásoknak nagy munkaerőigénye volt, amelyet elsősorban a környékbeli falvakból elégítettek ki. Rövid idő alatt tömegessé vált a környező falvakból naponta történő ingázás, mivel a városban ekkor szinte nem lehetett lakáshoz jutni.

Így nem volt ritka, hogy a nyugdíjasokat, inaktívakat, de leginkább az osztályellenesnek tartott személyeket „rávették” arra, hogy költözzenek el a városból. A nagy ipari fellendülést azonban a városban élők csak visszaesésként élhették meg. Az építőipar csak a nagyberuházások érdekeit szolgálta, így a polgári lakosság lakáskörülményei folyamatosan romlottak. Infrastrukturális beruházások szintén nem történtek a városban, a boltok sorban zártak be, egyre kisebb kínálatot biztosítva a városiaknak. Az 1956-os forradalomban Zalaegerszeg is tevékenyen részt vett. A megmozdulások 1956.

október 26-án kezdődtek, ennek eredményeképp az MDP-vezetők Körmendre menekültek. Ezt követően egészen a szovjet csapatok november 4-ei támadásáig a várost a Forradalmi Tanács irányította.[16][17] 1956. december 11-én a salgótarjáni sortűz miatt a Központi Munkástanács által szervezett országos sztrájkhoz Zalaegerszeg munkásai is csatlakoztak. A megmozdulásra december 12-én került sor a Kossuth Lajos utcán. Több ezres tömeg gyűlt össze a posta előtt, Csepel teherautókkal próbálták elállni a szovjet tankok útját.

A tüntető tömeget végül könnygáz és tankok bevetésével szétoszlatták. Másnap a ruhagyár munkásnői tiltakozásul tüntetésre hívták a nőket és a ruhagyáriakat. Az asszonyok Csány László szobra körül, majd a belvárosban gyülekeztek. Fekete ruhát vettek fel vagy fekete szalagot tűztek magukra, ezért gyászfátyolosnak is nevezik a tüntetést. Végül a szovjet tankok és a karhatalmisták ezen a napon is feloszlatták a tömeget.[18][19][20] [szerkesztés] A város címere Zalaegerszegnek évszázadokon keresztül nem volt hivatalos címere. A városi pecsét többször módosult rajzából alakult ki a már 1247-ben álló kápolna és a 18. században épült a plébániatemplom védőszentjét, Mária Magdolnát, ábrázoló címer.

Ezt az 1940-es évek végéig több változatban is használták. 1970-ben egy teljesen újat vezettek be, ez azonban sem a címertan követelményeinek, sem a város hagyományainak nem felelt meg. A Városi Tanács 1989-ben megrendelt egy, a tradíciókat követő címert, amelyet 1992-ben fogadtak el Zalaegerszeg Megyei Jogú Város hivatalos címerének. A mai napig használatos címeren pajzs alakon Mária Magdolna látható, lábai alatt korbáccsal, babérkoszorús jobb kezét védelmezően a 16-17. századi végvárat jelképező stilizált vár fölé nyújtja. Bal karjában vállára fektetve hosszú szárú keresztet tart. A korábbi pecséteken a lábánál találhatunk koponyát is, de a mai címeren a korbács ábrázolásánál maradtak a tervezők. Ezek a szimbólumok Bűnbánó Magdolnára vagy Magdalai Máriára utalnak.

A kibontott haja Jézus Krisztus lábának illatos olajjal való megkenésére és hajával való letörlésére utal. A korbács a bűntudat egyik középkori szimbóluma, s ezt jelképezte a koponya is. [21] [szerkesztés] Demográfia Zalaegerszeg korfája A város korösszetételének változása A munkanélküliek számának alakulása Zalaegerszeg népesedése jellegzetesnek mondható pályát futott be. A legjelentősebb népességnövekedési időszakban (60-as-70-es évek) 30%-kal nőtt meg a város lakossága, köszönhetően az ipartelepítésnek, a hozzácsatolásoknak és a bevándorlásnak. Ezen demográfiai robbanás hatására rengeteg új lakás épült, amelyekbe elsősorban fiatal falusiak költöztek.[22] Ma már stagnáló/ fogyó népességről kell beszélnünk, ennek két tényezője a természetes fogyás és a szuburbanizáció hatása.

Ellenhatásként jelentkezik a pozitív bevándorlási mérleg. A legfrissebb - 2007-es számított - adatok szerint a lakosság 61 898 fő. A népességnyilvántartó 2007. január 1-jei adati szerint 60 088 bejelentett lakosa volt a városnak.[23] A természetes fogyás 1992-től jellemző a városra. A vándorlási különbözet az 1990-es évek közepén negatív előjelű volt. Korosztályok szerint átrendeződés játszódik le: csökken a fiatalkorúak és nő a közép- és az időskorúak aránya. 35 éves korig férfi-, afölött nőtöbblet mutatkozik.[24][25] Az 1995-ben 25-29 éves korosztály létszáma 1995-2001 között minimális növekedést, 2001-2005 között csökkenést mutatott.

Ennek egyik oka lehetett az elvándorlás, valamint az ideiglenesen vagy véglegesen más településen való munkavállalás (diplomás munkaposztok hiánya). Az elköltözők egyik fő célpontja, az országos átlaghoz igazodva, Budapest, ahol munkalehetőséget, magasabb fizetést remélnek maguknak. Az elvándorlás másik fő motivációja a csendesebb környezet, nagyobb lakás iránti igény, amelyet a várost elhagyók a közeli elővárosodó falvakban találhatnak meg. Ilyen települések például Teskánd, Nagykutas, Zalaszentiván vagy Bocfölde.[26][27] A házasságkötések és válások számának alakulása az országos tendenciákat követi: az első csökken, a második kis mértékben nő. 2009-ben 250 házasságkötés és 169 bejelentett válás történt.[28] A város területén lakó veleszületett vagy szerzett fogyatékossággal élő személyek - a KSH 2001. évi népszámlálási adatai szerint – száma 2 462 fő. (ebből 1 274 férfi és 1 188 nő), ez a város lakónépességének 3,9%-a, ami kedvezőbb, mint az országos arány (5,7%). Zalaegerszegen nincsenek jelentős nemzeti kisebbségek, helyi szociális kutatások a cigányság arányát 3 és 7% közé teszik. Egy 2001-ben végzett vizsgálat adatai alapján a cigány népesség 20-25%-ának van állása és 70%-uk inaktív.[29] Az összes társadalmi csoport regisztrált munkanélkülieknek száma az 1990-es évek elején volt a legnagyobb Zalaegerszegen, majd egészen 2001-ig dinamikusan csökkent. 2001-től ismét emelkedő tendenciát mutatott, majd beállt egy stagnáló értékre.

A gazdasági válság idején számos munkahely szűnt meg, a munkanélküliségi ráta elérte a 12-13%-ot.[30] A pályakezdő munkanélküliek száma az utóbbi öt évben emelkedést mutat, 2010 elején számuk 1 200 körül volt, a diplomás munkanélkülieké pedig 1 000 körül.[31] A legkisebb eséllyel a diplomások közül a közgazdászok, a középfokú végzettséggel rendelkezők közül az irodai munkások, míg a szakképesítéssel rendelkezők közül a fodrászok és a bolti eladók tudnak elhelyezkedni. [szerkesztés] Városrészek   Bővebben: Zalaegerszeg városrészei Növekedése során Zalaegerszeg sok szomszédos települést magába olvasztott. Legkorábban, 1887-ben, Ola községet csatolták a városhoz, ma ez már a tulajdonképpeni városközpont egy részét alkotja. További egyesítések: 1933-ban Kaszaháza, 1958-ban Zalabesenyő, 1963-ban Csácsbozsok és Pózva, 1969-ben Bazita, Andráshida, Szenterzsébethegy, Ebergény és Ságod, 1981-ben pedig Botfa vált Zalaegerszeg részévé.

2008 nyarán helyi népszavazást tartottak Pethőhenyén, ahol a lakosság ellenezte, hogy a község Zalaegerszeghez csatlakozzon.[32] A sikertelen népszavazást bírósági tárgyalás követte, ahol a Zala Megyei Bíróság a 2010-es magyarországi önkormányzati választások napjától három pethőhenyei településrészt (Cserlap, Hosszúhegy, Kápolnahegy) a városhoz csatolt, az ott található önkormányzati ingatlanokat pedig Zalaegerszeg önkormányzatának ítélte meg.[33] [szerkesztés] Gazdaság Zalaegerszeg az 1950-es évekig elenyésző tényező volt Magyarország gazdasági életében. A szocialista időszakban az országos programhoz kapcsolódóan előtérbe kerül az ipar fejlesztés, ekkor kezdte meg a termelést a Ruhagyár, a Zala Megyei Tejipari Vállalat, a Zalaegerszegi Vágó- és Húsipari Vállalat, a Zalai Aszfaltgyár (később Zalai Kőolajipari Vállalat), a Zalaegerszegi Cserépkályhagyártó Vállalat (Zalakerámia), a Kenyérgyár (Zalaco), a GANZ-MÁVAG zalaegerszegi gyára, a Szállítógépgyár, a Szikvíz- és Üdítőitalgyártó Üzem, a VERTESZ zalaegerszegi gyáregysége, a KHV zalaegerszegi gyára, EIV Rt. Zalaegerszegi Alkatrészgyára, a Baromfifeldolgozó Vállalat (Zalabaromfi Rt.), a Zalaegerszegi Hűtőház (Goldsun Rt.), a PEZA Bútortechnológiai Vállalat (Zala Bútor) és a Caola helyi gyáregysége is. Az új gyárak, üzemek az ipar képzettséget nem igénylő ágazataiból kerültek ki. A környékre betelepülő kőolajbányászatnál is elsősorban budapesti szakembereket alkalmaztak. A rendszerváltást követően a legtöbb nagyüzem felbomlott, romjaikon kis üzemek jöttek létre, amelyek később vagy megerősödtek, vagy eltűntek a piacról. Az 1990-es évek közepétől újabb szereplők, a multinacionális cégek jelentek meg a városban, amelyek többsége már a szakképzett, ám olcsó munkaerőre alapozott. A bérek emelkedése miatt ezek távozása várható a közeljövőben. A legjelentősebb multinacionális cég a Flextronics International Ltd., amely 1999-ben nyitotta meg 30 hektáros ipari parkját a városban, Sárvár után másodikként az országban.

A beruházás értéke 60 millió dollár volt, amelyből 30 millió dollárt az építkezésre, további 30 milliót pedig infrastruktúra-fejlesztésre használtak fel.[34] A Flextronics ipari parkján kívül még a Ganz Ipari Park és az önkormányzati tulajdonú Zalaegerszegi Déli Ipari Park található a városban.[35] Közel 500 millió forintos beruházás keretében a település északi határában, a 74-76-os út, illetve Ságod városrész között épül föl a negyedik, az Északi Ipari Park.[36] A parkban helyet kap egy inkubátorház is, amelynek létrehozását az Új Magyarország Fejlesztési Terv 333 millió forinttal támogatta a 84 millió forintos városi önrész mellett.[37] A rendszerváltás után Zalaegerszeget a más országrészekben szokásosnál kisebb mértékben érintette a gazdasági recesszió.

Az 1990-es évek végétől Zalaegerszeg rendkívül dinamikus fejlődésével az ország egyik gazdag városává vált, ám még mindig maradtak a város életében megoldatlan kérdések. Az 1990-es évek elején indult meg a szolgáltatási szektor megerősödése is, amely mára a város bevételeiből mintegy 75%-os részesedést tudhat magáénak. Ez az arány kifejezetten magasnak számít Magyarországon, így a városról elmondható, hogy más nyugat-magyarországi központokhoz hasonlóan kedvező gazdasági szerkezettel rendelkezik. A munkanélküliek aránya elmarad az országos átlaghoz képest, 3% körül mozog. Az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ 2007. 3. negyedévi adatai szerint 1017 férfi és 1114 női regisztrált munkanélküli volt Zalaegerszegen.[38] De a város demográfiai adottságai, a születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és a romló korösszetétel kedvezőtlenek.

A helyzetet tovább rontja az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. A helyi szakképzési rendszer nem veszi eléggé figyelembe a munkaerőpiac képzési szükségletét. Ezt a problémát fokozza az – elsődlegesen az elérhetőségi – infrastrukturális lemaradottságának ténye, emiatt a külföldi beruházók nem kellő mértékű letelepedése. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adatai szerint a gazdasági társaságok 29%-nyi tulajdoni hányada volt külföldi kézben.

Ugyanez kimutatás szerint az állami tulajdon 5%-os.[39] Zalaegerszeg közepesen fejlett nyugat-dunántúli város, az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értéke az országos átlag 80-90%-a, a régióátlag 75-80%-a. Ma Zalaegerszeg környékének nagy része alapvetően mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület. Ezen belül a gazdasági tevékenységek között meghatározó a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás, amelyek termékeikkel a helyi szükségleteken kívül részben hozzájárulnak a távolabbi területek nyers termékekkel való ellátásához, illetve export igényeket is kielégít (húsipar, konzervipar, faipar). A KSH adatai szerint 2000-ben 1193-an rendelkeztek őstermelői igazolvánnyal.[40] A városban a gazdasági ágazatok közül a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások a legjelentősebbek. Zalaegerszeg város önkormányzatának honlapján 236 vállalkozás regisztrált, amelyek közül a legtöbben a szolgáltató ágazatból kerülnek ki (80 db), jelentősebbek még az építőipari (25 db) és az informatikai cégek (23 db). Természetesen ezek az adatok nem teljesek, mert a cégek számára nem kötelező itt regisztrálni, de jól mutatja az ágazati eloszlást.[41] A város gazdasági életében meghatározó a feldolgozóipar.

A gép- és bútoripar teljesített a legjobban a feldolgozóiparon belül az elmúlt években, a feldolgozóipar termelésének nagy részét adó élelmiszeripar teljesítménye 7%-kal esett vissza. Az építőipar teljesítménye javul, a növekedés mértéke meghaladja mind a régió mind az ország átlagát. A kereskedelem lassan, de biztosan bővül, azonban csökken az egyéni vállalkozásban működtetett üzletek száma. Jellemző, hogy egyre újabb multinacionális üzletközpontok építkeznek a városban.

[42] 2008 nyaráig Zalaegerszeg versenyben volt a Mercedes új közép-európai üzeméért folytatott versenyben, de végül a jóval előnyösebb közlekedés-földrajzi feltételekkel rendelkező Kecskemét lett a befutó.[43] 2008 szeptemberében az egyik legjelentősebb foglalkoztató, a Zalabaromfi számláit zárolta a CIB Bank, aminek következtében leállt a termelés, végezetül tulajdonosváltás következett be.[44][45] Főleg az üzem volt beszállítói alkotta befektetői csoport Pacsán épített egy újabb csarnokot a régi kiváltására.[46] A kedvező természeti adottságok és az értékes kulturális örökség miatt egyre inkább húzóágazatnak számít a turizmus. A város főbb kulturális látnivalói a Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Magyar Olajipari Múzeum és a Göcseji Múzeum.

Sok látogatót vonz az 1975-ben épült tévétorony és az alsóerdei Azáleás-völgy is. Az egyre inkább kiépülő fürdőszolgáltatásokat a Gébárti-tónál, az Aquacityben, az AQUATHERMA termálfürdőben és a Semira Day Spa élményfürdőben vehetik igénybe a vendégek. Problémát jelent a viszonylag kevés szálláshely, amelyet súlyosbított a Hotel Balaton 2010 tavaszán bekövetkezett csődje is.[47] [szerkesztés] Infrastruktúra [szerkesztés] Műszaki infrastruktúra [szerkesztés] Közlekedés A város a vasúti közlekedésben kevésbé fontos tényező, itt nem állnak meg a fontos, észak-déli irányú vasúti járatok, csak Zalaszentivánon keresztül, átszállással lehet csatlakozni hozzájuk. Így ez a falu látja el a vasúti csomópont szerepkörét. A belvárosban levő vasútállomáson kívül még Olában és Andráshidán van vasúti megállóhely. A Zalaegerszeg-Andráshida közti új nyomvonalat 2009.

május 25-én adták át.[48] Az utóbbi időben jelentős lépések történtek a környező vasúthálózat fejlesztésére. Ezek közé tartozik a 2003 májusában átadott, Európai Uniós forrásokból finanszírozott, a vasútállomás elkerülését szolgáló deltavágány kiépítése és a várost érintő vonalak villamosítása is.[49][50] A legújabb tervekben szerepel egy teljesen új vasútállomás felépítése, a városközponttól nagyobb távolságra, mint a mostani. Erre azért lenne szükség, mivel a vasúti forgalom a város útjait jelen pillanatban 11 helyen keresztezi.[51] Zalaegerszeg a 76-os, 74-es és 75-ös főközlekedési utak közvetlen vonzáskörzetében helyezkedik el. A település belső úthálózata megfelelő, azonban a mezőgazdasági utak, hegyi utak állapota kifejezetten rossz. Az utóbbi években az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tettek a javítások elvégzésére, azonban a korszerű mezőgazdasági utak építése és felújítása ezideig nem történt meg. A SAPARD pályázatoknak, valamint a Nyugat-Dunántúli régió pályázatainak köszönhetően 2004-ben a településen is elkezdődhetett ezen utak felújítása.

A felújítások elmaradását hátráltatják a rendezetlen tulajdon- és birtokviszonyok. A volt zártkerti területeken lévő utak állapota változatos. A dombvonulatokon végigvezető utak általában jó állapotúak. A lejtő irányú utak többsége elmélyült, időszakonként nehezen járható. A vizes területeken, mélyfekvésű területeken átmenő utakon a nem megfelelő kivitelezés, illetve a karbantartás hiánya okoz gondot.

A probléma halmozódik, ha az időjárás csapadékosabb. A közlekedésben a legégetőbb problémát az elmúlt években sikerült orvosolni, megépült a 76-os út új, a várost északról elkerülő szakasza. A 6,7 km-es, körforgalmas csomópontokkal tűzdelt szakasz megépítése 5 milliárd forintba került és 2006-ra készült el. Hatására jelentősen mérséklődött a tranzitforgalom belvárosra ható nyomása, ezzel együtt a belváros csendesebb, tisztább levegőjűvé vált. Következő ütemben a déli elkerülő utat kívánják kiépíteni, összeköttetést teremtve a Zrínyi út és az Alsóerdő között.

Ez azt jelentené, hogy bezárulna a várost körülvevő körgyűrű, és véglegesen kitilthatók lesznek a belvárosból az oda nem illő teherautók. Az Állami Közúti Műszaki Információs Kht adatai szerint 2003-ban a belterületi kiépített utak hossza 159,9 kilométer, a külterületi kiépített utaké 108,5 kilométer, a gyalogutak és járdáké 218,7 kilométer volt. A 296 kilométeres külterületi úthálózat 63%-a volt kiépítetlen. Ugyanez az adat belterületen 5%-os.[52] A belvárosban sokszor problémát jelentett, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű parkolóhely.

Ezt először mélygarázs építésével tervezték orvosolni,[53] de végül anyagi megfontolásból egy parkolóházat építettek a Csipkeházak Kosztolányi utcai előterében (Csipke Parkolóház).[54] A másik problémás terület a Dózsa liget környéke volt, ahol a parkolót végül a park egy részének leválasztásával hozták létre. A tömegközlekedést kizárólag autóbuszokkal oldják meg, az üzemeltetést a Zala Volán Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el. Egyéb eszközök forgalomba állítását sem a város nagysága, sem a földrajzi feltételek nem indokolnák. 2008 augusztus 28-án két új Mercedes-Benz Conecto típusú autóbusz állt szolgálatba, ezekkel együtt összesen 37 busz közlekedik Zalaegerszeg körzetében.[55] A buszjáratok szám szerinti beosztása:[56] Járatszám Végállomások, útvonal 1 Vasútállomás - Kovács Károly tér - Olai aut. ford. - Andráshida - Hatház 1A Vasútállomás - Kovács Károly tér - Ola u. - Olai aut. ford 1C Vasútállomás - Kovács Károly tér - Olai templom - Andráshida 1U Vasútállomás - Kovács Károly tér - Olai aut. ford. - Szentmártoni út - Andráshida bolt 1Y Vasútállomás - Kovács Károly tér - Olai aut. ford. - Hűtőipari Rt. 2 Autóbuszállomás - Csácsbozsok, Damjanich u. - Csácsbozsok, Bozsoki au. ford. - Autóbuszállomás 2A Autóbuszállomás - Csácsbozsok, Damjanich u. - Autóbuszállomás 2Y Autóbuszállomás - Csácsbozsok, Bozsoki au. ford.

• Csácsbozsok, Damjanich u. - Autóbuszállomás 3, 3y, 3C Vasútállomás - Kovács Károly tér - Külsőkórház, Pózva, aut. ford. 4, 4A Vasútállomás - Zalabesenyő - Botfa 4E Vasútállomás - Bartók Béla út - Vasútállomás 4Y Vasútállomás - Zalabesenyő, szöv. bolt: 41 Autóbuszállomás - Botfa, elágazó 44 Kertvárosi aut. ford. - Botfa, elágazó 5, 5C Autóbuszállomás - Kovács Károly tér - Neszele - Ságod 5A Autóbuszállomás - Kovács Károly tér - Újtemető 5Y Autóbuszállomás - Kovács Károly tér - Újtemető 55 Vasútállomás - Kovács K. tér - Aquacity (Thermálfürdő) 69 Landorhegyi Ált. Isk. - Olai csomópont - Hűtőipari Rt. 69Y Landorhegyi Ált. Isk. - Olai csomópont - Hűtőipari Rt. 8 Kovács Károly tér - Kertváros - Kovács Károly tér 8C Kertváros - Mártírok útja - Széchenyi tér - Kertváros 8E Kertváros - Erdész út - Mártírok útja - Széchenyi tér - Erdész út - Kertváros 88 Kovács Károly tér - TESCO - Kovács Károly tér 9, 9U Kovács Károly tér - TESCO - Páterdomb 9E Autóbuszállomás - Szegfű út 10, 10Y Vasútállomás - Kovács Károly tér - Olai csomópont - Csertán S. út - TUNGSRAM Rt. - Kertváros - Vasútállomás 10E Autóbuszállomás - Ganz-Munkácsy SZKI 10C Csertán S. u. - Göcseji út - Kovács Károly tér - Gasparich u. - Csertán S. u. 11, 11Y Vasútállomás - Kertváros - TUNGSRAM Rt. - Csertán S. u. - Olai csomópont - Széchenyi tér - Vasútállomás 11E Autóbuszállomás - Landorhegyi általános iskola 24 Autóbuszállomás - Szenterzsébethegy 26 Autóbuszállomás - Ebergény 30 Autóbuszállomás - Bazita 30C Autóbuszállomás - Bazita C1 Kertváros - Landorhegy - Hock J. úti ipari körzet C2 Landorhegy - Kertváros - Balatoni úti ipari körzet C4 Platán sor - Landorhegy - Kertváros - Zrínyi úti ipari körzet A város vezetősége kiemelten kezeli a kerékpáros közlekedés támogatását, új útvonalak kiépítését. A leghosszabb ilyen jellegű út a termálfürdőtől az Alsóerdőig húzódik.[57] A kerékpárutak hossza 2003-ban 6,5 kilométer,[52] 2010 őszére pedig már 20 kilométer volt.[58] Zalaegerszeg rendelkezik repülőtérrel is. A Hatház városrész melletti területen kialakított régi szovjet katonai létesítmény Zalaegerszeg-Andráshida Repülőtér néven ismert.

Pénzhiány miatt a szilárd burkolat kiépítése az elkövetkezendő években nem várható. 2005-ben megújult a fogadóépület, a kifutó és gurulóút is. Az irányítótorony teljes műszeres felszerelése és a teljes repülőtéri terület bekerítése szintén megtörtént. Mivel a Sármellék nemzetközi repülőtér ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a hatházi tudna ezért a további fejlesztés nem indokolt. Így a mai formájában négy egyesület és kisgépek használják.

[59] [szerkesztés] Lakossági szolgáltatások A lakások elektromos hálózatba való csatlakozása teljes, egyre bővül a külterületek villamosítása is. A gázvezetékkel való ellátottság évről évre bővül, jelenleg körülbelül 80%-os arányú. Az alternatív energia felhasználása nem jellemző, habár pár házat már napkollektorokkal is felszereltek. A legjelentősebb megújuló energiaforrást használó intézmény a pózvai Külsőkórház, amelynek a fűtését hőszivattyús rendszerrel látják el. A szennyvízhálózat kiépítése részben megtörtént, ahol működik, ott a lakások, és vállalkozások körülbelül 2/3-a használja azt. Jelenleg is folyamatban vannak szennyvízberuházások: a külső városrészeken a kiépítés, a belső részeken az elöregedett rendszerek állandó felújítása. Az utóbbi évek fejlesztésként adták át a húsz települést kiszolgáló buslakpusztai regionális hulladéklerakót. A szelektív hulladékgyűjtésre is nagyobb hangsúly helyeződik, egyre újabb helyeken tűnnek fel az ilyen hulladékgyűjtő szigetek (ma 48 darab áll a lakosság rendelkezésére). ISPA támogatással épült fel a városban egy 2500 m²-es hulledékválogató csarnok, egy komposztáló telep és két hulladékudvar.[60] A településen a telefonellátás teljes lefedettségű, jelenleg szélessávú internet elérhető Andráshida, Bazita, Becsali, Belváros, Besenyő, Csács – Bozsok, Ebergény, Erzsébethegy, Gólyadomb, Kertváros, Nekeresd, Neszele, Páterdomb, Pózva, Ságod, Ola, Landorhegy és Vorhota városrészeken.

A városban 9 internetes információs pont található.[61] Kábeltelevízió hálózat mindenhol elérhető. [szerkesztés] Lakásállomány A szocialista rendszert megelőzően nem voltak jellemzőek a többszintes házak a szűken vett belvároson kívül. A paneles építkezés megjelenésével számos lakótelep épült a rendszerváltásig, a legnagyobbak Kertvárosban és Landorhegyen találhatóak, de a belváros külső részein levő családi házas övezetek jelentős részét is átépítették. A lakásállomány az elmúlt 15 év alatt 14%-kal bővült, a kilencvenes évek visszaesését követően az ezredfordulótól emelkedett jelentősen az új lakásépítések száma. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakott lakások aránya 96%. A lakott lakások 18%-a a belvárosban, 17,6%-a a hagyományos beépítésű lakóterületeken, 41%-a lakótelepeken, 17%-a kertvárosias lakóövezetekben található. Az utóbbi évek társasház építkezései jelentősen nem változtatták meg ezt az arányt.

Az elmúlt másfél évtized során a legjelentősebb változás a lakások tulajdonviszonyait érintette. Amíg 1990-ben a lakásállomány közel 20%-a volt önkormányzati tulajdonban, ez az arány 2001-re 3%-ra csökkent. A változás oka, hogy sokan megvásárolták az általuk bérelt lakásokat, illetve az újonnan épült lakások már nem kerültek önkormányzati tulajdonba. Az önkormányzat tulajdonában 2006.-os év végén 1 038 bérlakás volt, amely a lakásállomány 4,6%-a. A lakásállomány 94,5%-a összkomfortos, illetve komfortos fokozatú, a közüzemű csatornahálózatba bekapcsolt egységek aránya 94%-os. [szerkesztés] Intézményi infrastruktúra Megyeszékhelyként a megyei szintű intézmények székhelyeinek a város ad otthont. Nagyságának köszönhetően a vonzáskörzete továbbterjed a Zalaegerszegi kistérség 65 településén, hozzá kötődnek Vas megye déli és Zala megye északi részének egyes területei.

A KSH egy 2003-as kiadványban a várost és környékét agglomerálódó térségnek nevezte és 29-ben állapította meg az agglomerációhoz tartozó települések számát.[62] Csapó Tamás 2002-ben közreadott kutatásai szerint a megyei jogú városok közti sorrendben Zalaegerszeg az Államigazgatási-hatósági szervek, intézmények kategóriában a 16., a Gazdaság, kereskedelem, szolgáltatásokban a 7., az Oktatás, kultúrában a 17. és az Egészségügy, szociális és egyéb területen a 13. helyet tudhatja magáénak.[63] A városba nem került regionális hivatali központ.[64] A településen 17 óvoda, 12 általános iskola[65] és 11 középiskola van, a mai gyakorlatnak megfelelően számos tagintézményként üzemel. 2010-ben 606 tanköteles gyermeket tartottak nyilván az óvodák.

Az általános iskolákban nyolc speciális képzést nyújtó osztály áll a diákok rendelkezésére.[66] A felsőoktatást a nagyobb városok egyetemeinek, főiskoláinak kihelyezett képzései adják. Ezek a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete, a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi Kihelyezett Képzése és Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola távoktatási helyszíne. A 2008-as tanévtől a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Karának Zalaegerszegi Kihelyezett Tanszékén andragógia BSc szakon is tanulhatnak a diákok.[67] Zalaegerszeg fontos egészségügyi központ, a Zala Megyei Kórházhoz a 2007-es átszervezések előtt a megye lakosságának 42%-a tartozott és összesen 1270 ággyal rendelkezett. A Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum országos hírű, a legmagasabb szintű ellátást biztosítja a betegek számára. Az egészségügyi reform után, mint súlyponti kórház szerepel.[68] A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint 839 szakorvos volt 2007-ban a városban.[69] A körzeti védőnői feladatokat, 22 védőnői szolgálat keretében 22 alkalmazott végzi, az iskolai védőnők száma 14 fő. A rászorulók étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vehetik igénybe az önkormányzat által nyújtott szociális alapszolgáltatások közül.

A városban 1 egyházi (Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend Szociális Otthona) és 2 önkormányzati idősek otthona van a számos ilyen jellegű magánintézmény mellett. A Zala Megyei Kórház a Külső Kórház területén szintén fenntart ilyen céllal egy létesítményt.[70] A Nyugat-Dunántúl hét nappali melegedőjéből egy 30 fős Zalaegerszegen található, ezenkívül a hajléktalanokat szolgálja egy 40 fős átmeneti szállás és egy 30 fős éjjeli menedékhely is. 1 alkalmazott utcai szociális munkát is végez.[71] Az önkormányzat nyilvántartása szerint a városban 56 sportágban 132 sportegyesület működik. A legújabbak a Jégcsarnok felépülésével párhuzamosan alapított jeges sportágak. (jégkorong, gyorskorcsolya és a szinkronkorcsolya). A már említett Jégcsarnokon kívül a következő létesítmények szolgálják a sportolókat: Ostoros Károly Sportcsarnok, Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda, Városi Sportcentrum, Városi Sportcsarnok, Dózsa-pálya, ZTE FC labdarúgó klub stadionja.[72] [szerkesztés] Látnivalók Mária Magdolna plébániatemplom Tévétorony Bazitán Csipkeházak Göcsej Múzeum Kvártélyház Ispita, építette Jakabffy Zoltán Sóház Arany Bárány Szálló Göcseji tulipán Szentháromság-szobor Csány László szobra Zrínyi Miklós lovasszobra Keresztúry Dezső szobra Buda Ernő mellszobra az Olajipari Múzeumban Szent Flórián szobra a Mária Magdolna plébániatemplom mellett [szerkesztés] Egyházi építmények Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom - épült 1750-1760 között, barokk stílusú, Tierhardt József mester tervezte, a mennyezetképeket a 70-es években Haraszti Margit restaurálta.

1809-ben szentelték fel.[73][74] Jézus Szíve ferences plébániatemplom vagy Olai templom - az Olai városrészben található, 1925-1926, neobarokk stílusú, Kotsis István tervezte. Boldog IV. Károly király emlékére készült, 2004-ben felújították.[75] Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom - Mindszenty József emléktemploma, 2004-ben épült, Cigány István alkotása.[76] Református templom - Szeghalmi Bálint tervei alapján, 1942-ben épült erdélyi stílusban, fából és vörös homokkőből. Evangélikus templom - 1906-ból származik, neogótikus stílusú, Gerei Ernő tervezte. Kálvária-kápolna - 1756-ban épült barokk stílusban. Andráshidai templom - román kori, 1785-ben állították teljesen helyre.

[77] Nagy Szent Teréz templom - Bazita városrészben.[78] Árpád-házi Szent Erzsébet templom - Szenterzsébethegy városrészben.[79] Szent Jakab templom - Ebergény városrészben.[80] Pózvai templom [81] Szent Katalin templom - Besenyő városrészben [82] Szent Sebestyén templom - Csácsbozsok városrészben [83] Szűz Mária neve templom - Botfa városrészben [84] [szerkesztés] Intézmények, infrastrukturális létesítmények Megyei Bíróság, egykori vármegyeháza: 1730–1732 között, barokk stílusú, Franz Allio tervei szerint épült. Kvártélyház: Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült.

Arany Bárány Szálló: 1893–1894, Brenner János építész tervei szerint Tévétorony: 1975-ből, 95,4 m magas, a presszó magassága pedig 53,2 m. Csipkeházak: lakóházak Vadász György tervei szerint. Hagymasisakos ispita a 19. század-ból, a város régi kórháza. AquaCity - Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark Aquapalace - Strandfürdő [szerkesztés] Múzeumok Göcseji Múzeum - Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága - 1968-ból, Kisfaludi Strobl Zsigmond gyűjteményével.[85] Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Skanzen 1969-ből, az olai városrészben.[86] Finnugor Néprajzi Park - 2001-ben adták át a Skanzen kibővítéseként.[87] Magyar Olajipari Múzeum (röviden MOIM) - a Skanzen mellett található az olai városrészben.[88] Papp Simon emlékszoba - a geológus, egyetemi tanár, akadémikus hagyatékából összeállított, életét és munkásságát bemutató emlékkiállítás.[89] Városi Hangverseny- és Kiállítóterem - egykori zsinagóga, 1904-ben épült Stern József tervei nyomán, eklektikus stílusban bizánci elemekkel.

Kézművesek Háza - a Gébárti-tó partján, Ságod városrészben, 1982-ben nyitotta meg kapuit.[90] Fazekasház - Páterdomb városrészben, 1978-ban hozták létre.[91] [szerkesztés] Köztéri szobrok, emlékművek A városban körülbelül 50 köztéri alkotás található,[92] közölük a jelentősebbek: Göcseji tulipán szökőkút: 1985-ből, alkotói: Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész. Keresztury Dezső szobra a Keresztury téren.

Táncoló lány: bronzszobor, Medgyessy Ferenc alkotása, a Szivárvány című televíziós vetélkedőn nyerte el a város. Mindszenty József szobra. Zrínyi Miklós lovasszobra: 1989, Tóth Béla alkotása . Csány László szobra: 1931-ben állították fel, Istók János alkotása. Deák Ferenc szobra: 1879. szeptember 1-jén állították fel, Vay Miklós alkotása. A legelső Deák-szobor volt Magyarországon.

Szentháromság-szobor: a Mindszenty téren, 2006 szeptemberében újították fel. Kis makrancos: a szobor Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, 1966-tól áll a helyén. Liliom: szintén Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ez az aktot ábrázoló szobor a Vizslaparkban, 1967-ből. IV. Béla király szobra. Zenélő óra a Polgármesteri Hivatal előtt. A 377-es „Gizike” gőzmozdony a vasútállomás mellett.

Kálvin János mellszobra a református templom mellett. Immaculata-szobor az olai templom kertjében. A „földi toronyóra” a Hevesi Sándor Színház előtt. Az óraművet Preisz József és Kancsal Miklós állították helyre, a kerámia díszítés Németh János műve.[93] Olajkutatók Grantner Jenő szobra 1970-ből a Lordok Háza homlokzatán.[94] Ho Si Minh szobra, Marton László szobrász alkotása 1976-ból. Wass Albert szobra a Dózsa ligetben 2008-ból.[95] [szerkesztés] Természeti látnivalók Azaleás-völgy - az Alsóerdő botanikailag védett területe.

Csácsi arborétum - Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület. A Csácsi arborétumon kívül helyi védettség alá került a Deák téri park, a platánsorok, a Dózsa liget, a Palatinus vendéglő kertje, a szenterzsébethegyi gesztenyefa, az olai temetőben és vasútállomásnál lévő hársfák és botfai vadgesztenyesor.[96] Ez a lista 2010-ben még öt taggal bővült: a Parkerdővel, a Pálosfai-patak völgyével, a Bozsoki-dombbal, a Szabadság utcai gömbkőris fasorral és az Andráshida utcában levő parkkal.[97] Gébárti-tó: 1975-ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó. [szerkesztés] Oktatási intézmények [szerkesztés] Felsőoktatási intézmények Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Egészségügyi Főiskola: Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központ Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Karának Zalaegerszegi Kihelyezett Tanszéke Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi Kihelyezett Képzés Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola (távoktatási helyszín) [szerkesztés] Középiskolák Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium Apáczai Csere János ÁMK Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola Deák Ferenc Szakközép- és Szakiskola Székhelyiskola Széchenyi István Tagiskola Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Ganz Ábrahám Székhelyiskola Munkácsy Mihály Tagiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Páterdombi Szakképző Iskola Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenforgalmi Székhelyiskola Kinizsi Pál Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Tagiskola Zrínyi Miklós Gimnázium [szerkesztés] Általános Iskolák Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Belvárosi Általános Iskola Petőfi Sándor Székhelyiskola Dózsa György Tagiskola Kertvárosi Általános Iskola Eötvös József Székhelyiskola Liszt Ferenc Tagiskola Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola Landorhegyi Székhelyiskola Pais Dezső Tagiskola Izsák Imre ÁMK Öveges József ÁMK Béke ligeti Általános Iskola és Speciális Szakiskola Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [szerkesztés] Óvodák Belvárosi I. sz. Integrált Óvoda Ady utcai Székhelyóvoda Mikes K. utcai Tagóvoda Ságodi úti Tagóvoda Kis utcai Tagóvoda Belvárosi II. sz. Integrált Óvoda Radnóti utcai Székhelyóvoda Petőfi utcai Tagóvoda Kosztolányi D. téri Tagóvoda Szent László úti Tagóvoda Kertvárosi Integrált Óvoda Csillag közi Székhelyóvoda Napsugár utcai Tagóvoda Landorhegyi Integrált Óvoda Űrhajós utcai Székhelyóvoda Kodály Zoltán utcai Tagóvoda Bazitai Tagóvoda Landorhegyi úti Tagóvoda Öveges ÁMK Óvoda Izsák ÁMK Óvoda Szent Család Óvoda OGESZ [szerkesztés] Kulturális intézmények Apáczai ÁMK Deák Ferenc Megyei Könyvtár Gönczi Ferenc ÁMK és Közép-európai Kulturális Intézet Griff Bábszínház Hevesi Sándor Színház - honlap Izsák Imre ÁMK József Attila Városi Könyvtár Városi Hangverseny- és Kiállítóterem Városi Művelődési Központ Zala Megyei Levéltár Kvártélyház Szabadtéri Színház Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet Zalai Nyári Színházak Kht. [szerkesztés] Média [szerkesztés] TV stúdiók Zalaegerszegi Televízió [szerkesztés] Rádióállomások Egerszeg Rádió N-Joy Rádió Studio 96.3[98] [szerkesztés] Helyi újságok, magazinok Zalai Hírlap Zalai Est ZalaEgerszeG ZTE Aréna Magazin [szerkesztés] Sport A városban hagyományosan jelentős a sportélet, rendelkezik első osztályú labdarúgó, női és férfi kosárlabda, sakk és teke csapattal, egyéni sportok közül jelentős az úszás, az atlétika, a lövészet, a tenisz és a tájfutás. Többször rendeztek itt jelentős sporteseményt: 1983-ban a tájfutó világbajnokságnak,[99] 2004-ben a női kézilabda Európa-bajnokság csoportmérkőzéseinek,[100] 2005-ben vívó Európa-bajnokságnak[101] és U19-es női labdarúgó Európa-bajnokságnak[102] adott otthont Zalaegerszeg. [szerkesztés] Sportlétesítmények Jégcsarnok Ostoros Károly Sportcsarnok Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda Városi Sportcentrum Városi Sportcsarnok Dózsa-pálya ZTE FC labdarúgó klub stadionja és a műfüves pálya Andráshidai sportcentrum Ebergényi úti lőtér[103] [szerkesztés] Egyesületek ZTE FC honlap ZTE KK Zala Volán ZTE Csuti Antal SK ZTK-FMVas Andráshida SC Forest-ZTE Zalaszám-ZAC ZTC- Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Club Zalaegerszegi Úszó Klub ZalaPredators Zalai Titánok Jégkorong Klub Szinkronkorcsolya Csoport Zalatriatlon Zalaegerszegi Kick-Box Sportegyesület Zalaegerszegi Aszfaltszaggatók SE Göcsej Kutya Klub Egerszegi Bringa Klub Zalaegerszegi KSE Gedeon Ferenc Sárkányrepülő Egyesület Göcsej Sportegyesület Horgász Egyesület Kinizsi Hagyományőrző Lovasklub Zalaegerszegi Vívóegylet Zalaegerszi Birkózó SE [szerkesztés] Híres zalaegerszegi kötődésű sportolók Bencze Tamás kosárlabdázó, szövetségi kapitány Bérces Edit szuper- maratoni futó, világ- és Európa-bajnok, világrekorder Berzicza Tamás hatszoros magyar bajnok, világ és Európa-bajnoki 2., olimpiai 6. helyezett (1996 Atlanta) birkózó Gombos Zsolt magyar bajnok EB, VB helyezett olimpikon (1992 Barcelona, 1996 Atlanta) birkózó Horváth Tamás nemzetközi sakkmester, az ötszörös magyar bajnok Csuti SK szakvezetője, volt szövetségi kapitány Péter Zoltán válogatott labdarúgó Portisch Lajos nemzetközi sakkmester, a Nemzet Sportolója, sakkolimpiai bajnok Porubszky Mária sakkozó, csapatban ezüst- és bronzérmes a sakkolimpián Répási Róbert autóversenyző, rallycross magyar bajnok Rozsnyói Sándor olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok atléta Szanati László magyar bajnok, veterán világbajnok (2007) birkózó Soós István válogatott labdarúgó, sokáig a ZTE gólrekordere Szőcs János labdarúgóedző, szövetségi kapitány Szűcs József válogatott kosárlabdázó, kétszer az év legjobb magyar férfi játékosa Kozáry Ágnes atléta, sprinter, olimpikon (1992 Barcelona) Horváth Gergely atléta, gerelyhajító, olimpikon (2004 Athén) Kálovics Anikó atléta, hosszútávfutó, olimpikon (2008 Peking) [szerkesztés] Híres emberek [szerkesztés] Híres egerszegi kötődésű művészek, tudósok, közéleti személyiségek Mindszenty József szobra Baráth Etele politikus, sportvezető Bereményi Géza rendező, dramaturg, író, 1997–2006 között a Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője Besenczi Árpád színigazgató, színész Botfy Lajos (1847–1900) polgármester Czobor Mátyás (1875–1957) polgármester Császár Ferenc (1807-1858) jogász, költő Csizmadia Szilárd csillagász Deák Ferenc (1803–1876) zalaegerszegi országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter Degré Alajos (1909–1984) jogtörténész Dominkó István zongoraművész Dús László festőművész Egervári Klára színész Fekete György építész Gábor Miklós (1919–1998) színész Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus Galambos Attila színész, író, drámaíró, műfordító Gergely Ágnes költő, műfordító Hetényi Pál (1935-1994) színész Huber Gyula nótaszerző Izsák Imre Gyula (1929–1965) csillagász Kaczor Ferenc zenei előadó ° dr. Kandász Andrea (1971 03 18)televíziós főszerkesztő-műsorvezető-producer Kandász Andrea Karvalits Ferenc közgazdász Keresztury Dezső (1904–1996) irodalmár, irodalomtörténész Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884–1975) szobrászművész, Alsórajkon született, műveit végrendeletében a városra hagyta Kóczián Géza (1942-1987) gyógyszerész Kovács Károly (1839–1904) polgármester R. Kárpáti Péter színész Kaszás Géza színész Máriáss József (1920–1991) színész Mindszenty József (eredeti nevén: Pehm József, 1892–1975) bíboros, esztergomi érsek Németh János szobrász Orosz Iván (1902-1974) költő, novellista. Szarvason született, 1924-27 között szerkesztője és kiadóhivatali igazgatója a Zalamegyei Újságnak Öveges József fizikus Dr. Pais Dezső (1886–1973) nyelvész Paragi Zsolt csillagász Péntek Imre (1942-) József Attila-díjas költő, a Pannon Tükör folyóirat főszerkesztője (2003-) Réthelyi Miklós orvos, miniszter Ruszt József (1937–2005) rendező, színházigazgató Szabolcs Péter szobrász Szalai Annamária politikus Szőke Zoltán színész Tunyogi Péter (1947–2008) a P. Mobil egykori tagja, a Mobilmánia énekese Vajda Lajos (1908–1941) festőművész Verebes István színész, műsorvezető Wlassics Gyula (1852–1937) jogász, vallás- és közoktatásügyi miniszter [szerkesztés] Díszpolgári címet kaptak Dr. Pais Dezső nyelvészprofesszor – 1964. Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész – 1970.

Dr. Keresztury Dezső író, irodalomtörténész, akadémikus – 1975. Baráth Lajos, az építőipar nyugdíjasa – 1975. Nátrán János a Városi Tanács nyugalmazott tanácselnöke – 1985. Portisch Lajos nemzetközi sakk nagymester – 1989. Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész – 1994. Dr. Degré Alajos jogtörténész, kandidátus – 1995. Vajda József tanár, népzenegyűjtő – 1996. Izsák Imre Gyula csillagász, égi mechanikus – 1997.

Németh József múzeumigazgató, irodalomtörténész – 2000. Pék József nyugalmazott belügyminisztériumi tanácsos – 2001. Fekete György Munkácsy-díjas belsőépítész, egyetemi tanár – 2003. Farkas Imre a Zalahús Rt. elnök-vezérigazgatója – 2004. Dr. Hóbor Erzsébet a Közigazgatási Hivatal vezetője – 2005. Rosta Sándor a POFOSZ és az 56-os Hagyományőrző Egyesület tiszteletbeli elnöke – 2006. Dr. Szalczer Lajos szemész főorvos – 2007.

[104] Dr. Marx Gyula orvos, országgyűlési képviselő – 2009.[105] Lásd még: Nevezetes zalaiak,[106] [szerkesztés] Testvérvárosok Dobrics, Bulgária Gorizia, Olaszország Herszon, Ukrajna Klagenfurt, Ausztria Krosno, Lengyelország Kusel, Németország Lendva (Alsólendva), Szlovénia (2006) Marl, Németország Marosvásárhely, Románia Szurgut, Oroszország Varasd, Horvátország (2006) Varkaus, Finnország Zenica, Bosznia-Hercegovina A testvérvárosokat jelző tábla az Európa téren [szerkesztés] Felhasznált irodalom Zalaegerszeg Megyei Jogú Város egészségterve - 2007 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásszervezési koncepciója - 2005 A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási kiadványai Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának sportkoncepciója 2006-2009 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Középtávú Gazdasági Programja 2003-2006 [szerkesztés] Lábjegyzet ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.) ↑ lhp.hu: Kiosztották az idei Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny díjait, 2008.

október 13. (Hozzáférés: 2010. március 17.) ↑ Juna Koro Eszperantista Egyesület. (Hozzáférés: 2010. január 7.) ↑ Magyarország Földtani Térképsorozata: Zalaegerszeg. (Hozzáférés: 2010. január 7.) ↑ Marosi Sándor – Somogyi Sándor, 1990, Magyarország kistájainak katasztere I., MTA FKI, Budapest ↑ Martonné Erdős Katalin, 2004.

Magyarország természeti földrajza I., a Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, pp. 30–62, pp. 153–168, pp. 178–181. ↑ Martonné Erdős Katalin, 2005, Magyarország tájföldrajza, a Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, p. 56., pp. 96–99. ↑ Péczely György, 2002, Éghajlattan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 258–284 ↑ Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Zalai Finomító, Zalaegerszeg egységes környezethasználati engedélye ↑ www.petroleum.hu: Olaj Magyarországon ↑ Újabb kétmilliárdos fejlesztés, 2009. július 23. (Hozzáférés: 2010. március 17.) ↑ Zalaegerszeg Megyei Jogú Város egészségterve - 2007 ↑ Zalai Hírlap: Edényfül az őskorból, 2008. július 2. (Hozzáférés: 2008. július 2.) ↑ ZalaEgerszeG, 2005. március 29.:Mi történt 60 évvel ezelőtt? (Elérés: 2008.

január 7.) ↑ Deák Ferenc Megyei Könyvtár összeállítása: Zalaegerszeg történeti kronológiája 1900-1960 (Elérés: 2008. január 7.) ↑ A történelmi részhez felhasznált könyvek: Babos-Degré-etc: Fejezetek Zalaegerszeg történetéből, 1970, Zalaegerszeg Városi Tanácsa Végrehajtó Bizottsága kiadásában; Mészáros T. László: Zalaegerszeg, 2000, Szerzői kiadás; Vándor László és Kostyál László (szerk.): Zala megye ezer éve, 2001, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában ↑ Zalaegerszeg Múltja (Elérés: 2008. január 7.) ↑ National Geographic Online: zalaegerszegi gyászfátyolos tüntetés képei ↑ Piros Sándor (a Zala Megyei Bíróság akkori elnöke) jelentése az eseményekről: 1. oldal; 2. oldal, 3. oldal ↑ A Zalaegerszegi Megyei Bíróság Elnökének felterjesztése 1959 Fájl:pufajkásbíró.jpg ↑ zalaegerszeg.hu:Zalaegerszeg címere (Elérés: 2007. január 3.) ↑ KSH.hu - 2001-es népszámlálási adatok: A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001 (Elérés:2008.

január 6.) ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (Elérés:2008. január 6.) ↑ Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója - 2003 (Elérés: 2008. január. 6.) ↑ KSH.hu - 2001-es népszámlálási adatok: Népszaporodás, 1970–2001 (Elérés:2008. január 6.) ↑ Teskánd története (Elérés:2008. január 6.) ↑ Népszabadság Online:Jó munkahelyhez akad szakember is,2004. január 13. (Elérés:2008. január 6.) ↑ zalaegerszeg.

hu: Anyakönyvi események - 2009, 2010. március 22. (Elérés:2010. április 6.) ↑ KSH.hu - 2001-es népszámlálási adatok: A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint (Elérés:2008. január 6.) ↑ hvg.hu: Először kúszott 20 ezer fölé a munkanélküliek száma Zalában, 2010. február 9. (Hozzáférés: 2010. március 17.) ↑ ztv.hu: Újabb csúcson a munkanélküliség, 2010. március 10. (Hozzáférés: 2010. március 17.) ↑ Origo.hu: Önálló település marad Pethőhenye, 2008.

augusztus 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 29.) ↑ zalaihirlap.hu: A bíróság Zalaegerszeghez csatolt három pethőhenyei településrészt, 2010. január 27. (Hozzáférés: 2010. március 7.) ↑ net.hu:Flextronics ipari park Zalaegerszegen, 1999. szeptember 21. (Elérés:2008. január 6.) ↑ Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Elérés:2008. január 6.) ↑ Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt.: Ságodi Ipari Park, 2006.

október 16. ↑ zegtv.hu: Inkubátorház épül Zalaegerszegen, 2009. december 4. ↑ Országos Munkaügyi és Módszertani Központ 2007. október 17. ↑ Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2007.

április 4. ↑ Központi Statisztikai Hivatal ↑ zalaegerszeg.hu: Cégek keresése ↑ Zalaegerszeg MJV Középtávú Gazdasági Programja 2003-2006 ↑ auto.zug.hu: Kecskeméten épül a Mercedes gyár, 2008. június 19. ↑ origo.hu: Csődbe kerülhet a Zalabaromfi, 2008. szeptember 12. ↑ menedzserforum.hu: Vágóhídra került a Zalabaromfi, 2008.

október 21. ↑ origo.hu: Új üzemet építenek a Zalabaromfi beszállítói, 2009. április 17. ↑ zalaegerszeg.hu: Bezárt a Hotel Balaton, 2010. március 30. ↑ vasutallomasok.hu: Andráshida. (Hozzáférés: 2010. március 17.) ↑ zalamedia.

hu: Tavasszal épül a deltavágány ↑ Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.: Bajánsenye (oh.) - Zalalövő - Zalaegerszeg - Boba vasútvillamosítás, 2008. augusztus 29. (Hozzáférés: 2010. március 17.) ↑ Frauenhoffer Márta: Ősszel épül a deltavágány, ZalaEgerszeG, 2008. május 1. ^ a b ÁKMI 2006. október 2. ↑ Gyimesi Endre közgyűlési előterjesztése 2005-ben a mélygarázsokról ↑ Zalaegerszeg című magazin cikke az építkezésről ↑ Zalai Hírlap: Új városi buszok, 2008. augusztus 29. (Hozzáférés: 2008. augusztus 29.) ↑ Zala Volán zalaegerszegi menetrendje ↑ zalamedia.hu cikke a kerékpárutakról ↑ ZalaEgerszeG, 2010.

33. szám, 1. oldal: Elkészült a kerékpárút. ↑ lhza.hu ismertetője a repülőtérről ↑ A városi közgyűlésben tartott beszámoló az ISPA regionális hulladékgazdálkodási program állásáról ↑ Zalaegerszeg számokban ↑ Varga István: A nagyvárosi agglomerációk hatása a kistérségi szerveződések alakulására, 2005 p. 9 ↑ Csapó T.:Szombathely hosszú távú településfejlesztési koncepciója, 2002 ↑ ztv.hu: Súlytalanná vált Zalaegerszeg a régióban, 2010. március 12. (Hozzáférés: 2010. március 17.) ↑ A Pais Dezső Tagiskola 2010 nyarán megszűnik ↑ zalaegerszeg.hu: Várhatóan húsz első osztály indul, 2010. március 6. ↑ ztv.hu: Andragógia szak indul Zalaegerszegen, 2008. július 4. (Hozzáférés: 2008.

augusztus 29.) ↑ A Zala Megyei Kórház bemutatkozása ↑ Orvosok, szakorvosok adatai (MOK és EEKH)/2007, 2008. október 30. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.) ↑ Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése többször módosított 45/2005. (X. 28.) számú önkormányzati rendelete a szociális szolgáltatásokról és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról ↑ Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2005-ös beszámolója ↑ Zalaegerszeg MJV Önkormányzatának Sportkoncepciója 2006-2009-ig. ↑ A templom a miserend.hu honlapján ↑ mariamagdolna.hu: A templom ismertetője ↑ Az olai templom a miserend.

hu honlapján ↑ A kertvárosi templom a miserend.hu honlapján ↑ mno.hu: Andráshida román kori temploma - Rejtőzködő Magyarország, 2009. január 3. ↑ A bazitai templom a miserend.hu honlapján ↑ A szenterzsébethegyi templom a miserend.hu honlapján ↑ Az ebergényi templom a miserend.hu honlapján ↑ A pózvai templom a miserend.hu honlapján ↑ A besenyői templom a miserend.hu honlapján ↑ A csácsi templom a miserend.

hu honlapján ↑ A botfai templom a miserend.hu honlapján ↑ A Göcseji Múzeum hivatalos honlapja ↑ A Göcseji Falumúzeum hivatalos honlapja ↑ A Finnugor Néprajzi Park hivatalos honlapja ↑ A Magyar Olajipari Múzeum hivatalos honlapja ↑ Az emlékszoba az Olajipari Múzeum honlapján ↑ kereszturyamk.hu: A 26 éves Kézművesek Háza szakmai története és tevékenysége ↑ dfmk.hu: Zalaegerszeg város kronológiája 1961–1980 ↑ zalamedia.hu: Örökbe fogadták „Liliomot”, 2005. április 12. ↑ Zalaegerszeg Online: Karácsonyi ajándék Zalaegerszeg városának ↑ Zalai Hírlap: Még nem potyog, 2009 április 22. ↑ Egerszeginfo.hu: Wass Albert szoboravató a Dózsa ligetben, 2008. május 16. (Hozzáférés: 2008.

július 17.) Balassi Bálint egész alakos szobra 2001-ből, Hadnagy György munkája ↑ Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 42/2005. (X.28.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről (Elérés:2008. január 6.) ↑ Zalai Hírlap, 2010.

október 30., 3. o.: Tripla védettség című cikke ↑ Új rádió Zalaegerszegen 2008. december 8. ↑ Tájoló, 2007/5 (Elérés: 2007. december 16.) ↑ kezilabdaeb2004.hu (Elérés: 2007. december 16.) ↑ HírTV online (Elérés: 2007. december 16.) ↑ rangado.hu: Célegyenesben a női U19-es labdarúgó Eb előkészítése (Elérés: 2007.

december 16.) ↑ Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Sportbizottsága: Az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények 2009. évig szóló felújítási és fejlesztési javaslata., 2006. december 7. ↑ zala.hu: Beszélgetés Szalczer Lajossal, 2009. június 5. ↑ ZalaEgerszeG: Felelősséggel a jövőért, 2009.

május 19. ↑ Zalaegerszeg díszpolgárai [szerkesztés] Külső hivatkozások A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaegerszeg témájú médiaállományokat. Zalaegerszeg hivatalos oldala A városi címer és zászló használatának rendje Zalaegerszeg MJV Integrált Vagyonkataszteri és Térinformációs Rendszere - várostérkép Zalaegerszeg.lap.hu - linkgyűjtemény Beírták nevüket a város történetébe - Zalaegerszeg polgármestereinek áttekintése. [szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek m • v • sz Magyarország megyei jogú városai Békéscsaba · Debrecen · Dunaújváros · Eger · Érd · Győr · Hódmezővásárhely · Kaposvár · Kecskemét · Miskolc · Nagykanizsa · Nyíregyháza · Pécs · Salgótarján · Sopron · Szeged · Szekszárd · Székesfehérvár · Szolnok · Szombathely · Tatabánya · Veszprém · Zalaegerszeg m • v • sz Zala megye helységei Megyei jogú városok Nagykanizsa • Zalaegerszeg     Városok Hévíz • Keszthely • Lenti • Letenye • Pacsa • Zalakaros • Zalalövő • Zalaszentgrót Nagyközségek Gyenesdiás • Vonyarcvashegy Községek Alibánfa • Almásháza • Alsónemesapáti • Alsópáhok • Alsórajk • Alsószenterzsébet • Babosdöbréte • Baglad • Bagod • Bak • Baktüttös • Balatongyörök • Balatonmagyaród • Barlahida • Batyk • Bánokszentgyörgy • Bázakerettye • Becsehely • Becsvölgye • Belezna • Belsősárd • Bezeréd • Bocfölde Bocska • Boncodfölde • Borsfa • Bókaháza • Böde • Bödeháza • Börzönce • Bucsuta • Búcsúszentlászló • Csapi • Csatár • Cserszegtomaj • Csertalakos • Csesztreg • Csonkahegyhát • Csöde • Csömödér • Csörnyeföld • Dióskál • Dobri • Dobronhegy • Döbröce • Dötk • Egeraracsa • Egervár • Eszteregnye • Esztergályhorváti • Felsőpáhok • Felsőrajk • Felsőszenterzsébet • Fityeház • Fűzvölgy • Galambok • Garabonc • Gáborjánháza • Gellénháza • Gelse • Gelsesziget • Gétye • Gombosszeg • Gosztola • Gősfa • Gutorfölde • Gyűrűs • Hagyárosbörönd • Hahót • Hernyék • Homokkomárom • Hosszúvölgy • Hottó • Iborfia • Iklódbördőce • Kacorlak • Kallósd • Karmacs • Kálócfa • Kányavár • Kávás • Kehidakustány • Kemendollár • Keménfa • Kerecseny • Kerkabarabás • Kerkafalva • Kerkakutas • Kerkaszentkirály • Kerkateskánd • Kilimán • Kisbucsa • Kiscsehi • Kisgörbő • Kiskutas • Kispáli • Kisrécse • Kissziget • Kistolmács • Kisvásárhely • Kozmadombja • Kustánszeg • Külsősárd • Lakhegy • Lasztonya • Lendvadedes • Lendvajakabfa • Lickóvadamos • Ligetfalva • Lispeszentadorján • Liszó • Lovászi • Magyarföld • Magyarszentmiklós • Magyarszerdahely • Maróc • Márokföld • Miháld • Mihályfa • Mikekarácsonyfa • Milejszeg • Misefa • Molnári • Murakeresztúr • Murarátka • Muraszemenye • Nagybakónak • Nagygörbő • Nagykapornak • Nagykutas • Nagylengyel • Nagypáli • Nagyrada • Nagyrécse • Nemesapáti • Nemesbük • Nemeshetés • Nemesnép • Nemespátró • Nemesrádó • Nemessándorháza • Nemesszentandrás • Németfalu • Nova • Oltárc • Orbányosfa • Ormándlak • Orosztony • Ortaháza • Ozmánbük • Óhíd • Padár • Pakod • Pat • Páka • Pálfiszeg • Pethőhenye • Petrikeresztúr • Petrivente • Pókaszepetk • Pórszombat • Pölöske • Pölöskefő • Pördefölde • Pötréte • Pusztaapáti • Pusztaederics • Pusztamagyaród • Pusztaszentlászló • Ramocsa • Resznek • Rezi • Rédics • Rigyác • Salomvár • Sand • Sárhida • Sármellék • Semjénháza • Sénye • Sormás • Söjtör • Surd • Sümegcsehi • Szalapa • Szentgyörgyvár • Szentgyörgyvölgy • Szentkozmadombja • Szentliszló • Szentmargitfalva • Szentpéterfölde • Szentpéterúr • Szepetnek • Szécsisziget • Szijártóháza • Szilvágy • Tekenye • Teskánd • Tilaj • Tormafölde • Tornyiszentmiklós • Tófej • Tótszentmárton • Tótszerdahely • Türje • Újudvar • Valkonya • Vasboldogasszony • Vaspör • Vállus • Várfölde • Várvölgy • Vindornyafok • Vindornyalak • Vindornyaszőlős • Vöckönd • Zajk • Zalaapáti • Zalabaksa • Zalabér • Zalaboldogfa • Zalacsány • Zalacséb • Zalaháshágy • Zalaigrice • Zalaistvánd • Zalakomár • Zalaköveskút • Zalamerenye • Zalasárszeg • Zalaszabar • Zalaszántó • Zalaszentbalázs • Zalaszentgyörgy • Zalaszentiván • Zalaszentjakab • Zalaszentlászló • Zalaszentlőrinc • Zalaszentmárton • Zalaszentmihály • Zalaszombatfa • Zalatárnok • Zalaújlak • Zalavár • Zalavég • Zebecke m • v • sz A Zalaegerszegi kistérség települései (65) Alibánfa · Alsónemesapáti · Babosdöbréte · Bagod · Bak · Baktüttös · Becsvölgye · Bocfölde · Boncodfölde · Böde · Csatár · Csonkahegyhát · Csöde · Dobronhegy · Egervár  · Gellénháza · Gombosszeg · Gősfa · Gyűrűs · Hagyárosbörönd · Hottó · Iborfia · Kávás · Kemendollár · Keménfa · Kisbucsa · Kiskutas · Kispáli · Kustánszeg · Lakhegy · Lickóvadamos · Milejszeg · Nagykutas · Nagylengyel · Nagypáli · Nemesapáti · Nemeshetés · Németfalu · Ormándlak · Ozmánbük · Pálfiszeg · Pethőhenye · Petrikeresztúr · Pókaszepetk · Pusztaederics · Pusztaszentlászló · Salomvár · Sárhida · Söjtör · Szentkozmadombja · Teskánd · Tófej · Vasboldogasszony · Vaspör · Vöckönd · Zalaboldogfa · Zalacséb · Zalaegerszeg · Zalaháshágy · Zalaistvánd · Zalalövő · Zalaszentgyörgy · Zalaszentiván · Zalaszentlőrinc · Zalatárnok m • v • sz Zala folyó menti települések Szalafő · Őriszentpéter · Nagyrákos · Pankasz · Felsőjánosfa · Zalalövő · Keménfa · Salomvár · Zalacséb · Kávás · Zalaszentgyörgy · Bagod · Boncodfölde · Zalaegerszeg · Zalaszentiván · Pethőhenye · Alibánfa · Vöckönd · Kemendollár · Pókaszepetk · Zalaistvánd · Dötk · Pakod · Zalabér · Batyk · Zalaszentgrót · Zalaszentlászló · Kallósd · Kehidakustány · Zalacsány · Bókaháza · Szentgyörgyvár · Zalaapáti · Zalavár Földrajz-portál Magyarországportál A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.

org/w/index.php?title=Zalaegerszeg&oldid=10699589” Kategória: ZalaegerszegRejtett kategória: Kiemelt cikkek Mit gondolsz erről az oldalról? Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében. Megbízhatóság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Teljesség: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Tárgyilagosság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Stílus: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. november 8. 1 változtatás vár ellenőrzésre.Pontosságellenőrzött Ugrás: navigáció, keresés Veszprém Szent István és Gizella királyné Veszprém címere Becenév: „A királynék városa” Közigazgatás Ország Magyarország Régió Közép-Dunántúl Megye Veszprém Kistérség Veszprémi Rang megyeszékhely, megyei jogú város Polgármester Porga Gyula[1] (FIDESZ-KDNP) Irányítószám 8200 Körzethívószám 88 Népesség Teljes népesség 64 339 fő (2011. január 1.)[2] +/- Népsűrűség 503,53 fő/km² Földrajzi adatok Terület 126,90 km² Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Veszprém Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 47° 5′ 34″, k. h. 17° 54′ 49″47.0927777778, 17.9136111111 Veszprém Pozíció Veszprém megye térképén é. sz. 47° 5′ 34″, k. h. 17° 54′ 49″47.0927777778, 17.9136111111 Veszprém weboldala Veszprém (németül Wesprim vagy Weißbrunn, latinul Vesprim, szlovákul Vesprím) megyei jogú város a Dunántúlon, Veszprém megye székhelye. Egyetemi város, a „Királynék városa”.

„ István, Gizella ősi vártán, mögöttük völgyhíd: kőszivárvány. Bakony szeléből - álmodni se mernéd - arany harangszó hímez, misekelmét. Itt a domb a völgybe, völgy a dombra, kis utcák szöknek kővadonba. Tágas terek sikátorok felett, földszintbe fúl hegymászó emelet. Fűzsuttogás a locska Séden. ” – Kemény Géza: Veszprémi anziksz Tartalomjegyzék 1 Fekvése és domborzata 1.1 Megközelíthetősége 2 Demográfiai adatok 3 Története 4 Címere 5 Városrészek 6 Látnivalók 6.1 A várnegyedben 6.2 A várnegyeden kívül 7 Gazdaság 8 Közlekedés 8.1 Közúthálózat 8.2 Távolsági közlekedés 8.3 Helyi tömegközlekedés 9 Oktatás 9.1 Felsőoktatás 9.2 Középfokú oktatás 10 Kulturális élet 10.1 Színházak 10.2 Múzeumok, kiállítások 10.3 Fesztiválok 10.3.1 Gizella-Napok 10.3.2 Veszprémi Nyári Fesztivál 10.3.3 Veszprémi Ünnepi Játékok 10.3.4 Utcazene Fesztivál 10.3.5 További fesztiválok 11 Média 11.1 Televízió 11.2 Rádió 11.3 Újság 12 Sport 12.1 Kézilabda 12.2 Labdarúgás 12.3 Floorball 13 Képgaléria (légifelvételek) 14 Híres veszprémiek 14.1 A városban születtek 14.2 A városban éltek 15 Testvérvárosok 16 Képgaléria 17 Irodalom 17.1 Településismereti alap-irodalom 17.2 További főbb településismereti irodalom 18 Lásd még 19 Külső hivatkozások 20 Referenciák [szerkesztés] Fekvése és domborzata A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról, északnyugatról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa által határolt, átlagosan 270 m tengerszint feletti magasságú Veszprémi-fennsík területén. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában és a történelem során betöltött társadalmi-gazdasági szerepében, jelentőségében. Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260-270 méterrel található a tengerszint fölött.

A városba érkező első benyomása egy hegyek félkaréjával ölelt (fenn)sík-vidéki város képe, amely aztán a központ felé közeledve markánsan megváltozik. A Séd folyó meanderszerű kanyargásával a fennsíkot feldarabolja, s a városon belül nem ritkán 30–40 méteres szintkülönbségeket alakított ki. Az ilyen módon eldarabolódó területek városrészeket alkotnak, melyeket a Séd és mellékvízfolyásainak mélyvonulatai választanak el. A szintkülönbségek különösen szembetűnőek a Séd-völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának is köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba. [szerkesztés] Megközelíthetősége Veszprém Budapest felől közúton az M7-es autópályán, majd Székesfehérvárnál a 8-as főútra letérve érhető el a leggyorsabban. Győr felől a 82-es, Szombathely felől a 8-as, Balatonfüred felől a 73-as úton közelíthető meg. Vonattal a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon érhető el. A korábbiakban - főként balatoni turisták által - kedvelt Veszprém - Balatonalmádi - Alsóörs vasútvonalat felszámolták. [szerkesztés] Demográfiai adatok Veszprém vára A 2001-es népszámlálás adatai alapján Veszprém 62 851 lakosából 59 490 fő (94,7%) vallotta magát magyarnak, 1055 fő (1,7%) németnek, 202 fő (0,3%) romának, további 425 fő (0,7%) pedig más, kisebb népcsoporthoz tartozónak. Vallási megoszlást tekintve 35 795-en római katolikusok (57,0%), 6109-en reformátusok (9,7%), 1921-en evangélikusok (3,1%); egyházhoz, felekezethez nem tartozónak 11 944 fő (19,0%) vallotta magát. Népességszámának alakulása 1850-től napjainkig: 1850 - 10 468 1870 - 12 002 1891 - 12 655 1900 - 14 114 1910 - 14 792 1920 - 15 586 1930 - 17 792 1941 - 21 557 1949 - 18 229 1960 - 25 464 1970 - 38 273 1980 - 54 995 1989 - 66 280 (népességi rekord) 1990 - 63 867 2000 - 61 534 2010 - 63 898 2011 - 64 339 Forrás: ksh.hu | statisztikai évkönyv 1950-2000. [szerkesztés] Története   Bővebben: Veszprém története A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven villagazdaságot hoztak létre.

Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze. A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira.

Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű.[3] Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye.

A város I. István feleségének, Gizellánaka kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét. A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (1458–1486) jelentette. A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát.

A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Sigbert Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták. A Szent István völgyhíd (Viadukt), a város jelképe A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen. Az első magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megakadályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhes ipara és gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt. A gazdasági stagnálást a népességnövekedés megállása is tükrözte.

A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt; ez a folyamat a rendszerváltozás után megállt, ma viszont a népesség újra növekvőben van. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá. [szerkesztés] Címere   Bővebben: Veszprém címere Mivel Veszprém egészen 1848-ig a püspök (és részben a káptalan) tulajdonában volt, külön címerrel nem túl hosszú ideje rendelkezik. Önálló városi címer elsőként az 1720-as évekből származó pecséteken bukkan fel. A ma is használt címert 1906-ban hozták létre, a korábban a nemesek, illetve a polgárok közössége által használt két külön címer egyesítésével. Veszprém: Belvárosi panorámakép a Cholnokyváros felől (KT.2010.) [szerkesztés] Városrészek   Bővebben: Veszprém városrészei A középkor végi Veszprém a váron kívül hat városrészből állt. Ez a felosztás onnan eredt, hogy a városrészek (szegek) korábban önálló települések voltak.

A szegek a török időkben teljesen elpusztultak, így a középkori és újkori városrészek, illetve elnevezésük között folytonosságról nem beszélhetünk. Részletesebb leírásért lásd: Veszprém középkori városrészei. Veszprém 14 városrészből és 11 úgynevezett „városrésznek nem minősülő területi egységből” áll. A városrészek a következők (zárójelben a hozzájuk tartozó, városrésznek nem minősülő területi egységekkel): Látványjavító épületszínezés a Jutas lakótelepen (KT.1985) A Cholnoky zöldbeágyazot városrész (KT.1986) Belváros Dózsaváros (Temetőhegy, Pajtakert) Jeruzsálemhegy (Endrődi Sándor lakótelep, Takácskert) Egyetemváros (Nándortelep, Egry József utcai lakótelep, Hóvirágtelep) Füredidomb Cholnokyváros Újtelep Jutasi úti lakótelep Bakonyalja Jutaspuszta Szabadságpuszta Iparváros (Csererdő) Gyulafirátót Kádárta További, városrésznek nem minősülő területi egységek: Veszprémvölgy Reptér Csatár [szerkesztés] Látnivalók Szent Mihály-székesegyház Tűztorony [szerkesztés] A várnegyedben Szent Mihály-székesegyház: a veszprémi érsekség főszékesegyháza, 10. századi alapokon, 14. századi gótikus altemplommal. Gizella-kápolna: Veszprém legrégibb középkori épülete; a 13. században, gótikus stílusban épült. Várkút: 41 méter mélységű kút a Gizella-kápolna előtt. Püspöki (ma Érseki) palota: későbarokk építmény a Szentháromság téren, Fellner Jakab alkotása. Ú.n. Nagypréposti palota VEAB székház Szentháromság-oszlop: szintén barokk stílusban, 1750-ben készült. Szent György-kápolna: a 10. századi épület romjai a székesegyház mögött találhatók. I. István király és Gizella királyné szobra a várhegy északi fokán (Ispánki József 1938-as alkotása).

Várkapu (Hősi kapu): az első világháború halottainak emlékére épült, tornyában a Vármúzeum működik. Tűztorony: alapja középkori, felső része 19. századi eredetű. Gizella Királyné Múzeum Ferences templom Dubniczay-ház Csikász Galéria Művészetek háza Városháza Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár új épületszárnya [szerkesztés] A várnegyeden kívül Laczkó Dezső Múzeum Petőfi Színház Városháza Pósa-ház Szerelem-sziget Megyeháza Erzsébet-liget Szent István völgyhíd, közismertebb nevén: a Viadukt Margit-romok Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Gulya-domb Cseresznyés kúria (Veszprém Hotellel szemben) Meggyesi kúria (Veszprém Hotellel szemben) Iparkamara épülete Óváros tér szecessziós épületei A felújított Belváros és belső udvarai [szerkesztés] Gazdaság Az egykori főispáni lak ma a Veszprém Megyei Munkaügyi Központnak ad otthont A rendszerváltozást követő néhány évben Veszprém megsínylette a gazdaság szerkezeti átalakulásának hatásait. A megye legtöbb nehézipari üzemének bezárásával a városban kiépült tudományos–kutatási infrastruktúra jelentős része is válságba került. A munkanélküliségi ráta átlépte a 20%-os küszöböt.

A megoldást tőkeerős vállalatoknak a városba történő telepítése jelentette. Mára a munkanélküliség 5–6% körüli, ez a megyei és az országos átlagnál is mintegy 2 százalékponttal alacsonyabb. Lakossági vásárlóerőt tekintve a veszprémi kistérség negyedik az országban (Győr, Székesfehérvár és Budaörs után). Gazdasági és kulturális szempontból is nagy fontosságú volt a Veszprémi Egyetem (ma Pannon Egyetem) szakképzési kínálatának az 1990-es években lezajlott jelentős bővülése. A gyakran megrendezett minőségi fesztiválok, rendezvények ellenére Veszprémnek vannak még tartalékai a városi idegenforgalom fejlesztésében. A lakossági infrastruktúra fejlett. Veszprém vízhálózata 1896-ra, elektromos hálózata – a bevezetés szükségességéről folytatott hosszas viták után – 1908-ra épült ki. Ma a villanyszolgáltatás minden, a víz-, telefon- és gázszolgáltatás, valamint a csatornázás a csatári üdülőtelep kivételével valamennyi városrészre kiterjed. [szerkesztés] Közlekedés [szerkesztés] Közúthálózat A Viadukt két kis íve A Belváros úthálózata középkori eredetű; a Veszprémből kivezető utak többségének mai helye a 18. század végére alakult ki. A legnagyobb, nyugat-keleti irányú forgalom évszázadokon át a vár alatti Hosszú-völgyben (a mai Jókai Mór utcán) haladt. Ez az 1930-as években, a 8-as számú állami közút megépítésével változott meg: az új főút számára a Palotai út (ma Budapest utca)–Kossuth utca–Óvári Ferenc utca–Jeruzsálemhegy–Temetőhegy vonalat jelölték ki. A Jeruzsálemhegy és a Temetőhegy között húzódó Séd-völgy fölé 1936–37-ben épült meg a veszprémiek által csak Viaduktként emlegetett Szent István völgyhíd.

Veszprém vezetői már az 1940-es évek második felében felismerték, hogy az országos főútvonalnak a városon történő átvezetése nem volt helyes döntés. A kicsi Szabadság tér forgalma az 1970-es évek végére országosan a harmadik helyet „érte el” (a budapesti Nyugati tér és a miskolci belvárosi kereszteződés után). A megoldást a körgyűrű több szakaszban történt megépülése jelentette a 70-es és 80-as évek fordulóján (Veszprém volt az első magyarországi város, amely köré teljes útgyűrű épült); azóta a 8-as út a város legszélén halad el, így a belváros forgalma lényegesen csökkent. A 8-as útnak a várostól nyugatra, Márkóig, valamint keletre, Várpalotáig terjedő szakaszát az elmúlt években négysávossá fejlesztették. Tervben van a Veszprémből Dunaújváros felé haladó M8-as autópálya megépítése. [szerkesztés] Távolsági közlekedés Mint már említettük, az 1872-ben megépült Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal néhány kilométerre elkerülte a várost; ez a következő évtizedekben súlyos gazdasági hátrányokkal járt (ma viszont a gépkocsival közlekedőknek inkább előnyt jelent). 1896-ban a városba vezető szárnyvonalat alakítottak ki, amit 1909-ben meghosszabbítottak a Balaton felé (Alsóörs–Veszprém-vasútvonal); az itt közlekedő szerelvényeknek viszonylag nagy szintkülönbségekkel kellett megküzdeniük, így híresen lassúak voltak.

A szárnyvonalat 1969. szeptember 30-án megszüntették. Pótlását helyközi autóbusz-járatok látják el, de az elmúlt időszakban – részben más útvonalon történő – újraépítése is szóba került (Veszprém–Balaton-vasútvonal). A Székesfehérvár–Szombathely-vonalat 1999–2000-ben villamosították. A „fővonalon” kívül Veszprémből dízelvontatású szerelvények közlekednek Győrbe. A győri vonalnak Veszprémvarsányig a Bakonyba kell felkúsznia, szintén jelentős szintkülönbség leküzdésével.

Az átlagsebesség ennek megfelelően itt is nagyon alacsony; de ezért jelentős kárpótlást nyújt, hogy a vonal vadregényes, szép hegyvidéki tájon halad, alagutakkal tűzdelt pályán. A Hajmáskéren át Lepsénybe vivő szárnyvonal a Budapestről a Balaton déli partjára (és tovább) közlekedő vonatokhoz biztosított összeköttetést – 2007. március 3-ig. A vasútállomást (korábban Jutasi állomás, majd 1969-ig Veszprém külső pályaudvar) 1872. augusztus 9-én adták át a forgalomnak. Az állomás épületét azóta többször is felújították. A vágányokhoz ma már aluljáró vezet. A helyközi autóbusz-közlekedésről a Balaton Volán Zrt. gondoskodik. Az autóbusz-pályaudvar a Belváros keleti szélén, a Jutasi úton található. Nemrég került sor a felújítására, sokak szerint mégis túlzottan zsúfolt és forgalmas, amire a város valamely külső részére való átköltöztetése jelenthetne megoldást.

A Veszprém melletti Szentkirályszabadja egykori katonai repülőteréről a Honvédség a két település javára lemondott. Ha a repteret sikerül a polgári légiforgalom számára átalakítani, az minden bizonnyal jelentős gazdasági előnyöket hoz a város számára. A létesítményt a két önkormányzat 2006 szeptemberében egy szakmai befektetőnek értékesítette. [szerkesztés] Helyi tömegközlekedés   Bővebben: Veszprém tömegközlekedése A helyi tömegközlekedést Veszprémben a Balaton Volán Zrt. autóbuszjáratai biztosítják. A városban az 1960-as években indult meg az autóbusz-közlekedés. Jelenleg 28 vonalon összesen 57 jármű áll az utasok rendelkezésére. [szerkesztés] Oktatás Az egyetem A épülete [szerkesztés] Felsőoktatás Veszprém volt az első magyarországi város, ahol egyetemi rangú felsőoktatási intézményt alapítottak (Káptalani Főiskola), ahol a diákok jogot, teológiát és a hét szabad művészetet (azaz bölcsészetet) hallgathattak, itt képezték a kor diplomatáit. 1276-ban azonban Csák Péter seregei elpusztították az intézményt, amely már nem épült újjá. Veszprém 1949-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem egyik karának a városba telepítésével nyerte vissza egyetemi városi rangját.

Az intézmény 1951-ben vált önállóvá; jelenleg Pannon Egyetemnek hívják. Az egyetemnek ma öt kara van, és több, mint 10 ezer hallgató tanul a modern filológiai és társadalomtudományi, a gazdaságtudományi, a mérnöki, az informatikai és a mezőgazdaságtudományi szakok valamelyikén. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola [1] elődje, a Papnevelő Intézet 1711-ben jött létre. Az 1991 óta ezen a néven működő, hittanári, lelkipásztori és szociális munkás képzést kínáló intézménynek a 2003/2004-es tanévben 269 hallgatója volt. [szerkesztés] Középfokú oktatás Padányi Római Katolikus Iskola A Lovassy László Gimnázium a piaristák által 1711-ben alapított gimnázium jogutódja, mai nevét 1950-től viseli. Hosszú ideig a várban, a piarista templom és rendház szomszédságában működött; ez az épület ma a közgazdasági szakközépiskolának ad otthont.

A statisztikák szerint Magyarország legszínvonalasabb gimnáziumai közé tartozó intézményben tanult többek között Batsányi János költő, Cholnoky Jenő földrajztudós, Zichy Mihály festő és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök; illetve itt tanított Brusznyai Árpád, az 1956-os forradalom veszprémi mártírja. További középiskolák a városban: Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon [2] Gastroker Alapítványi Vendéglátóipari, Kereskedelmi Szakközépiskola és szakiskola.[3] Ipari Szakközépiskola és Gimnázium [4] Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola [5] Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium [6] Merkantil Alapítvány Kereskedelmi Szakközépiskola Padányi Biró Márton Római Katolikus Iskola [7] Séf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola [8] Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium [9] Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola [10] Vetési Albert Gimnázium [11] Veszprémben rendezték meg a III. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát 1961-ben, valamint a VIII. Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát 1996-ban. [szerkesztés] Kulturális élet A Petőfi Színház épülete [szerkesztés] Színházak A veszprémi színjátszás története két évszázadra nyúlik vissza. 1814-ből származik az első ismert helyi színlap, amely egy Kotzebue rémdráma előadásáról tudósítja a városi közönséget. 1905-ben alakult meg a városi Színpártoló Egyesület, amely szorgalmazta egy önálló színházépület megépítését. A Medgyaszay István által tervezett szecessziós stílusú színházat – amely az első vasbeton-szerkezetű épület volt az országban – 1908. szeptember 17-én avatták fel, 1920 óta Petőfi Sándor nevét viseli. Ma Veszprémi Petőfi Színháznak hívják, és része a Latinovits Zoltánról elnevezett Játékszín is. 2005-ben egy második színház jött létre a királynék városában: az elsősorban kortárs darabokat előadó Pannon Várszínház.

Kezdetben kisebb méretű előadásokat tartottak, melynek helyszínéül a Csermák Antal Zeneiskola szolgált. Az egyre növekvő érdeklődés következtében a színház ma már a régi Séd Filmszínházban működik, ahol egy időben több száz érdeklődő tekintheti meg a zenés darabokat, a komolyabb és könnyedebb musicaleket, előadásokat. A 2008-as évben a színház elindította játékszíni előadásait is, melyeket a Dubniczay-palotában tekinthetnek meg a színházkedvelők. Az előadások mellett a színház részt vesz a kulturális élet további szervezésében, hiszen a Pannon Várszínház a rendezője a Veszprémi Tavaszi Fesztivál, valamint az A Tánc Fesztiválja nevű rendezvényeknek. Természetesen nem csak az idősebb és ifjúsági korosztály szórakozhat a színházi előadásokon. Az egészen kicsi gyermekek a Kabóca Bábszínház bábelőadásait látogathatják. Laczkó Dezső Múzeum [szerkesztés] Múzeumok, kiállítások Laczkó Dezső Múzeum Bakonyi Ház Vármúzeum Gizella Királyné Múzeum Magyar Építőipari Múzeum Vass László Gyűjtemény Csikász Galéria [szerkesztés] Fesztiválok [szerkesztés] Gizella-Napok   Bővebben: Gizella-Napok A Gizella-napok Művészeti Fesztivál rendezvénysorozatot a Veszprém történetében is jelentős szerepet betöltött első királynénk emlékére a Városi Művelődési Központ rendezi meg minden év májusában, a Gizella névnaphoz kapcsolódva. [szerkesztés] Veszprémi Nyári Fesztivál A Gizella Napokhoz hasonlóan a Művelődési Központ szervezésében, 2001 óta rendezik meg augusztus első heteiben.

Számos különböző műfajnak, így többek között kamara-, színpadi és templomi zenének, táncnak, valamint irodalmi és népművészeti programoknak ad otthont. A Nyári Fesztivál része még a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál, amelyen négy földrészről érkezett énekkarok mutatják be tudásukat és mérkőznek meg egymással. [szerkesztés] Veszprémi Ünnepi Játékok   Bővebben: Veszprémi ünnepi játékok 2004 óta szintén augusztus elején a várban koncertek sora vár az érdeklődőkre. Az elmúlt öt év során világszerte ismert művészeket is fogadott az Ünnepi Játékok fesztiválja. [szerkesztés] Utcazene Fesztivál A 2000 óta létező Utcazene Fesztivál olyan többnapos rendezvény, amelynek keretében amatőr előadók egymással versengve mutatják meg zenei tudásukat. Az utóbbi években már neves sztárzenészek és énekesek is felléptek a fesztivál színpadjain. [szerkesztés] További fesztiválok "Tavaszi Játékok" Nemzetközi Gyermek - és Ifjúsági Művészeti és Sport Fesztivál (a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda szervezésében) Veszprémi Tavaszi Fesztivál A Tánc Fesztiválja, Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó (a Pannon Várszínház rendezésében) Veszprémi Tavaszi Fesztivál (a Pannon Várszínház rendezésében) Kabóciádé Gyermekfesztivál (a Kabóca Bábszínház rendezésében) Cell-Cup Nemzetközi Kézilabda és Kulturális Fesztivál Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztivál (2008-tól ismét) Pannonfíling Filmfesztivál "Veszprémi Játékok - Gyerek Sziget" Nemzetközi Gyermek - és Ifjúsági összművészeti Fesztivál (a GYERMEKMOSOLY Alapítcány és a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda szervezésében) [szerkesztés] Média [szerkesztés] Televízió Veszprém Televízió Regina Televízió Veszprém [szerkesztés] Rádió Rádió 1 - FM 94.6 MHz Klubrádió - FM 90.6 MHz [szerkesztés] Újság Veszprém megyei napló [szerkesztés] Sport [szerkesztés] Kézilabda Veszprém legkedveltebb sportja egyértelműen a kézilabda. A város csapata, az MKB Veszprém KC Magyarország legsikeresebb kézilabda csapata, és nemzetközi szinten is elismert, sikeres. A csapat 19-szeres magyar bajnok, 19-szeres Magyar Kupa-győztes, 2-szeres EHF Kupagyőztesek Európa Kupája győztes, 1-szeres EHF Bajnokok Ligája ezüstérmes.

Székhelye a Veszprém Aréna komplexum, ahol 6000 néző előtt játsszák meccseiket. Veszprémben kerül megrendezésre a Cell-Cup Nemzetközi Kézilabda és Kulturális Fesztivál is, ahol az Európából, valamint a világ további országaiból érkező több száz ifjúsági és felnőtt női illetve férfi csapat mérkőzik meg minden évben. [szerkesztés] Labdarúgás Veszprém városának labdarúgócsapata a Veszprém FC. A csapat 1988-ban érte el legnagyobb sikerét, amikor az NB II bajnokaként feljutott az élvonalba, ahol öt évig szerepelt. A VFC az 1992/93-as idényben az utolsó helyen végzett, így búcsúzott az NB I-től; a lefelé irányuló tendencia sajnos nem állt meg, végül a csapat meg is szűnt.

2006/07-ben a Veszprém FC új szakosztályt nyitott és zömében az ifjúsági csapat játékosaival fölényesen nyerte a Megyei 2. osztályt. A csapat nevezett az NB III-ba. A 2007/08-as idény végén a VFC az NB III - Bakony csoport 6. helyén állt. 2008/09-ben a VFC a Magyar Kupa 3. fordulójában 2-1-re legyőzte az NB I-es Zalaegerszegi TE csapatát, így bejutott a legjobb 32 közé. Jelenleg ádáz harcot vív a feljutásért a Hévíz ellen. Az 1998–99-es szezonban egy 20-30 fős B-Középük létezett, a nevük No Name Boys volt. 2000-ben az NB1-B ből való kiesés után feloszlottak.

2009-re megalakult az új veszprémi ultra csoport, Bakonyi Betyárok Bandája névvel (melyről szavazást tartottak honlapjukon, és meggyőző fölénnyel ez a név aratott sikert). A legutóbbi meccsen (a KSE Csesztreg ellen 4-0-ra győzött a Veszprém) már 30 fő volt jelen az ultra csoport tagjaként a meccsen, ahol olyan hangulatot teremtettek amire már közel 10 éve nem volt példa a veszprémi stadionban, énekekkel, dobokkal, drapériákkal, zászlókkal. Általánosságban viszont viszonylag kevés ember látogatott ki még meccsekre, körülbelül 350-400 fő.[4] [szerkesztés] Floorball Veszprém Lizards [szerkesztés] Képgaléria (légifelvételek) [szerkesztés] Híres veszprémiek Itt alakult 1969. decemberében a Cserhát Művész Társaság [szerkesztés] A városban születtek Auer Lipót hegedűművész, pedagógus (1845–1930) Bakács Tibor Settenkedő, újságíró, kritikus, tévés személyiség (1959-) Borsos József festőművész (1821–1883) Bornemisza Attila író, főszerkesztő, TSZLKIL* lovagja, művészeti, parancsnoka (1956–) Cholnoky Jenő író, földrajztudós, tanár (1870–1950) Cholnoky László író, újságíró, jogász (1879–1929) Cholnoky Viktor író, újságíró, szerkesztő (1868–1912) Csikász Imre szobrász (1884–1914) Endrődi Sándor költő (1850–1920) Görbicz Anita kézilabdázó (1983–) Kiss Balázs olimpiai bajnok kalapácsvető (1972–) Kiss Ramóna színésznő (1984–) Kolossváry Dezső (1854–1919) lovassági tábornok, miniszter Mustos István piarista szerzetespap (1931–2008) Navracsics Tibor politikus, jogász-politológus (1966–) Óváry Lipót történész, levéltáros (1833–1919) Peremartoni Krisztina színművész 1956 Simonyi Zsigmond nyelvész (1853–1919) Sziklay János író, újságíró (1857–1945) Weszprémi István író, orvos (1723–1799) Magyarázat Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Nemzetközi Nagy perjelség Málta (Szent Erzsébet Komenda ) [szerkesztés] A városban éltek Aschermann Ferenc hadtörténetíró, honvéd ezredes (1821–1893) Ányos Pál költő (1756–1784) Batsányi János költő (1763–1845) Bél Mátyás tudós, nyelvész (1684–1749) Bihari János hegedűművész, zeneszerző (1764–1827) Brusznyai Árpád tanár, 1956-ban a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnöke (1924–1958) Bárány János orvos, röntgen-professzor (1905-1971) Cserhát József költő, újságíró, szerkesztő (1915–1969) Csermák Antal hegedűművész, zeneszerző (1774–1822) Eötvös Károly író, újságíró, ügyvéd, politikus (1842–1916) Fellner Jakab építész (1722–1780) Galeotto Marzio történetíró (1427–1497) Ihász-Kovács Éva költő, író, főszerkesztő, Magyar Kultúra Lovagja 1930- Ircsik József festőművész (1932–1986) Kolossváry Sándor (1775–1842) római katolikus kanonok, címzetes apát, az MTA tagja Kórusz József festőművész 1930- Laczkó Dezső geológus (1860–1932) Latinovits Zoltán színész (1931–1976) Manovill Alfréd bankár, berlini magyar egyesület elnőke (1880-1944) Marian Cozma kézilabdázó, Veszprém tiszteletbeli díszpolgára (1982–2009) Medgyaszay István építész (1877–1959) Mindszenty József bíboros, író, szerkesztő, politikus (1892–1975) Ney Dávid operaénekes (1842–1905) Noszlopy Gáspár szolgabíró, honvédtiszt (1820–1853) Padányi Bíró Márton püspök, író, főispán (1696–1762) Polinszky Károly (1922–1998) vegyészmérnök, oktatásügyi miniszter, az MTA tagja, a veszprémi vegyipari oktatás megszervezője Somogyi István lengyel állami-díjas festőművész (1930-2001) Szent Margit (1242–1271) Szilágyi László punk festőművész (1966–2007) Vas Gereben író (1823–1868) Verancsics Faustus író, várkapitány, polihisztor (1550–1617) Zichy Mihály festő (1827–1906) Megyeháza [szerkesztés] Testvérvárosok Veszprém jelenlegi testvérvárosai: Bottrop, Németország Gladsaxe, Dánia Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium Passau, Németország Rovaniemi, Finnország Sepsiszentgyörgy, Románia Tartu, Észtország Tirat-Carmel, Izrael Žamberk, Csehország Senftenberg, Németország, 1996 Városok, amelyekkel korábban volt testvérvárosi kapcsolat, de ez mára megszűnt: Halle, Németország Haszkovo, Bulgária Žamberk kivételével valamennyi jelenlegi és volt testvérvárosról utca van elnevezve Veszprémben. [szerkesztés] Képgaléria Veszprém légifotója A Margit-romok Veszprém vára A városháza előtt A káptalani kereszt Vár utca A várkút Vár a Buhim-völgyből Az Érseki palota A Szent Imre templom A Megyeháza A Vár-hegy oldalról Az Óváros tér Lépcső a belvárosban A Sziklay János utca Lépcső a Jeruzsálemhegyre Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark VESZPRÉM, JUTAS VIII KT072.jpg Jutas lakótelep A Veszprémvölgy A veszprémvölgyi apácakolostorrom [szerkesztés] Irodalom A Szentháromság-oszlop az Érseki palotával [szerkesztés] Településismereti alap-irodalom Korompay György: Veszprém. Műszaki Kiadó (több kiadásban, Városképek-Műemlékek sorozat), Budapest, 1957. ETO 908_439. Gutheil Jenő: A középkori Veszprém vármegye.

Levéltár Kiadványai 1. Veszprém, 1979. Dr. Lukcsics P.-Dr. Pfeifer J.: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Egyházmegyei Könyvnyomda 1933. (Reprint 1997.: ISBN 963 04 9513 99) Hungler József: A török kori Veszprém. VM. Levéltár Kiadványai 4. Veszprém, 1986. ISBN 963-01-7246-1 Balassa László–Kralovánszky Alán: Veszprém. (többszöri kiadás) Panoráma Kiadó (Medicina), 2006. ISBN 963-243-923-6. Kiss Tamás: Változások és aktualitások Veszprém városépítészetében - Területfejlesztés 1986/2. p.: 91-109 - VÁTI szakfolyóirata, táskaszám: 86 127. Kiss Tamás: Az elmúlt negyven év városépítési gyakorlata (Veszprémi MUT-konferencia: a főépítész bevezető előadása) Városépítés 1986/6.p. 14-18. HU ISSN 0505 0294 Kiss Tamás: Komplex rekonstrukció a veszprémi Várnegyed megmentésére - MTA-VEAB, 1986.

• KT_ARCHÍV_VeML Géczi János: Nyom. Esszé a városról. Palatinus Kiadó, Budapest. 2010. = www.geczijanoseoldal.hu = http://www.geczijanos.eoldal.hu/cikkek/dolgozoszoba-_naplo_-essze_-vers-es-regeny_-megjelent-fejezetek_/nyom-1_-jelenkor_-2009_-november-1181---1194_ [szerkesztés] További főbb településismereti irodalom Géczi János (szerk.): A Séd völgye Veszprémben.

Kiadó: Bősze Ferenc, 2000, Veszprém. ISBN 963-440-019-1. Kiss Tamás: Veszprém Nyugati Séd völgy – Vadaspark. Tájak-Korok-Múzeumok sorozat 324.kötete. Veszprém 1988. Kiss Tamás (szerk.): A veszprémi völgyhíd ötvenéves. Az építési és történeti kutatások eredményei. Kiadó: Veszprémi Városi Tanács, 1988, Veszprém.

ISBN 963-7199-16-0. Kiss Tamás: Veszprém Megyeház-Színház-Múzeum. Tájak-Korok-Múzeumok sorozat 369. kötete. Veszprém 1990. ISBN 963-555-680-2 Lakó István: Veszprém város ipari fejlődése a felszabadulásig. Veszprém V. Tanács JÓTANÁCS c. közlönye. Veszprém, 1983/2.p. 36-38. Dr. Csiszár Miklósné (szerk.): Múltidéző.

Kiadó: Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 1999, Veszprém. ISBN 963-7199-691. Dr. Csiszár Miklósné (szerk.): Pillanatképek a 19. századi Veszprémből. Kiadó: Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 2005, Veszprém.

ISBN 963-9510-05-X. Dr. Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben. Kiadja: Dr. Óvári Ferenc felsőházi tag, Veszprém Megyei Város Díszpolgára. Veszprém, 1932. Szelényi Károly: Veszprém. Magyar Képek Kiadó, 2000, Veszprém–Budapest. ISBN 963-8210-75-3. [szerkesztés] Lásd még Placochelys placodonta [szerkesztés] Külső hivatkozások A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém témájú médiaállományokat.

Veszprém hivatalos oldala VPonline.hu - Veszprém megyei hír és szórakoztató online magazin! VEHÍR hírportál Veszprém.lap.hu Légifotók Veszprémről Veszprém anno - képgaléria Veszprém az eSzállás honlapján Veszprém télen Veszprém ortofotó galériája Veszprémi Utcazene Fesztivál honlapja [szerkesztés] Referenciák ↑ valasztas.hu (Hozzáférés: 2010. december 7.) ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.) ↑ Györffy György. István király és műve.

Gondolat Budapest 1983. ISBN 963 281 221 2  ↑ * Queen's City Ultras*-Veszprém - G-Portál m • v • sz Magyarország legvirágosabb települései Városok Budapest (1989) · Kecskemét (1990) · Eger (1991) · Veszprém (1992) · Balatonföldvár (1993) · Sárvár (1994) · Székesfehérvár (1995) · Siófok (1996) · Hévíz (1997) · Tata (1998) · Sárospatak (1999) · Győr (2000) · Paks (2001) · Zalakaros (2002) · Kaposvár (2003) · Makó (2004) · Nagyatád (2005) · Eger (2006) · Gyula (2007) · Szombathely (2008) · Sopron (2009) · Balatonfüred (2010) Községek Balatongyörök (1989) · Császártöltés (1990) · Noszvaj (1991) · Szigliget (1992) · Kecskéd (1993) · Ozora (1994) · Pácsony (1995) · Pusztamérges (1996) · Csemő (1997) · Bük (1998) · Dombrád (1999) · Velence (2000) · Géderlak (2001) · Ivánc (2002) · Balatonszárszó (2003) · Ruzsa (2004) · Orfű (2005) · Noszvaj (2006) · Tápiógyörgye (2007) · Gelse (2008) · Lipót (2009) · Paloznak (2010) m • v • sz Magyarország megyei jogú városai Békéscsaba · Debrecen · Dunaújváros · Eger · Érd · Győr · Hódmezővásárhely · Kaposvár · Kecskemét · Miskolc · Nagykanizsa · Nyíregyháza · Pécs · Salgótarján · Sopron · Szeged · Szekszárd · Székesfehérvár · Szolnok · Szombathely · Tatabánya · Veszprém · Zalaegerszeg m • v • sz A Veszprémi kistérség települései Bánd • Barnag • Hajmáskér • Hárskút • Herend • Hidegkút • Királyszentistván • Márkó • Mencshely • Nagyvázsony • Nemesvámos • Papkeszi • Pula • Sóly • Szentgál • Tótvázsony • Veszprém • Veszprémfajsz • Vilonya • Vöröstó m • v • sz Veszprém megye települései Megyei jogú város Veszprém     Városok Ajka • Badacsonytomaj • Balatonalmádi • Balatonfüred • Balatonfűzfő • Balatonkenese • Berhida • Devecser • Herend • Pápa • Sümeg • Tapolca • Várpalota • Zirc Nagyközségek Pétfürdő • Révfülöp Községek Adásztevel • Adorjánháza • Alsóörs • Apácatorna • Aszófő • Ábrahámhegy • Badacsonytördemic • Bakonybél • Bakonyjákó • Bakonykoppány • Bakonynána • Bakonyoszlop • Bakonypölöske • Bakonyság • Bakonyszentiván • Bakonyszentkirály • Bakonyszücs • Bakonytamási • Balatonakali • Balatoncsicsó • Balatonederics • Balatonfőkajár • Balatonhenye • Balatonrendes • Balatonszepezd • Balatonszőlős • Balatonudvari • Balatonvilágos • Barnag • Bazsi • Bánd • Béb • Békás • Bodorfa • Borszörcsök • Borzavár • Csabrendek • Csajág • Csehbánya • Csesznek • Csetény • Csopak • Csót • Csögle • Dabronc • Dabrony • Dáka • Doba • Döbrönte • Dörgicse • Dudar • Egeralja • Egyházaskesző • Eplény • Farkasgyepű • Felsőörs • Ganna • Gecse • Gic • Gógánfa • Gyepükaján • Gyulakeszi • Hajmáskér • Halimba • Hárskút • Hegyesd • Hegymagas • Hetyefő • Hidegkút • Homokbödöge • Hosztót • Iszkáz • Jásd • Kamond • Kapolcs • Karakószörcsök • Káptalanfa • Káptalantóti • Kemeneshőgyész • Kemenesszentpéter • Kerta • Kékkút • Királyszentistván • Kisapáti • Kisberzseny • Kiscsősz • Kislőd • Kispirit • Kisszőlős • Kolontár • Köveskál • Kővágóörs • Kup • Külsővat • Küngös • Lesencefalu • Lesenceistvánd • Lesencetomaj • Litér • Lovas • Lovászpatona • Lókút • Magyargencs • Magyarpolány • Malomsok • Marcalgergelyi • Marcaltő • Márkó • Megyer • Mencshely • Mezőlak • Mihályháza • Mindszentkálla • Monostorapáti • Monoszló • Nagyacsád • Nagyalásony • Nagydém • Nagyesztergár • Nagygyimót • Nagypirit • Nagytevel • Nagyvázsony • Nemesgörzsöny • Nemesgulács • Nemeshany • Nemesszalók • Nemesvita • Nemesvámos • Németbánya • Noszlop • Nóráp • Nyárád • Nyirád • Olaszfalu • Oroszi • Óbudavár • Öcs • Örvényes • Öskü • Ősi • Paloznak • Papkeszi • Pápadereske • Pápakovácsi • Pápasalamon • Pápateszér • Pécsely • Pénzesgyőr • Porva • Pula • Pusztamiske • Raposka • Rigács • Salföld • Sáska • Somlójenő • Somlószőlős • Somlóvásárhely • Somlóvecse • Sóly • Sümegprága • Szápár • Szentantalfa • Szentbékkálla • Szentgál • Szentimrefalva • Szentjakabfa • Szentkirályszabadja • Szigliget • Szőc • Tagyon • Takácsi • Taliándörögd • Tés • Tihany • Tótvázsony • Tüskevár • Ugod • Ukk • Uzsa • Úrkút • Vanyola • Vaszar • Várkesző • Városlőd • Vászoly • Veszprémfajsz • Veszprémgalsa • Vid • Vigántpetend • Vilonya • Vinár • Vöröstó • Zalaerdőd • Zalagyömörő • Zalahaláp • Zalameggyes • Zalaszegvár • Zánka Földrajz-portál Magyarország-portál Veszprémportál A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Veszpr%C3%A9m&oldid=10673378” Kategória: Veszprém

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. október 27.Pontosságellenőrzött Ugrás: navigáció, keresés Szombathely A szombathelyi Fő tér Szombathely címere Becenév: A nyugat királynője Közigazgatás Ország Magyarország Régió Nyugat-Dunántúl Megye Vas Kistérség Szombathelyi Rang megyeszékhely megyei jogú város Polgármester Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP-Pro Savaria)[1] Irányítószám 9700 Körzethívószám 94 Népesség Teljes népesség 79 590 fő (2011. január 1.)[2] +/- Népsűrűség 814,75 fő/km² Földrajzi adatok Terület 97,50 km² Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Szombathely Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 16° 37′ 07″47.2297222222, 16.6186111111 Szombathely Pozíció Vas megye térképén é. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 16° 37′ 07″47.2297222222, 16.6186111111 Szombathely weboldala   Ez a szócikk Szombathelyről szól. Hasonló címmel lásd még: Szombathely (egyértelműsítő lap). Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria, szlovénül Sombotel, horvátul: Sambotel, szlovákul: Kamenec) Magyarország legrégibb alapítású városa, melyet a Nyugat királynőjének is neveznek, Vas megye és a korábbi Vas vármegye székhelye. Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Címere 4 Demográfiai adatok 5 Szombathely története 5.1 A város ókori története (Sabaria) 5.2 A város a középkorban 5.3 A város története az újkorban 5.4 A modern Szombathely kialakulása 6 Gazdasági élete 7 Városrészek 8 Közlekedés 8.1 Légi 8.2 Közúti 8.2.1 Autópályán 8.3 Vasút 8.4 Tömegközlekedés 8.5 Kerékpár 9 Sport 10 Kulturális élet 11 Kulturális intézmények 11.1 Színház 12 Nevezetességek 12.1 Kámoni arborétum 12.2 Múzeumok 12.3 Strandok 12.4 Híres szombathelyiek 13 Oktatás 13.1 Általános iskolák 13.2 Gimnáziumok 13.3 Szakközépiskolák, szakképzők 13.4 Felsőoktatás 13.5 Egyéb oktatási intézmények 14 Testvérvárosok 15 Források 16 Képgaléria 17 Külső hivatkozások 18 Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés] Fekvése A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m, de mivel dombokra épült, a városon belül is jelentős szintkülönbségek vannak.

[szerkesztés] Nevének eredete Nevét onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a hetivásárokat. Német neve, Steinamanger jelentése: 'kő a mezőn'. A város nyugati határa magyarul Kő néven is ismert volt, ami a földrengésben és a népvándorlás viharában elpusztult római Savaria romjaira utal.[3] A latin Savaria vagy Sabaria név a városon átfolyó Gyöngyös-patak ókori latin Sibaris nevéből származik, ami a patak német nevében (Zöbern) is fennmaradt.[4] Eredete az indoeurópai seu (= nedv, vizes) szóra vezethető vissza.

[5] [szerkesztés] Címere A város címeréről az önkormányzat 8/1991 (V.23.) sz. rendelete szól. A város címere, mely egy 1734-ből származó polgári könyv kezdőlapján szerepel, a Gyöngyöskapu a fal egy részét és a kapu fölött álló kis tornyot ábrázolja. A torony egyik oldalán egy csillag, a másikon a félhold áll. Ezt a címer alkalmazták már a város által kiállított régi pergamen okmányokon is, mint függő pecsét, így például a megyei levéltárban őrzött, 17. században kiállított megyei házvásárlási okmányon. [szerkesztés] Demográfiai adatok Szombathely népessége a város vasúti csomóponttá való válásával és a betelepülő iparral egyetemben indult gyors iramban növekedésnek. A szocializmus idején a város népességnövekedését a központi fejlesztések és a környező falvak népességének elszívása biztosította. A rendszerváltást követően a népesesség drasztikusan csökkeni kezdett az országos mutatókkal egyetemben.

A megyeszékhely nem tudott kellő számban és árban kedvező kertes, családiházas lakóterületeket kínálni, azért a kiköltözések nagy száma miatt a város lakossága fogyott, miközben a környező agglomerációs településeken ugyanakkor jelentős népességnövekedés ment végbe: Vasszécseny, Táplánszentkereszt, Torony, Sé, Perenye, Gencsapáti, Balogunyom. 2000-2009- között lassult a népességfogyás 2009 és 2010 között pedig a nem hivatalos adatok szerint enyhén emelkedett. Becslések szerint az elmúlt 3 évben kb 500 osztrák állampolgár telepedett le Szombathelyen. * A következő táblázatban láthatjuk miként változott a város népességszáma 1870 óta: 2009-ben a KSH adatai szerint a lakások száma 31 037 volt.

[szerkesztés] Szombathely története [szerkesztés] A város ókori története (Sabaria)   Bővebben: Sabaria Az Ízisz szentély Szombathely területe ősidők óta lakott, amit az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. A város területének a Pannónián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a Borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd várost létesítsenek. Kr. u. 43-ban Claudius császár colonia rangra emelte Colonia Claudia Sabariensum (Sabariaiak claudiusi kolóniája) néven. A város Felső-Pannónia (Pannonia Superior) vallási központja lett, palotája, fürdője, amfiteátruma épült. Savaria központi szerepének köszönhetően több római császárt is vendégül látott falai között. Vélhetően az itteni keresztények elrettentését szolgálta Szent Quirinus sisciai püspök kivégzése, akit itt dobtak a megáradt Sibaris-patakba, malomkővel a nyakában. Itt szenvedett vértanúhalált két társával Szent Rutilus, Szent Iréneusz és sok más keresztény, akiknek nevét nem jegyezte fel a történelem.

A keresztényüldözéseknek Nagy Konstantin császár hatalomra jutása vetett véget, ő a szarmaták elleni hadjárata során 356-ban hosszabb ideig időzött Sabariában is. A császár uralkodása alatt átszervezte a tartományokat és a várost Pannonia Prima tartomány székhelyévé tette. Itt született az ókori Európa egyik nagy szentje, Szent Márton, aki később a galliai Tours püspöke lett. Valentinianus császár halála után 377-ben a hunok kezdték elözönleni Pannóniát, Macrinus, a tartomány prefektusa saját seregének feláldozásával sem tudta megakadályozni a hunok és a velük szövetséges barbár népek hódítását, de a falakkal körülkerített város még ellenállt a népvándorlás özönének. A várost csak Attila hun király tudta elfoglalni 441-445 között. A hunok pusztítását a 456-ban bekövetkezett földrengés tetőzte be, amely lerombolta a várost. [szerkesztés] A város a középkorban A súlyos pusztítások ellenére a város folyamatosan lakott maradt, városfalait helyreállították, a római épületek helyére azok anyagának felhasználásával kevésbé pompázatos lakóépületek épültek. A falak védelmet nyújtottak a lakosság számára.

A latin nyelvű lakosság ugyan nagyrészt Itáliába menekült, de helyükre keleti gótok, majd longobárdok érkeztek, akik keveredtek a helyi lakossággal. 567-ben Alboin longobárd király behívta szövetségesül a Baján kagán vezette avarokat, akik segítségével legyőzte a gepidákat. Az új szövetséges azonban túl erősnek bizonyult, így a longobárdok Itáliába távoztak, helyükre avarok, majd azok segédnépeiként szlávok érkeztek. A 8. századra azonban az avar hatalom meggyengült és 795-ben a frank sereg döntő vereséget mért rájuk. A hadjáratból hazafelé tartó Nagy Károly frank király elzarándokolt Szent Márton szülővárosába, Sabariába. A szombathelyi ferences templom 805-ben Nagy Károly az avarok szállásterületéül a Duna és Sabaria közti területet jelölte ki. Arnulf frank király 875-ben a várost a salzburgi érseknek adta. Valószínűleg ekkor épült meg az egykori római központi fürdő épületének felhasználásával a vár is, amely kezdetben egy erődített lakótorony lehetett.

Átmeneti morva uralom után 900 körül a várost elfoglalták a magyarok. 1009-ben Szent István a várost az újonnan alapított győri püspökségnek adta. Sokat szenvedett 1042 és 1044 között a III. Henrik német-római császár és Aba Sámuel közötti harcokban, de még többet a tatárjáráskor. Ekkor a tatárok bevették és teljesen elpusztították a várost, a lakosság a környező erdőkben ásott vermekben keresett menedéket – az erdőt a nép sokáig vermes erdőnek nevezte. 1407-ben Szombathely városi rangot kapott. 1440-ben a város mellett győzte le Cillei Ulrik hada I. Ulászló király seregét, majd a felek itt kötöttek békét 1441.

április 19-én. Alig fél évszázad múltán III. Frigyes császár fiának, Miksának serege ostromolta meg a várat, de Tamás győri püspök várőrsége az ostromot még visszaverte, 1490-ben azonban a város mégis Miksa birtokába került. 1491-ben a pozsonyi szerződés a várost visszaadta Ulászlónak. A város a győri püspökök kegyéből számos szabadalommal és kiváltsággal rendelkezett. Fejlődésére nagy befolyással volt, amikor 1578-ban az országgyűlés határozata alapján a vasvári káptalant Szombathelyre költöztették át, ettől kezdve Vas vármegye székhelye lett. Ekkor a vár körüli addig üres területekre új épületeket emeltek, iskolái a jezsuiták irányítása alatt nagy virágzásnak indultak. A fellendülésnek 1605-ben Bocskai István hadjárata vetett véget. A Némethy Gergely vezette több ezres sereg megostromolta és bevette a várost és a várat. A városi levéltár iratait Németújvárra menekítették, de azok az ott keletkezett tűzben megsemmisültek.

[szerkesztés] A város története az újkorban Az újkor kezdetén a töröktől való állandó félelem tartotta rettegésben a várost. 1664-ben a a török sereg egészen Szentgotthárdig hatolt be a vármegyébe, de ott vereséget szenvedett. 1683-ban újabb nagy török hadjárat indult Bécs ellen, a Bécs alatt vereséget szenvedett török sereg fosztogatva vonult vissza, de Szombathelyt a városfalak ezúttal is megvédték. A török kiűzése nagy megkönnyebbülést jelentett a városnak is, és mivel a 17. század végi kuruc harcok nem érintették, viszonylag békésebb időszak következett. A Rákóczi-szabadságharc hírére a város a fejedelem mellé állt, 1704-ben 36 hajdút állított ki és nagy mennyiségű ellátmányt szállított Ocskay László táborába. Rövidesen azonban császári hadak szállták meg és 1705 novemberéig császári kézen maradt. Ekkor a Heister tábornokot Szentgotthárdnál megszalasztó Bottyán János kuruc serege szabadította fel. 1706 elején ismét császári kézre került, de az év végén újra a kurucok voltak az urai. 1707 elején maga Bottyán is a városban rendezte be főhadiszállását. Két hónap múlva Rabutin császári serege vonult be a városba, júniusban már újra a kurucoké volt.

Bottyán felkelésre szólította fel a környék nemességét és a felhívásra 7000 fegyveres gyűlt össze, mellyel Bottyán Stájerországra támadott. Válaszul Starhemberg tábornok császári serege tört be az országba és a város 1710-ben császári kézre került. A szombathelyi székesegyház Alig ért véget a hadak pusztítása, júniusban szörnyű pestisjárvány sújtotta a várost, amelynek 2000 lakos esett áldozatul. A csaknem kipusztult városi népességet a környékről bevándorlókkal pótolták, akik legnyagyobb része Kőszeg, Rohonc és Pinkafő környékéről bevándorolt németajkú polgár volt.

A város magyar polgárságát elveszítve ettől kezdve német jelleget öltött, ezzel a város virágzásának új szakasza indult meg. Zichy Ferenc győri püspök támogatásával 1772-ben megépült a gimnázium, majd 1777-ben Mária Terézia királynő megalapította a szombathelyi egyházmegyét, és annak élére egy rendkívül művelt és széles látókörű embert, Szily János püspököt nevezte ki. Az új püspök máris nagy lendülettel látott munkához, lebontatta a rossz állapotú várat és a vártemplomot, és helyére nagyszabású épületeket emeltetett. Ekkor épült meg a székesegyház, a püspöki palota és a környező egyházi épületegyüttes. 1793-ban megnyílt a a bölcseleti iskola, ahol gróf Széchenyi István is tanult. A vármegyeháza A színház épülete 1880-ban. 1809.

május 31-én I. Napóleon francia hadai vonultak be a városba, a város piacterén kisebb harc bontakozott ki a várost védő magyar nemesi sereg és az ellenség között. A franciák 110 napig tartották megszállva a várost, ezalatt tervezték meg francia mérnökök a megyeházát és a Szily János u. és a Petőfi Sándor u. sarkán álló épületet. Az 1817-ben keletkezett nagy tűzvészben a város kétharmada leégett, 1831-ben pedig kolera pusztított. Az 1848. márciusi pesti forradalom híre itt is nagy lelkesedést keltett. A megyei közgyűlés március 17-én Horváth Boldizsár főjegyző vezetésével elfogadott egy 16 pontból álló petíciót, amelyben hitet tett az új eszmék mellett. Kossuth szavára a város is megmozdult, december 10-én a székesegyházban nagy ünnepséggel szentelték meg a 44. honvédzászlóalj zászlaját.

December 28-án császári csapatok szállták meg a várost és a nemzeti jelképek eltávolítására szólították fel a lakosságot. A harcok Szombathelyt nem érintették, mindvégig császári kézen maradt. 1866-ban a porosz-osztrák háború költségeihez a város 13 önkéntessel és pénzzel járult hozzá. 1867-ben, a kiegyezés utáni új kormány igazságügyi minisztere a város képviselője, Horváth Boldizsár lett. Neki is köszönhető, hogy a város a 19. század utolsó évtizedeiben gyors fejlődésnek indult, lakossága elérte a 20 000 főt. 1865-ben megépült a nagykanizsai vasútvonal, majd az 1871-es és 1872-es újabb vasútépítések a várost a Nyugat-Dunántúl közlekedési csomópontjává tették.

1885-ben a szomszédos Ó-Perint és Szentmárton községeket egyesítették a várossal. A város fellendülésének nagy korszaka Éhen Gyula polgármester idején kezdődött. 1895 és 1902 között megépült a vízvezeték- és csatornahálózat, az utcákat szilárd burkolattal látták el. Új közlekedési eszközként megjelent a villamos, amely a vasútállomást kötötte össze a városközponton keresztül kelet-nyugati irányban a Kálvária templommal. Felépült a városi Kaszinó és a Nagyszálló épülete. Megalakult a Fehérkereszt Egyesület és megépült a gyermekmenhely, amely a vidéken az első ilyen intézmény. Megalakult a városi Kultúregyesület, a városban pezsgő társadalmi élet alakult ki. Négy évtized alatt a város lakossága megnégyszereződött. Brenner Tóbiás polgármestersége alatt 1904-ben megindult a zenei oktatás a Zeneiskolában, megalakult a város szimfonikus zenekara.

Megépült a városi Kioszk épülete, a népfürdő, a múzeum, a domonkosok és a karmeliták kolostora és az erdei iskola. Emellett számos díszes palota épült a belvárosban is. [szerkesztés] A modern Szombathely kialakulása Szombathely várostérképe 1904-ből Az első világháború és annak következményei visszavetették a város fejlődését. A trianoni békeszerződés következtében Vas vármegye elveszítette nyugati – többségben német ajkú – területeit. Az országhatár mindössze 10 km-re került a várostól. Ezzel a város megszűnt Nyugat-Magyarország központja lenni. A város egyik színhelye volt az első királypuccs eseményeinek. Ide érkezett 1921. március 26-án IV. Károly király, és a püspöki palotában tanácskozott a Teleki-kormány képviselőivel. A város hatalmas lelkesedéssel fogadta, innen indult Budapestre, ahol a puccskísérlet kudarcot vallott.

Kiheverve a hanyatló korszakot az 1920-as évektől újabb fejlődési korszak kezdődött. Új városrendezési terv készült. Ekkor épült az új városmajor, a csendőrlaktanya, a Leánygimnázium, a Női felső kereskedelmi iskola, a gazdasági szakiskola, az új városi bérpalota. Tisztviselői lakások és száz új szükséglakás is épült. Bővítették a városházát és a vízműveket. 1926 és 1929 között megépült a megyei kórház, az egész Dunántúl akkori legmodernebb kórháza. A Savaria nagyszálló A második világháború eseményei nagy megpróbáltatásokat hoztak a városnak. A menekülő nyilas államhatalom intézményei Szombathelyen és környékén rendezkedtek be, ennek következtében 1945. március 4-én a szövetséges légierő nagy erejű csapást mért a városra.

A halottak száma több százra rúgott. A belváros épületeinek jelentős része pusztult el, köztük a székesegyház és a városháza. Az épületek több mint fele sérült meg. A támadás következtében Szombathely az ország ötödik legsúlyosabb károkat szenvedett városa lett. Belváros - Szent Márton út 1956-ban a város népe is lelkesedéssel fogadta a forradalmi eseményeket. Megalakult a Forradalmi Bizottság és a Nemzetőrség. November 4-én az oroszok váratlanul rajtaütöttek a Nemzetőrség épületén és az ott tartózkodó fiatal nemzetőröket válogatás nélkül meggyilkolták.

Az első nagyobb lakótelep a Derkovits-lakótelep építése 1963-ban indult. Ezután egymás után épülnek a modern lakótelepek: a KISZ-, a Joskar Ola-, a Stromfeld-, majd az Oladi lakótelep. A városban új nagyüzemek épültek, melyek közül legjelentősebbek a Latex, a Remix, a Falco forgácslapgyár, majd a 70-es években a Rába futóműgyár. A 20. század során a város területe számos környező község csatlakozásával növekedett.

Szombathelyhez csatolták 1933-ban Gyöngyösszőlőst, 1950-ben Gyöngyöshermánt, Herényt, Kámont, Oladod, Perintet és Szentkirályt (az 1935-ben hozzá csatolt Zarkaházával), végül 1969-ben Zanatot. A 80-as években átszervezték a belváros forgalmát, a Fő térről kiiktatták a gépjárműforgalmat és az új, széles Thököly utcára terelték. Megépült a belső, majd a külső körgyűrű is. Megnyílt a Megyei Könyvtár épülete, fedett uszoda, képtár épült. 2000-ben felújították a város hagyományos történelmi karneválját, mely nemzetközi hírű eseménnyé nőtte ki magát. A rendszerváltozás után a városnak SZDSZ-es polgármestere lett Wagner András (1990-1998) személyében, akit Szabó Gábor (Fidesz, 1998-2002), dr. Ipkovich György (MSZP, 2002-2010), majd dr. Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) követtek. Az 1990-es évektől megvalósult a várost elkerülő körgyűrű kiépítése, majd elkezdődött a 86-os és 87-es főutak közös szakaszának négysávosítása. A 2000-es évekre elkészült a Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vasútvonal villamosítása is. Az Európai Unióhoz való csatlakozással új lehetőségek nyíltak a város előtt, hogy a nyugat-magyarországi és dél-burgenlandi térség központjává váljon. Ezt segítette a várost Felsőőrrel összekötő 89 sz. és B63-as főút új nyomvonalon való megépítése a határ mindkét oldalán, amely a két város közti menetidőt majdnem felére csökkentette.

Ma a Nyugat-Dunántúli régió egyik központja. A megújult Fő tér [szerkesztés] Gazdasági élete A városban PPP-konstrukcióban 700 férőhelyes börtön épült.[6]      Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2008 évben munkaruha gyártás indult [2] Az alábbi cégek termelő egységei találhatóak Szombathelyen: Styl Falco Delphi Hungary LUK Savaria [szerkesztés] Városrészek A városhoz csatolt egykori önálló községek Thököly utca ma, a háttérben álló toronyházak jelölik az egykori Szentmártont 1885-ben: Szentmárton Óperint 1933-ban: Gyöngyösszőllős 1950-ben: Gyöngyöshermán Herény (a korábban beleolvadt Sennyefával együtt) Kámon Olad Perint Szentkirály (a korábban beleolvadt Bádonfa, Bogát és Zarkaháza településekkel együtt) 1969-ben: Zanat Oladi Lakótelep temploma Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére Lakótelepek Oladi-lakótelep Derkovits-lakótelep Stromfeld-lakótelep Minerva park Éhen Gyula-lakótelep Joskar-Ola lakótelep KISZ-lakótelep Sallai-telep Parkerdei Lakópark (jelenleg is épül) Ipari telepek Pick-telep Bébic-telep Egyéb Petőfi-telep (egykori nevén: Sorok-major) [szerkesztés] Közlekedés [szerkesztés] Légi 1946. október 15-én Budapest–Szombathely belföldi légijárat (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) indult, a járat az ötvenes években megszűnt. A város reptere északi irányban Szombathely, Gencsapáti és Söpte igazgatási területén fekszik. A füves reptér a II. világháború idején egészen Pusztacsó községig ki lett terjesztve.

Ma már csak sport- és hobbicélokat elégít ki: kismotoros és vitorlázó repülők fogadására szolgál. A város környezetében az alábbi nemzetközi repülőterek működnek: Bécs, Pozsony, Graz, Budapest, Sármellék. Savaria Airport néven új nemzetközi reptér építése tervezett Vát és Porpác községek területén, a várostól 10 km-re keletre. [szerkesztés] Közúti Az ókori Szombathely (Savaria) területét már a római korban is fontos utak kapcsolaták a birodalom többi pontjához. A megyeszékhelyt ma is több fontos országos közút érinti.

A 86 sz.; 87 sz.; 89 sz. másodrendű főutak a település fő közlekedési kapcsolatai az országos törzshálózattal. A 86 sz. főútvonal E65 jelzéssel európai közlekedési hálózat részét képezi, amely a történelmi Borostyánkő útvonallal egyezik meg a Balti-tenger és az Adriai-tenger között. Az európai úthálózat elemei Szombathely környezetében: nyugaton az E59 nemzetközi út, ami a Bécsből Grazba tartó A2 autópálya, Bécs óriási közlekedési csomópontjába kapcsolódik, Graztól délre Maribor és Ljubljana felé biztosít kapcsolatot. délen az E66 nemzetközi út, ami a 8. sz. főút és az ausztriai B65 sz. főúton halad.

északon az E60 nemzetközi út, ami az M1, és ausztriai A4-es autópályán halad. keleten az E65 nemzetközi út, ami a 86 sz. főúton M15 autópályán, majd a D2-es autópályán halad északnak Pozsony és Brünn irányába, délnek pedig csatlakozva az A4 autópályához Zágráb felé. A gyorsforgalmi úthálózat Szombathely környezetében a következő módon érhető el: Kőszeg/Bécs felé a 87.sz. főúton az osztrák B61 és B50 sz. főutakon haladva 35 km-re érhető el az S31 gyorsforgalmi út. Az S31 és S4 gyorsforgalmi út az A2 és A3 autópályákhoz csatlakozik, ezen érhető el Semmering, Bécsújhely, Bécs, Graz. Ezen az útvonalon tervezett az M87 autópálya kiépítése.

Kőszeg után az osztrák B55 és B50 sz. főutakon haladva mintegy 77 km-re az A2 autópálya érhető el, Bécs felé (csomópont: Aspang). A 89 sz. főutakon haladva az osztrák B63 főúton Felsőőr/Oberwart irányába is elérhető az A2 autópálya elsősorban Graz, Olaszország felé igénybe véve. A 86.sz. főúton, illetve Csornától a 85 sz. főúton tovább haladva Győrnél az M1 autópálya érhető el. Építés alatt van az M86 gyorsforgalmi út Szombathely-Szeleste szakasza, melyből üzemel a váti elkerülő. Váttól leágazva a 88 sz. főúton Sárvár felé haladhatunk.

A főút déli szakaszáról a tervezett M8, Körmend és Szentgotthárd, valamint Zalaegerszeg, távolabbi célként Zágráb érhető el. Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) szerint megyeszékhely és térségét a jövőben érintő új gyorsforgalmi úthálózati elemek: M86 Szombathely térsége – Csorna – Mosonmagyaróvár térsége (M1) M87 Szombathely (M86) – Kőszeg térsége – S31 gyorsforgalmi út M9 gyorsfogalmi út Szombathely térsége (M86) – Püspökmolnári térsége – Zalaegerszeg térsége – Nagykanizsa – Inke térsége – Kaposvár – Dombóvár – Szekszárd térsége – Szeged (M5). Az épülő M86-os autóút Szombathely határában Mellékúthálózaton az alábbi fontosabb útirányok érhetők el: Ják, Németújvár; Pinka völgy; Vép; Csepreg és Bük. [szerkesztés] Autópályán Jelenleg építés alatt van az M86-os autóút Szelestéig, készülnek az M9-es autópálya tervei a Szombathely-Vasvár szakaszra, itt még 4 változat van kimunkálás alatt. A tervek szerint az M86-os Szombathely-Mosonmagyaróvár; az M87-es Szombathely-Kőszeg-(Bécs); az M9-es Szombathely-Kaposvár-Szeged között teremt összeköttetést. A város hagyományos kapcsolat rendszerét fedik a nyomvonalak, amely Bécs, Zágráb, Pozsony felé orientálódnak. Budapest irányába Győr érintésével létesülhet gyorsforgalmi úton kapcsolat.

[szerkesztés] Vasút A vasútállomás helyreállított épülete A pályaudvar a gyalogos felüljáróról Szombathely már a 19. század végére fontos vasúti csomóponttá vált. 1865-ben kiépült a Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal és a szombathelyi állomásra hamarosan befutott az első szerelvény. 1872-ben átadták a Szombathely–Szentgotthárd-Gyanafalva vonalat is, így Szombathely alig egy évtized alatt vasúti csomópont lett. 1883. augusztus 15-én átadták a Szombathely–Kőszeg-vasútvonalat, 1888. december 12-én pedig megnyitották a Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat, amelyen a határon átmenő forgalom 1953. március 1-jén szűnt meg, Bucsuig 1960.

január 1-jéig maradt csak fent a forgalom, napi 5 járattal, később a pályát felszedték. 1891. november 9-én nyitották meg a Pozsony-Porpác-Szombathely közötti 123 km hosszú vasútvonalat. 1982. május 21-én elkészült a Porpác és Szombathely közötti 13 km hosszú második vágány. 1894. december 9-én megnyitották a Szombathely–Rum-vasútvonalat, amit 1974.

május 25-én zártak be. A 20. század elején már kilenc irányba futnak innen a vonatok, naponta 84 szerelvény érkezik és indul tovább a szombathelyi állomásról. Szombathely mai vasútállomása a 20. századdal egyidős: 1900 óta szolgálja a szombathelyi utazóközönséget. A monumentális épületet Posel Gusztáv tervezte, az akkoriban divatos szecessziós-eklektikus nagyvárosi pályaudvarok mintájára. Az állomásépület felújításával 2006 őszére végeztek.[7] A belvárosban székel a MÁV Szombathelyi Területi Igazgatósága.

Szombathely jelenleg Kőszeg, Körmend, Porpác, Celldömölk, Vasvár irányából közelíthető meg vasúton. Közvetlen összeköttetésben áll a jelentősebb városokkal, így Budapesttel, Győrrel, Péccsel, illetve Szentgotthárdon keresztül Graz-cal, és Sopronon keresztül Béccsel, illetve Bécsújhellyel. [szerkesztés] Tömegközlekedés A város kiterjedt helyi autóbuszhálózattal rendelkezik, a helyi autóbusz közlekedést a Vasi Volán biztosítja. Régen villamos is közlekedett a városban, ami mára megszűnt.

A 2009-es városi területrendezési koncepció keretében azonban újra felvetődött a villamos pálya lefektetése. Szombathelyen 2 irányban 1 pályán épülne meg a hálózat és elővárosi villamos hálózat létesülne Kőszeggel,Oberpullendorf-fal; a tervezett Váti Savaria Airport-al; és Oberdorf-al. Ha a most megalakult városvezetés is támogatja a koncepciót az Unió már a 2011-es pénzügyi évben dönthet a támogatásról.   Bővebben: Szombathely tömegközlekedése [szerkesztés] Kerékpár A városnak kiterjedt kerékpáros hálózata, jól kiépített kerékpárútja van közel 26,9 km hosszban, amelyek további fejlesztések révén 2012-ig 33 km-re bővülnek. A kerékpárutak összekötik az egyes városrészeket, és idegenforgalmi nevezetességeket. A kerékpárutak közúttól elválasztva önálló nyomvonalon és a gyalogos forgalommal közös járdákon épületek ki. Legszebb a Gyöngyös partját követő útvonal.

A város környékén több kerékpáros útvonalhoz csatlakoznak, így Bucsu felé az Írottkő Naturpark és a Vashegy Kerékpárutakhoz. Déli irányba Vasszécseny Csempeszkopács és Rum felé épült ki az útvonal. A fenti útvonalakon elérhető Sé, Ják, a Pinka-völgy, az Őrség, Kőszeg, a Fertő tó, a Rába. [szerkesztés] Sport Aréna Savaria sportcsarnok, a Falco KC otthona Szombathelyi Haladás Haladás FC Illés Akadémia Lurkó Utánpótlás Football Club Falco KC Szombathely[8] Vasi Aligátorok - Szombathelyi Vízilabda Klub Rajczy Imre Sportiskola Kézilabda Szakosztálya Arena Savaria Vas Megyei Sportigazgatóság James Joyce szobor Szombathely Fő terén [szerkesztés] Kulturális élet Évente megrendezésre kerülő rendezvények: Bartók Fesztivál és Szeminárium Bloomsday: James Joyce szobor és Ulysses regényének főhőse Leopold Bloom családjának itt található lakóház köré szervezett kulturális esemény Lamantin Jazzfesztivál Mediawave Nemzetközi Film és Zene fesztivál (2010-től Szombathelyen) Savaria Történelmi Karnevál Márton-napi Vásár Szent György-napi Vásár Savaria Nemzetközi Táncverseny [szerkesztés] Kulturális intézmények A Weöres Sándor Színház épülete Capella Savaria Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (www.kulturista.

hu) Savaria Szimfonikus Zenekar Agora Művelődési és Sportház [szerkesztés] Színház A városi közgyűlés 2007. szeptember 27.-én; 28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag megszavazta Szombathely város első, állandó társulattal rendelkező kőszínházát. 2008 őszén nyitotta meg kapuit a Jordán Tamás által vezetett Weöres Sándor Színház mindössze 15 fős társulatával. A színház épületét ünnepélyesen 2011. január 22-én, A magyar kultúra napján, Az ember tragédiája bemutatójával avatták fel. A színház épülete az Akacs Mihály utca 7 szám alatt található közel a buszpályaudvarhoz,és a Haladás pályához. A színház társulata a 2011/2012 évadban már 37 főre bővült, a bérletet vásárolt emberek száma is egyre növekszik. A város megszerette a színházat és az itt élő színészeket.

A művészek részt vesznek a város mindennapi életében. A WS színházban nem csak színdarabokat nézhetünk, hanem rendszeresen vannak koncertek,kiállítások,könyvbemutatók és egyéb más programok.[9] http://wssz.hu/ [szerkesztés] Nevezetességek [szerkesztés] Kámoni arborétum Valamikor Kámon önálló falu volt, ma már Szombathely belterületéhez tartozik. Itt kezdte meg az arborétum kialakítását az 1860-as években Saághy Mihály földbirtokos, a terület gazdája. Abban az időben a Gyöngyös-patak mentén húzódó négyhektáros tocsogós részt, láprét, égerlápos foltok, és kőris-tölgy ligeterdő borította. Az alapítót követte fia, aki rendkívül tehetséges kertépítőként a területet bővítette, és az 1930-as évekig több mint ötszáz fás szárút telepített az arborétumba, amelynek majdnem fele örökzöld volt. A II. világháború alatt a park területén katonai tábor állt, később pedig, az ínséges időkben a lakosság az arborétum fáit használta fűtéshez. Az eredmény: az 1950-es évekre – amikor az arborétumot az Erdészeti Tudományos Intézet ismét fejleszteni kezdte – a park kétharmada kipusztult.

A tervszerű fejlesztés eredményeképpen ma mégis a Kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal. A több mint kétezer taxont számláló gyűjtemény része a legnagyobb hazai fenyőkollekció, a több tucat taxont számláló juhar- és tölgyfagyűjtemény. A parkban – a jegenyefenyők majd' negyven változata mellett – a gyantáscédrus, a kínai, a mocsárciprus hatalmas példányai láthatók, és igen gazdag az arborétum cserjegyűjteménye is. Az arborétum szépen rendezett rózsakertjében több mint félezer fajtát számláló rózsagyűjtemény látható, valamint kaktuszgyűjteménye is az egyik legnagyobb Magyarországon. Külön említést érdemel az arborétum rendkívül esztétikus kialakítása, amelyet a tavaszvégi hónapok hangulata még emelkedettebbé tesz. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a szépséges rododendron. A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárúgyűjteménye azonban az év minden időszakában virágzó fajokkal és fajtákkal várja a látogatót. Kamoni4.

jpg [szerkesztés] Múzeumok Balra az egykori Zsinagóga, középen a Képtár és az újjáépülő ISEUM Az Ízisz templom 2010-es rekonstrukciója Egyházmegyei Gyűjtemény és Kincstár Gothard Asztrofizikai Obszervatórium ISIS Múzeum és Szentély: az időszakos kiállítás megnyitása 2011. augusztus 12-én volt, hétfő kivételével látogatható. Az állandó kiállítás megnyitása 2012 márciusában várható.[10]. Járdányi Paulovics István Romkert Savaria Múzeum Smidt Múzeum Szombathelyi Képtár Vasi Múzeumfalu [szerkesztés] Strandok Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő Tófürdő [szerkesztés] Híres szombathelyiek   Bővebben: Híres szombathelyiek listája [szerkesztés] Oktatás [szerkesztés] Általános iskolák Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Bercsényi Miklós Általános Iskola bercsenyi-szombathely.hu Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium bolyai.nyme.hu Derkovits Gyula Általános Iskola derko.hu Dési Huber István Általános Iskola desi-szhely.sulinet.

hu Gothard Jenő Általános Iskola gothard-szhely.sulinet.hu Neumann János Általános Iskola www.neumann-szhely.sulinet.hu Nyitra utcai Általános Művelődési Központ nyitrauamk.hu Paragvári Utcai Általános Iskola (paragvari.hu) Brenner János Általános Iskola (volt Püspöki Általános Iskola) [3] Reguly Antal Általános Iskola reguly.isiscom.hu/home.

html Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola (bezárt Eötvös József Általános Iskola helyett) remenyik.lutheran.hu Simon István Utcai Általános Iskola oladalti.uw.hu Szivárvány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény SZAMI Apáczai Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szombathely [4] Váci Mihály Általános Iskola vaci-iskola.hu Zrínyi Ilona Általános Iskola zrinyi-szhely.uw.hu/ [szerkesztés] Gimnáziumok Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (bolyai.nyme.

hu) Kanizsai Dorottya Gimnázium (kdg.sulinet.hu) Nagy Lajos Gimnázium (nagylajos-szhely.sulinet.hu) Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium (szent-norbert.sulinet.hu) Szent-Györgyi Albert Gimnázium (szentgyorgyi-szhely.

sulinet.hu) [szerkesztés] Szakközépiskolák, szakképzők Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium http://efsz.sulinet.hu Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium gimsz.sulinet.hu Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskola palya.hu Herman Ottó Kertészeti, Környezetvédelmi, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola herman-szhely.

sulinet.hu Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola hbsz.sulinet.hu Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola keri-szhely.sulinet.hu Művészeti Szakközépiskola sulinet.hu Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola puskas-szhely.

sulinet.hu Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium savaria-szki.hu Oladi Általános Művelődési Központ Teleki Blanka Szakképző Iskolája oladiamk.hu/teleki Berzsenyi Dániel Kollégium berzsenyikollegium.hu [szerkesztés] Felsőoktatás Nyugat-Magyarországi Egyetem - Bölcsészettudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem - Művészeti, Nevelési- és Sporttudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem - Természettudományi és Műszaki Kar Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar kihelyezett tagozata pte.hu Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata gdf.hu [szerkesztés] Egyéb oktatási intézmények Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Bartók Béla Zeneiskola Savaria TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ savariatiszk.

hu Burgenlandi Felnőttképzési Intézet BFI Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület TIT Martineum Felnőttképző Akadémia Martineum [szerkesztés] Testvérvárosok A testvérvárosok elhelyezkedése a megújult Fő téren álló kövön is megtekinthető. Szombathely testvérvárosai a következők:[11] [12] Ferrara, Olaszország Kaufbeuren, Németország Lappeenranta, Finnország Maribor, Szlovénia Ramat-Gan, Izrael Felsőőr (Oberwart), Ausztria   Nömme, Észtország Lecco, Olaszország Kolding, Dánia (1991) Nagyszombat (Trnava), Szlovákia Vajdahunyad, Románia Ungvár, Ukrajna Joskar-Ola, Mari El Köztársaság, Oroszország [szerkesztés] Források ↑ Valasztas.hu ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.) ↑ Kiss, Gábor: Régészeti lelőhelyek és leletek emlékei helynevekben (PDF). Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. (Hozzáférés: 2011. július 10.) ↑ Zöbern: Geschichte (német nyelven). Gemeinde Zöbern.

(Hozzáférés: 2011. február 7.) ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 591-592. o. ISBN 963-05-4569-1 ↑ Duna TV, Híróra, 2007. július 26. 18:00 ↑ Szombathely állomás a vasutallomasok.hu-n ↑ A Falco KC honlapja. (Hozzáférés: 2011. február 7.) ↑ Ölbei Lívia (2011.

január 24.). Az ember tragédiájával megnyílt a Weöres Sándor Színház. Vas Népe. Hozzáférés ideje: 2011. január 26.   ↑ Peltzer Géza (2011. augusztus 12.). Megnyílt az Iseum Szombathelyen. Vas Népe.

hu. Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 18.   ↑ Testvérvárosaink – Szombathely.hu (letöltve: 2006. december 18.) ↑ [1] (letöltve: 2007. október 6.) [szerkesztés] Képgaléria Belváros Szegedy kastély Kámoni Arborétum Múzeumfalu Székesegyház, Püspöki Palota és Romkert Szent Flórián körút környéke Fő tér Tófürdő Az Iseum és a Borostyánút rekonstrukciója [szerkesztés] Külső hivatkozások A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathely témájú médiaállományokat. Szombathely város hivatalos honlapja Szombathely utcaszintű térképe(utcakereső.hu) Hírportál, a legnagyobb szombathelyi fotóarchívummal my hometown - kisfilm Szombathelyről Startlap linkgyűjtemény Szombathelyi diákportál Szombathely anno - képgaléria Légifotók Szombathelyről Szent Márton nyomában - cikk Szombathelyi Trabant Klub honlapja Légifotó galéria a városról [szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek Szombathelyi Egyházmegye Szombathelyi székesegyház Szombathely vára Szombathelyi ferences templom és kolostor m • v • sz Magyarország megyei jogú városai Békéscsaba · Debrecen · Dunaújváros · Eger · Érd · Győr · Hódmezővásárhely · Kaposvár · Kecskemét · Miskolc · Nagykanizsa · Nyíregyháza · Pécs · Salgótarján · Sopron · Szeged · Szekszárd · Székesfehérvár · Szolnok · Szombathely · Tatabánya · Veszprém · Zalaegerszeg m • v • sz Vas megye települései Megyei jogú városok Szombathely     Városok Csepreg • Sárvár • Körmend • Kőszeg • Celldömölk • Szentgotthárd • Vasvár • Vép • Csepreg • Bük • Répcelak • Őriszentpéter Községek, nagyközségek Acsád • Alsószölnök • Alsóújlak • Andrásfa • Apátistvánfalva • Bajánsenye • Balogunyom • Bejcgyertyános • Bérbaltavár • Boba • Borgáta • Bozsok • Bozzai • Bögöt • Bögöte • Bő • Bucsu • Cák • Chernelházadamonya • Csákánydoroszló • Csánig • Csehi • Csehimindszent • Csempeszkopács • Csénye • Csipkerek • Csönge • Csörötnek • Daraboshegy • Dozmat • Döbörhegy • Döröske • Duka • Egervölgy • Egyházashetye • Egyházashollós • Egyházasrádóc • Felsőcsatár • Felsőjánosfa • Felsőmarác • Felsőszölnök • Gasztony • Gencsapáti • Gersekarát • Gérce • Gór • Gyanógeregye • Gyöngyösfalu • Győrvár • Halastó • Halogy • Harasztifalu • Hegyfalu • Hegyháthodász • Hegyhátsál • Hegyhátszentjakab • Hegyhátszentmárton • Hegyhátszentpéter • Horvátlövő • Horvátzsidány • Hosszúpereszteg • Ikervár • Iklanberény • Ispánk • Ivánc • Ják • Jákfa • Jánosháza • Karakó • Katafa • Káld • Kám •Keléd • Kemeneskápolna • Kemenesmagasi • Kemenesmihályfa • Kemenespálfa • Kemenessömjén • Kemenesszentmárton • Kemestaródfa • Kenéz • Kenyeri • Kercaszomor • Kerkáskápolna • Kétvölgy • Kisrákos • Kissomlyó • Kisunyom • Kiszsidány • Kondorfa • Köcsk • Kőszegdoroszló • Kőszegpaty • Kőszegszerdahely • Lócs • Lukácsháza • Magyarlak • Magyarnádalja • Magyarszecsőd • Magyarszombatfa • Meggyeskovácsi • Megyehíd • Mersevát • Mesterháza • Mesteri • Meszlen • Mikosszéplak • Molnaszecsőd • Nagygeresd • Nagykölked • Nagymizdó • Nagyrákos • Nagysimonyi • Nagytilaj • Narda • Nádasd • Nárai • Nemesbőd • Nemescsó • Nemeskeresztúr • Nemeskocs • Nemeskolta • Nemesládony • Nemesmedves • Nemesrempehollós • Nick • Nyőgér • Olaszfa • Orfalu • Ostffyasszonyfa • Oszkó • Ólmod • Ölbő • Őrimagyarósd • Pankasz • Pácsony • Pápoc • Pecöl • Perenye • Peresznye • Petőmihályfa • Pinkamindszent • Pornóapáti • Porpác • Pósfa • Pusztacsó • Püspökmolnári • Rábagyarmat • Rábahídvég • Rábapaty • Rábatöttös • Rádóckölked • Rátót • Répceszentgyörgy • Rönök • Rum • Sajtoskál • Salköveskút • Sárfimizdó • Sé • Simaság • Sitke • Sorkifalud • Sorkikápolna • Sorokpolány • Sótony • Söpte • Szaknyér • Szakonyfalu • Szalafő • Szarvaskend • Szatta • Szeleste • Szemenye • Szentpéterfa • Szergény • Szőce • Tanakajd • Táplánszentkereszt • Telekes • Tokorcs • Tompaládony • Tormásliget • ToronyTömörd • Uraiújfalu • Vasalja • Vasasszonyfa • Vasegerszeg • Vashosszúfalu • Vaskeresztes • Vassurány • Vasszentmihály • Vasszécseny • Vasszilvágy • Vámoscsalád • Vásárosmiske • Vát • Velem • Velemér • Viszák • Vönöck • Zsennye • Zsédeny m • v • sz A Szombathelyi kistérség települései  · Acsád · Balogunyom · Bozzai · Bucsu · Csempeszkopács · Dozmat · Felsőcsatár · Gencsapáti · Gyanógeregye · Horvátlövő · Ják · Kisunyom · Meszlen · Nárai · Narda · Nemesbőd · Nemeskolta · Perenye · Pornóapáti · Rábatöttös · Rum · Salköveskút · Sé · Sorkifalud · Sorkikápolna · Sorokpolány · Söpte · Szentpéterfa · Szombathely · Tanakajd · Táplánszentkereszt · Torony · Vasasszonyfa · Vaskeresztes · Vassurány · Vasszécseny · Vasszilvágy · Vát · Vép · Zsennye m • v • sz Magyarország legvirágosabb települései Városok Budapest (1989) · Kecskemét (1990) · Eger (1991) · Veszprém (1992) · Balatonföldvár (1993) · Sárvár (1994) · Székesfehérvár (1995) · Siófok (1996) · Hévíz (1997) · Tata (1998) · Sárospatak (1999) · Győr (2000) · Paks (2001) · Zalakaros (2002) · Kaposvár (2003) · Makó (2004) · Nagyatád (2005) · Eger (2006) · Gyula (2007) · Szombathely (2008) · Sopron (2009) · Balatonfüred (2010) Községek Balatongyörök (1989) · Császártöltés (1990) · Noszvaj (1991) · Szigliget (1992) · Kecskéd (1993) · Ozora (1994) · Pácsony (1995) · Pusztamérges (1996) · Csemő (1997) · Bük (1998) · Dombrád (1999) · Velence (2000) · Géderlak (2001) · Ivánc (2002) · Balatonszárszó (2003) · Ruzsa (2004) · Orfű (2005) · Noszvaj (2006) · Tápiógyörgye (2007) · Gelse (2008) · Lipót (2009) · Paloznak (2010) A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.

php?title=Szombathely&oldid=10594826” Kategóriák: SzombathelyVas megye településeiRejtett kategóriák: SzakaszcsonkokCsonkok 2007 júliusából Mit gondolsz erről az oldalról? Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében. Megbízhatóság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Teljesség: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Tárgyilagosság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Stílus: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. október 19.Pontosságellenőrzött Ugrás: navigáció, keresés Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. Nyíregyháza Nyíregyháza belvárosa Nyíregyháza címere Becenév: Nyíregy Közigazgatás Ország Magyarország Régió Észak-Alföld Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg Kistérség Nyíregyházai Rang megyei jogú város megyeszékhely Polgármester Dr. Kovács Ferenc (Fidesz - KDNP) Irányítószám 4400 Körzethívószám 42 Népesség Teljes népesség 117 852 fő (2011. január 1.)[1] +/- Népsűrűség 429,20 fő/km² Földrajzi adatok Terület 274,54 km² Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Nyíregyháza Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 47.95306° k. h. 21.72713°47.95306, 21.72713 Nyíregyháza Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén é. sz. 47.95306° k. h. 21.72713°47.95306, 21.72713 Nyíregyháza weboldala Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az ország hetedik legnagyobb városa, több, mint 117 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja.

Vonzó turisztikai célpont. Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. A több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert. Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Helytörténeti kiadványok 4 Demográfiai adatok 4.1 Népcsoportok 5 Látnivalók 5.1 Belváros 5.2 Város 5.3 Sóstógyógyfürdő 5.4 Strandok 6 Városrészek 7 Oktatás 7.1 Felsőfokú intézmények 7.2 Középfokú intézmények 7.3 Alapfokú intézmények 8 Kultúra 9 Közlekedés 9.1 Közúti közlekedés 9.2 Vasúti közlekedés 9.3 Légi közlekedés 10 Tömegközlekedés 11 Testvérvárosai 12 Híres emberek 13 Jegyzetek 14 Források 15 További információk 16 Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés] Fekvése Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye).

Észak-Magyarország legjelentősebb városa, minden szempontból a térség központja. A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat. A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.

Légifotó [szerkesztés] Története Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták.

A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt. A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek.

Az újonnan letelepedők többsége Békés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott.

A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt. Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is. A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett. A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt. A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt. A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa. [szerkesztés] Helytörténeti kiadványok   Bővebben: Mesélő Nyíregyháza A Nyíregyházi Városvédő Egyesület rendszeresen ad ki helytörténeti kiadványokat. Mesélő Nyíregyháza címmel városvédő füzeteket jelentet meg. [szerkesztés] Demográfiai adatok Nyíregyháza népességnövekedése - a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan - az 1960-as években felgyorsult, a népességszám megduplázódott a szocializmus évei alatt. Az ezredforduló óta kis mértékben csökkent a népességszám, azonban ez elenyésző az országos népességfogyáshoz viszonyítva. [2] [szerkesztés] Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 98,5%-a magyar, 1%-a cigány és 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Bár a roma lakosság a statisztikák szerint mindössze 1%-ot tesz ki, ez a szám így is több mint 1000 fős roma közösséget jelent.[3] [szerkesztés] Látnivalók Arborétum, füvészkert Nyíregyháza hangulatos belvárosa A sóstói skanzen [szerkesztés] Belváros Városháza (Kossuth tér) Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.

Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte. Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják. Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel. Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója. Városi Galéria (Selyem utca) Római katolikus társszékesegyház (Kossuth tér) Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal. Református templom (Kálvin tér) Görög katolikus templom (Bethlen Gábor utca) Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca) Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény. Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény [szerkesztés] Város Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út) a Nyírség fővárosában rendezik meg a Vidámság és Derű Országos Seregszemléjét, azaz a VIDOR fesztivált, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja, vagy a Gyümölcskarnevált, amely érzékletes példa arra, hogy az ország legkeletibb megyéjében termelik a legtöbb, ízletes magyar gyümölcsöt. [szerkesztés] Sóstógyógyfürdő Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m2 területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat.

Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek, és mindez csodálatos erdei környezetben. Európa-hírű a Sóstói Állatpark, ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él. A Sóstói Múzeumfalu, mely a megye tájegységeinek népi építészetét mutatja be, 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja. Sóstófürdőt Nyíregyházáról a 8-as busszal, és a Nyírvidéki Kisvasúttal lehet megközelíteni. A Sóstó ZOO (Nyíregyházi Állatpark) a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik.

Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. Illetve a Zöld Piramisban megtekinthető többek között az indonéziai sárkánygyík (Komodói varánusz) is és még sok más trópusi állat (Krokodilok, különböző kigyó- illetve bogár fajok, stb.). Ugyanitt nyitott meg az Ócenárium is ahhol még több hal- illetve cápa faj található üveg alagúttal. Csodálatos látványt nyújt minden kedves felüdülni vágyónak. A látogatóknak akik Nyíregyházán haladnak át érdemes megállni itt egy napra, hogy bejárják. [szerkesztés] Strandok Sóstói Parkfürdő: Sóstógyógyfürdőn. Júlia Fürdő: Nagy része fedett. A hűvösebb nyári napokon kiváló.

Aquarius Élményfürdő: Nyíregyháza aquaparkja. Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn. [szerkesztés] Városrészek Kertváros Örökösföld Jósaváros Belváros Érkert Hímes Bujtos Malomkert Sóstógyógyfürdő Sóstóhegy Oros Borbánya Rozsrétbokor Felsősima Mandabokor Újkistelekiszőlő Ókistelekiszőlő Rozsrétszőlő Korányi Kertváros Nyírjes I. Csernyikbokor Bálintbokor Vargabokor Salamonbokor Zomboribokor Nyírjes II. Nagyszállás Kőlapos Huszártelep Nyírszőlős Felsőpázsit Alsópázsit Alvéges [szerkesztés] Oktatás [szerkesztés] Felsőfokú intézmények Nyíregyházi Főiskola Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar (DE-EK) Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Görög Katolikus Papnevelő Intézet Gábor Dénes Főiskola [szerkesztés] Középfokú intézmények Arany János Gimnázium és Általános Iskola Bánki Donát Műszaki Középiskola Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Inczédy György Szakközépiskola és Szakiskola Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Kölcsey Ferenc Gimnázium Krúdy Gyula Gimnázium Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskola Művészeti Szakközépiskola Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző, Speciális Szakképző Iskolája és Kollégiuma Nyíregyházi Főiskola – Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Sipkai Barna Kereskedelmi, Vendéglátói, Idegenforgalmi Szakközépiskola És Szakiskola Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Vasvári Pál Gimnázium Vásárhelyi Pál - ÉVISZ Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Zrínyi Ilona Gimnázium [szerkesztés] Alapfokú intézmények 13.sz Általános Iskola Benczúr Gyula Általános Iskola Bem József Általános Iskola Evangélikus Általános Iskola Gárdonyi Géza Általános iskola Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Herman Ottó Általános Iskola - Oros Hunyadi Mátyás Általános Iskola Jókai Mór Református Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola Kodály Zoltán Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Móricz Zsigmond Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Szabó L. Általános Iskola Szőlőskerti Általános Iskola - Nyírszőlős Váci Mihály Általános Iskola Vécsey Károly Általános Iskola Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskola Zeneiskola Nevelési Tanácsadó Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola [szerkesztés] Kultúra intézmények Móricz Zsigmond Színház épült Alpár Ignác tervei szerint 1894-ben, társulata van 1981 óta Jósa András Múzeum alapítva 1868-ban, alapítója nevét 1918-tól viseli események Vidor Fesztivál minden év augusztus-szeptemberében megrendezésre kerülő összművészeti fesztivál Nyírségi ősz minden szeptember 2. hetében megrendezésre kerülő gyümölcsfesztivál Gyümölcskarnevál minden szeptember 1. Szombatján megrendezésre kerülő karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni(kóstolójegyek ellenében, ami 100Ft volt idén)Magyarországról, és a környező országokból - Cantemus Fesztivál : a 2 évente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A fesztivál során rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat.

Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola. [szerkesztés] Közlekedés [szerkesztés] Közúti közlekedés Az országos közúti forgalmat az ország fővárosa, Budapest felé az M3-as autópálya és továbbá 4 országos főút (4-es, a 36-os, a 38-as, a 41-es számú főútvonalak) és az alsóbbrendű állami utak, pedig az ország más városai, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései felé biztosítanak összeköttetést. A régió jelentős városai és az ország nagyobb települései felé a Szabolcs Volán Zrt. indít távolsági járatokat. Nyíregyháza közúthálózatára – a város csomópont jellege miatt – nagyon nagy terhelés hárul. A belvárost egy 2X2 sávos "nagykörút" veszi körül. A szűk városközpontot pedig a "kiskörút" határolja, aminek az északi, a keleti és a déli része már elkészült. A várost nemrégiben elérő M3-as autópálya remélhetőleg csökkenteni fogja a belvároson átmenő utak forgalmát, terhelését.

Az autópálya átadásával egy időben átadták a keleti elkerülő utat (403-as főút) ami lehetőséget ad, hogy Budapest felől, Záhony felé közlekedők elkerülhessék a várost, illetve a Záhonytól Budapest ill. Debrecen felé érkezőknek sem kell áthaladniuk a városon. Nyíregyháza-körgyűrű-nek része a már kész 403-as főút és a várostól délre fekvő M3-as autópálya. A körgyűrű még hiányzó nyugati része a 338-as főút (már engedélyezve, de az építkezés kezdete még nem ismert) és az északi szektor. Nyíregyháza modern vasútállomása a város felől a Nyírvidéki Kisvasút sínpárjával [szerkesztés] Vasúti közlekedés Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 100-as, Budapest - Záhony közötti kétvágányú, villamosított fővonal, amelyből itt ágazik ki a Tokaj felé vezető 100c számú, a Mátészalka felé vezető 113-mas számú és a Vásárosnaménybe vezető 116-os számú vasútvonal. Nyíregyháza a végállomása a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal vonatainak, melyen Tiszalökig van személyforgalom. Az állomás mellől indultak a Nyírvidéki Kisvasút vonatai Dombrádra és Balsára. A kisvasúti vonalakon 2009 decemberében szűnt meg a közlekedés.

A nyíregyházai egyike az ország legforgalmasabb vasútállomásainak. Budapestre óránként indulnak InterCity járatok, Debrecen illetve Miskolc felé. Nyíregyháza a városba érkezőket új és korszerű állomásépületben fogadja. [szerkesztés] Légi közlekedés Információ Városnéző repülők és "légitaxi" is van. [szerkesztés] Tömegközlekedés Nyíregyháza rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, amit a buszhálózat lát el. A buszok útvonala főleg a Vasútállomás, a Vay Ádám körút, Örökösföld és a Sóstói úti kórház köré koncentrálódott. A belterületi buszok száma huszonkilenc, emellett működik a városban hét, zöld számmal jelölt, H kezdőbetűvel ellátott járat is, ami a legkülső területeket köti össze a belvárossal. Távolsági buszok indulnak innen minden irányba. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szinte összes fontosabb vagy nagyobb települését érinti egy távolsági járat, illetve a város irányít buszokat a régió nagyobb településeire, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, és Heves megyébe is.   Bővebben: Nyíregyháza közösségi közlekedése [szerkesztés] Testvérvárosai St Albans, Anglia Eperjes, Szlovákia Iserlohn, Németország Kajaani, Finnország Kiryat-Motzkin, Izrael Massy, Franciaország Rzeszów, Lengyelország Sankt Pölten, Ausztria Szatmárnémeti, Románia Ungvár, Ukrajna Debrecen, Magyarország [szerkesztés] Híres emberek Nyíregyházán születtek: 1844. január 28-án Benczúr Gyula festőművész, az MTA tagja 1878. október 21-én Krúdy Gyula író 1887.

január 23-án nagykállói Kállay Miklós miniszterelnök 1909. október 4-én Szalay Sándor fizikus 1922. augusztus 30. Mádi Szabó Gábor Kossuth-díjas színész, többek között a Nemzeti Színház, a Vígszínház, a szolnoki Szigligeti Színház és a budapesti Katona József Színház tagja volt. 1924. december 25-én Váci Mihály költő 1926. március 3-án Kovács József olimpiai ezüstérmes atléta, futó 1930.

március 6-án Mitró György olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó 1937. november 21-én Kósa Ferenc Kossuth-díjas rendező, Cannes-i nagydíjas, forgatókönyvíró, politikus (MSZP) 1940. szeptember 17-én Móna István olimpiai bajnok öttusázó 1958. július 2-án Friderikusz Sándor TV-s műsorvezető, riporter 1962.

október 2. Kocsár László triatlonista, hosszútávfutó, hegyikerékpáros 1974. március 23-án Mészáros Árpád Zsolt színművész 1976. december 18. Dragony Tímea zeneszerző, zeneművész Itt élt Cserhát József költő, újságíró (1915-1969) Batsányi-díjas és József Attila pályadíjas költő. Az ő nevét viseli a Batsányi-Cserhát Művész Kör Budapesten. [szerkesztés] Jegyzetek ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.) ↑ Történelmi népesség, 1870-2001, KSH ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora [szerkesztés] Források A Pallas nagy lexikona [szerkesztés] További információk Nyíregyháza honlapja Elektronikus városháza Nyíregyháza irodalmi és néprajzi szemszögből Wikimapia Sóstói Múzeumfalu Nyíregyháza a huszadik század elején (képek) Nyírség táncegyüttes [szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek Nyíregyháza díszpolgárainak listája m • v • sz A Nyíregyházai kistérség települései Nyíregyháza Kálmánháza • Kótaj • Nagycserkesz • Napkor • Nyírpazony • Nyírtelek • Nyírtura • Sényő m • v • sz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései     Megyei jogú város (1) Nyíregyháza Városok (26) Baktalórántháza Balkány Csenger Demecser Dombrád Fehérgyarmat Ibrány Kemecse Kisvárda Mándok Máriapócs Mátészalka Nagyecsed Nagyhalász Nagykálló Nyírbátor Nyírlugos Nyírmada Nyírtelek Rakamaz Tiszalök Tiszavasvári Újfehértó Vaja Vásárosnamény Záhony Községek (202) Ajak Anarcs Apagy Aranyosapáti Balsa Barabás Bátorliget Benk Beregdaróc Beregsurány Berkesz Besenyőd Beszterec Biri Botpalád Bököny Buj Cégénydányád Csaholc Csaroda Császló Csegöld Csengersima Csengerújfalu Darnó Döge Encsencs Eperjeske Érpatak Fábiánháza Fényeslitke Fülesd Fülpösdaróc Gacsály Garbolc Gávavencsellő Gelénes Gemzse Geszteréd Géberjén Gégény Gulács Győröcske Győrtelek Gyulaháza Gyügye Gyüre Hermánszeg Hetefejércse Hodász Ilk Jánd Jánkmajtis Jármi Jéke Kállósemjén Kálmánháza Kántorjánosi Kék Kékcse Kérsemjén Kisar Kishódos Kisléta Kisnamény Kispalád Kisszekeres Kisvarsány Kocsord Komlódtótfalu Komoró Kótaj Kölcse Kömörő Laskod Levelek Lónya Lövőpetri Magosliget Magy Mánd Márokpapi Mátyus Mezőladány Méhtelek Mérk Milota Nagyar Nagycserkesz Nagydobos Nagyhódos Nagyszekeres Nagyvarsány Napkor Nábrád Nemesborzova Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövő Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Olcsva Olcsvaapáti Ópályi Ököritófülpös Ömböly Őr Panyola Pap Papos Paszab Pátroha Pátyod Penészlek Penyige Petneháza Piricse Porcsalma Pócspetri Pusztadobos Ramocsaháza Rápolt Rétközberencs Rohod Rozsály Sényő Sonkád Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szakoly Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szamosújlak Szatmárcseke Székely Szorgalmatos Tarpa Tákos Terem Tiborszállás Timár Tiszaadony Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszacsécse Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszarád Tiszaszalka Tiszaszentmárton Tiszatelek Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tornyospálca Tunyogmatolcs Tuzsér Túristvándi Túrricse Tyukod Ura Uszka Újdombrád Újkenéz Vasmegyer Vállaj Vámosatya Vámosoroszi Zajta Zsarolyán Zsurk A félkövér szöveg a kistérségek központjait jelöli m • v • sz Magyarország megyei jogú városai Békéscsaba · Debrecen · Dunaújváros · Eger · Érd · Győr · Hódmezővásárhely · Kaposvár · Kecskemét · Miskolc · Nagykanizsa · Nyíregyháza · Pécs · Salgótarján · Sopron · Szeged · Szekszárd · Székesfehérvár · Szolnok · Szombathely · Tatabánya · Veszprém · Zalaegerszeg Magyarország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ny%C3%ADregyh%C3%A1za&oldid=10531919” Kategóriák: NyíregyházaA Nyírség településeiMagyarország fürdőhelyeiRejtett kategóriák: Az összes lektorálandó lapLektorálandó lapok megjelölési dátum nélkül Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében. Megbízhatóság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Teljesség: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Tárgyilagosság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Stílus: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. november 13.Pontosságellenőrzött Ugrás: navigáció, keresés   Ez a szócikk Magyarország fővárosáról szól. Hasonló címmel lásd még: Budapest (egyértelműsítő lap).  A településen világörökségi helyszín található  Budapest Fönt, az Országház a Duna parján, alatta balra a Lánchíd kőoroszlánja, mellette a Milleniumi emlékmű, alatta jobbra a Szent István-bazilika, középen a Halászbástya, balra az Országház, alul, a Gellért-hegy és a Budai várnegyed éjszaka Budapest címere Budapest zászlaja Becenév: Európa szíve, A Duna gyöngye, A szabadság fővárosa, A termálfürdők fővárosa, A fesztiválok fővárosa Közigazgatás Ország Magyarország Régió Közép-Magyarország Kistérség Budapesti Rang főváros Alapítás éve 1873 (Pest, Buda és Óbuda egyesítése) Polgármester Tarlós István (Fidesz-KDNP)[1] Irányítószám 1011–1239 Körzethívószám 1 Népesség Teljes népesség 1 733 685 fő (2011. január 1.)[2] +/- Népsűrűség 3278 fő/km² Földrajzi adatok Terület 525,16 km² Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Budapest Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 02′ 27″47.4983333333, 19.0408333333 é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 02′ 27″47.4983333333, 19.0408333333 Budapest weboldala Budapest (közkeletű rövidítése Bp.) Magyarország fővárosa és Pest megye székhelye, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. A Duna két partján, az Alföld, illetve a Dunántúli- és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják. Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település. A város jelenlegi területén belül az egyik első ismert település a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt.

A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél évszázados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. 1873-ban az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették. A mai Budapest a 19. század utolsó harmadában és a 20. században lett világvárossá. Történetében új fejezet kezdődött 1950. január 1-jén, amikor 23 környező települést hozzácsatoltak, amivel a főváros területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. Jelenleg Budapestet 23 kerületi önkormányzat és az egész városra kiterjedő jogkörrel rendelkező Fővárosi Önkormányzat igazgatja.

A legmagasabb nyilvántartott népesség 2 059 347 lakos volt, 1980-ban. Az 1990-es évek eleje óta viszont a népesség száma rohamosan csökken (1990–2005 között több mint 300 000 fővel). Ennek okai elsősorban a budapesti agglomeráció településeire való kiköltözés (szuburbanizáció), valamint a demográfiai hanyatlás felgyorsulása (születésszám visszaesése). Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjtemény), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található. Évente kb. 2,3 millió turista választja úticéljául.

[3] Tartalomjegyzék 1 Név eredete 2 Történelem 3 Földrajz 3.1 Éghajlat 4 Címere 5 Népesség 6 Önkormányzat és közigazgatás 6.1 Budapest önkormányzati rendszere 6.2 Választási rendszer 6.3 Budapest kerületei 6.4 Budapest városrészei 7 Közterületnevek változásai 7.1 Az 1990-es évek elején 7.2 2011 tavaszán–nyarán 8 Gazdaság 9 Városfejlesztés 10 Közlekedés 10.1 Közúti közlekedés 10.2 Kerékpáros közlekedés 10.3 Repülőterek 10.4 Közösségi közlekedés 10.5 Budapest Duna-hídjai 11 Turizmus 12 Galéria 13 Kultúra 13.1 Budapest egyetemei 13.2 Budapest főiskolái 13.3 Budapest a művészetekben 14 Strandok és gyógyfürdők 15 Szabadidő, szórakozás 15.1 Szórakoztató létesítmények, szabadidőközpontok 16 Sport 16.1 Budapesti labdarúgócsapatok 17 Budapest testvérvárosai 18 Budapesti panorámaképek 19 Galéria 20 Lásd még 21 Források és jegyzetek 21.1 Ajánlott irodalom 22 Külső hivatkozások 23 Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés] Név eredete Éjszaki panorámakép Gellért-hegyről, előtérben a Mátyás-templom, Királyi Palota, Széchenyi lánchíd, a Duna és az Országház Pestet és Budát, Magyarország fő-, illetve székvárosát a reformkortól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb, magyar nyelvű) város nevét előre helyezve Pest-Buda volt, de elvétve előfordult a magyar nyelvhez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő Buda-Pest alak is. Ez a névváltozat egyébként Széchenyi István gróf Világ című művéből származik (1831).[4] A városok egyesítésekor, 1872-ben már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a Budapest nevet. A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor Újbudának nevezett budai Vár megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun király testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda ('víz') szó lehet, ahogyan az ókori latin Aquincum név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű kelta szó lehetett.[5] Pest nevének eredete egyes vélemények szerint[6] az ókorba nyúlik vissza: Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében ugyanis Pesszion (Πέσσιον, iii.7.§2).[7] Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét.

A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet. [szerkesztés] Történelem Római császár szobor az Aquincumi Múzeumban A budai vár Mátyás király korában Benczúr Gyula: Budavár visszavétele Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele Buda és Pest 1850-ben A Királyi palota 1930-ban Lásd még: Budapest története Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Gellért-hegy, Tabán és Víziváros területén kelta települések nyomait tárták fel. Óbuda területén az 1. század második felében jött létre Aquincum római katonai tábora, katonavárosa és polgári települése, amely az 5. századig maradt fent. A magyar honfoglalás után valószínűleg Óbuda környékén volt Árpád fejedelem szállása, és ez a település az Árpád-korban is fontos központ maradt. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna jobb partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel. A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna bal partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött.

1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város arculatát a keleti városeszményhez igazították, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult. A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide költöztette a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd.

Az 1848. március 15-ei pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el. A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A vezetők 1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, majd a mai Budapest 1873. őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik. 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsaitól az ügyek intézését. (Ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármester és a polgámester megválasztására pedig októberben került sor.) Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyed milliósra duzzadt.

Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa első Nagy-Britannián kívüli földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket. Az 1910-es népszámlálás 880 371 lakost talált az akkori Budapesten, míg a legnagyobb elővárosban, Újpesten 55 ezret. A lakosság döntő többsége magyar nyelvű volt (85,9%), 9% vallotta magát németnek és 2,3% szlováknak.

A vallási összetétel a következő volt: katolikus 59,9%, izraelita 23,1%, református 9,9%, evangélikus 4,9%. Az első világháború végét a 1918–1919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei zárták le. A Trianoni békeszerződés után a Horthy-korszak konszolidációja következett. Az elcsatolt magyarlakta területekről sokan költöztek a fővárosba. 1934-1940 között négy újabb kerülettel bővült Budapest közigazgatása. A második világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38 000 fő) pedig a 102 napig tartó ostrom során vesztette életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt, és valamennyi hidat felrobbantották.

Sajnálatos módon a legnagyobb károkat a város építészeti kincsekben leggazdagabb területei szenvedték: a Belváros és a Várnegyed. A károk teljes helyreállítása mind a mai napig nem fejeződött be, hol foghíjtelkek, hol lövésnyomokat viselő homlokzatok emlékeztetnek az ostrom pusztítására. Sok értékes épületet lebontottak vagy nem a korábbi formájával egyezően, esetleg csak egyszerűbb megoldásokkal rekonstruáltak. Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget (a listát lásd a Budapest kerületei szócikkben), aminek révén létrejött Nagy-Budapest.[8] Az 1950-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, ami az 1956-os forradalom kitöréséhez vezetett és annak utcai harcai rázták meg a várost.

A 1960-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága az 1980-as évekre elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire. [szerkesztés] Földrajz Lásdmég: Budapest védett természeti értékeinek listája Műholdfelvétel a városról A főváros területe 525 km². Pest megye öleli körül, melynek 81 települése Budapest agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett. Magyarország közlekedésében központi szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak.

Területét az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el. A bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek. Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel. Természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban, mintegy 30 kilométer hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel folyamként szeli át a fővárost. A Duna budapesti szakaszán három sziget található.

Ezek közül a legnagyobb a déli Csepel-sziget, melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül; ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget. A Margit-sziget madártávlatból A Duna a főváros vízszükségletének bázisa. (2010-ig egyben szennyvizének felének is befogadója volt.) Európa egyik legjelentősebb vízi útja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának. Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között barlangok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a Gellért-hegy. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pál-völgyi-cseppkőbarlang és a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület. Budapest Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik.

A napi 70 millió liter hozamú, különböző hőfokú és gyógyhatású forrásvizeket a 19. század végétől kezdték módszeresen hasznosítani. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi címet, 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította az I. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24–78 °C között váltakozik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50–70 °C-os) források, míg a Margit-szigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Budapest első hévizes artézi kútját 1867-ben helyezték üzembe. [szerkesztés] Éghajlat Budapest a mérsékelt öv alatt helyezkedik el, kontinentális éghajlatú város, az éves középhőmérséklet 11,0 °C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21°C-ot is megközelíti. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet (40,7 °C) 2007. július 20-án regisztrálták.

A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 °C körül alakulnak. Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet (-25,6 °C) 1987. január 13-án mérték. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15.[9] A napsütéses órák száma évi 2040.[10][11] A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A Dunán leggyakrabban két árhullám vonul le, az egyik tél végén (jeges ár), míg egy második nyár elején (zöldár). Budapest szélvédett főváros, ami a Kárpátok, illetve a Dunántúli-középhegység vonulatainak köszönhető. Az uralkodó szélirány északnyugati. Az őszi időszakban gyakori a szélcsend, emiatt a ködképződés.

Budapest éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,2 4,5 10,2 16,3 21,4 24,4 26,5 26,0 22,1 16,1 8,1 3,1 Átlaghőmérséklet (°C) −1,6 1,1 5,6 11,1 15,9 19,0 20,8 20,2 16,4 11,0 4,8 0,4 Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,0 −1,7 1,7 6,3 10,8 13,9 15,4 14,9 11,5 6,7 2,1 −1,8 Átl. csapadékmennyiség (mm) 32 31 29 38 55 63 52 51 40 33 52 40 Havi napsütéses órák száma 55 84 137 182 230 248 274 255 197 156 67 48 Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat [szerkesztés] Címere   Bővebben: Budapest címere « A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany színű griffmadár tartja.

A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind a teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható. » [szerkesztés] Népesség Budapest népességszámának változása 1780 és 2008 között (a mai közigazgatási területre vetítve) A Budapesti agglomeráció népességszámának változása 1870 és 2008 között (a mai közigazgatási területekre vetítve) Budapest korfája (2005)   Bővebben: Budapest népessége Budapesten a 2010-es évi adatok alapján 1 millió 721 ezer fő, az ország népességének 17%-a élt. Budapest az ország legsűrűbben lakott települése: 2010-ben egy km²-en 3278 ember élt, amely az országos átlag több mint harmincszorosa. Az egyes városrészek eltérő szerkezetéből, funkciójából adódóan a kerületenkénti népsűrűség széles skálán, 508 és 30 700 között szóródik. A következő táblázat Budapest népességszámának változását mutatja be 1800-tól napjainkig: Budapestnek az ország gazdasági központjává válása, a gyors iparosítás, az agrárválság, a közlekedési technika rohamos fejlődése és a főváros előnyös közlekedési helyzete azt eredményezték, hogy a 19. század utolsó harmadától Budapest lakossága viharos gyorsasággal növekedett.

A lakosság dinamikus gyarapodása az 1960-as évek közepéig folytatódott, de forrása az 1950-es évek végétől már teljes egészében a vándorlási nyereségből adódott. Az 1990-es évektől a budapesti népességszám alakulásában fordulat következett be, a korábbi mérséklődő ütemű népgyarapodást csökkenés váltotta fel. A 2001. évi – népszámlálás adatai alapján a főváros népessége 12%-kal, közel 240 ezer fővel csökkent 1990-hez viszonyítva. Az 1990-es években az országban a népességszám változása tekintetében Budapest és Pest megye képviselte a két szélső értéket: Budapest lakossága csökkent a legjobban, jóval meghaladva az országos, 1,7%-os mértéket, viszont kiugró mértékű népességnövekedés következett be Pest megyében, amelynek lakossága több mint 130 ezer fővel, közel 14%-kal nőtt. Ez elsősorban a városból az elővárosi övezetekbe költözés, a szuburbanizáció következménye volt. A budapesti népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2001. év elején a 15 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 13%, az 59 éven felülieké 22% volt.

Budapesten a 2001. februári adatok szerint mintegy 756 ezer háztartás volt. Közülük minden harmadik háztartás egyszemélyes. A fővárosban száz háztartásra 229 személy jut, 31 fővel kevesebb, mint az országban átlagosan.

A mutató értéke az országban Budapesten a legalacsonyabb. A nemek aránya Budapesten a legkedvezőtlenebb: ezer férfira 1166 nő jut, mely 70-nel több az országos átlagnál. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a főváros lakónépességének 2,2%-a, mintegy 40 ezer személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány és német nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben: a cigányság létszáma meghaladja a 12 ezer főt, a német nemzetiségieké a 7 ezer főt. Budapesten – az utóbbi években bekövetkezett javulás ellenére – a fejlett nyugat-európai országokban élőkénél rosszabbak a népesség életkilátásai: 1999-ben a férfiaknál 67,9, a nőknél 75,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.

A csecsemőhalálozások száma és aránya csökkent, bár az európai fővárosok között e tekintetben sem foglal el előkelő helyet. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a főváros lakosságának többsége, 63,5%-a vallja magát valamely keresztény felekezet tagjának, ez az arány az országos átlagnál majdnem 11%-nyival alacsonyabb. A budapestiek 45,5%-a vallotta magát római katolikusnak, 12,6%-a reformátusnak, 2,6%-a evangélikusnak, 1,6%-a görög katolikusnak és 1,2% más keresztény felekezetekhez tartozónak. Viszont az országos átlagnál nagyobb arányban képviseltették magukat a következő csoportok: a fővárosiak 0,5%-a vallotta magát izraelitának, 0,3%-a más vallási közösségek tagjának, 19,5%-a egyházhoz-felekezethez nem tartozónak, 15,1% pedig nem kívánt válaszolni.[12] [szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere Az újpesti városháza Pesti megyeháza A Művelődési Minisztérium épülete [szerkesztés] Budapest önkormányzati rendszere   Bővebben: Fővárosi Önkormányzat Budapest önkormányzati rendszere eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű.

Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal. A kétszintű önkormányzati rendszer egyrészt a főváros egészére kiterjedő hatáskörű Fővárosi Önkormányzatból, másrészt a 23 kerület mindegyikében működő kerületi önkormányzatokból áll. A Fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok egyaránt települési önkormányzatok, melyek között a feladatok és hatáskörök megosztását a törvény részletes előírásokban rögzíti. A Budapesten keletkező önkormányzati bevételek jelentős része úgynevezett megosztott forrás, nem az egyes önkormányzatok saját bevétele, és külön törvényben rögzített szabályok szerint részesülnek belőle a kerületek és a főváros. A két szint között szervezeti értelemben nincs hierarchikus viszony, azonban a törvény számos területen hierarchiát teremt a döntési hatáskörökben. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymás hatáskörét nem vonhatják el, viszont a fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott esetekben alkothat olyan szabályokat, melyek a kerületi önkormányzatok számára kötelezően betartandók.

Ilyen alá-fölérendeltségi viszony érvényes például a településrendezés területén, ahol a kerületek csak a főváros által megszabott kereteken belül alkothatnak saját szabályokat, viszont a törvény megszabja a fővárosi keretszabályozás kiterjedését is. A két önkormányzati szint között a feladatok megosztására vonatkozóan szabad döntés alapján lehetséges feladatátengedés, együttműködés vagy közös feladatellátás társulás útján. Az átengedett feladatokra példa a gimnáziumi képzés, mely a törvény szerint a főváros feladata, mégis mintegy felerészben a kerületekhez tartozik, együttműködésre az egészségügy terén kerületenként egyedi megállapodások alapján a járóbeteg-ellátás kerületi fenntartásba adása, a társulásos formára pedig a közterület-használat ügyei az V. kerületben, illetve a parkolás rendszerének működtetése az V., IX. és XIII. kerületben. A parkolás egyúttal példa arra is, hogy a kerületi önkormányzatok szintén köthetnek társulási megállapodásokat a főváros nélkül is. [szerkesztés] Választási rendszer Budapest polgárai a helyi önkormányzati választások során megválasztják a főpolgármestert, a Fővárosi Közgyűlést, a kerületek polgármestereit és a kerületi képviselő-testületeket. A főpolgármestert és a kerületi polgármestereket az összes többi településhez hasonlóan közvetlenül, egyszerű többségi rendszerben választják, a kerületi képviselő-testületeket a tízezer főnél népesebb települések vegyes választási rendszerét alkalmazva, a Fővárosi Közgyűlést pedig listás szavazással, arányos rendszerben, 5%-os bejutási küszöb mellett. A főváros polgárainak kell a legtöbb szavazólapot kitölteniük a helyi önkormányzati választások során, szám szerint négyet: főpolgármester-jelöltre, polgármester-jelöltre, a lakóhelyüket a kerületben képviselő egyéni képviselőjelöltre, valamint a Fővárosi Közgyűlésbe bejuttatni kívánt párt, civil szervezet listájára kell szavazniuk. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII.

XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.

[szerkesztés] Budapest kerületei   Bővebben: Budapest kerületei Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban, közülük három a jobb parton, Buda és Óbuda, 7 pedig a bal parton, Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, mely hagyomány azóta sem változott. 1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre, kettőt Budán, kettőt pedig Pesten. 1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16 nagyközséget, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással jött létre.

Budapest kerületeit alapvetően az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben, mivel azonban három hullámban szervezték őket, ezért e rendszer már nehezen felismerhető. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között. A kerületi önkormányzatok – Magyarország helyi önkormányzatai között egyedülálló módon – jogosultak saját elnevezésük meghatározására.[13] Így a kerületeknek két hivatalos nevük van: egyik az államigazgatási helynév (például Budapest főváros III. kerülete), a másik az önkormányzat saját neve (például Óbuda-Békásmegyer).[14] [szerkesztés] Budapest városrészei A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életében. Budapest belsőbb kerületeinek történelmi városrészei a következők: Budán a Vár, Tabán (I.), Víziváros (I/II.), Krisztinaváros (I/XII.), Gellért-hegy (I/XI.), Országút (II.), Óbuda (III.), Pesten pedig a Belváros, Lipótváros (V.), Az egyik megváltoztatott nevű tér (Roosevelt térről Széchenyi István térre) a lánchíd Pesti hídfőjénél a Gresham-palota előtt, a háttérben a Szent István-bazilika Terézváros (VI.), Erzsébetváros (VII.), Józsefváros (VIII.), Ferencváros (IX.). A külső kerületek városrészeinek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint Újpest (IV.), Pestszentlőrinc (XVIII.

), Kispest (XIX.), Csepel (XXI.), Soroksár (XXIII.) stb. [szerkesztés] Közterületnevek változásai Budapest fennállása óta összesen hétszer esett át nagyobb közterület átnevezési kampányokon, amelyek szinte kivétel nélkül valamilyen jelentősebb politikai vagy történelmi változáshoz, eseményhez kapcsolódtak. [szerkesztés] Az 1990-es évek elején A fővárosban a XX. században történt utcanév-változások harmadik nagy korszakának a kommunista hatalomátvétel óta a rendszerváltás utáni tekinthető. Az akkoriban még markánsan antikommunista SZDSZ vezette Fővárosi Közgyűlés száműzte az egykori Kádár korszak ideológiájának jelképeit, szobrait és neveit a budapesti utcákról és terekről. Többek között így lett a Népköztársaság útjából Andrássy út, a November 7-e térből Oktogon, Marx térből Nyugati tér, a Lenin körútból Erzsébet és Teréz körút. Vörös hadsereg útjából a külső Üllői út és Hűvösvölgyi út, Felszabadulás térből Ferenciek tere, Engels térből Erzsébet tér, Élmunkás térből Lehel tér, Dimitrov térből Fővám tér, a Mártírok útjából Margit körút, a Majakovszkij utcából Király utca, Münnich Ferenc utcából Nádor utca, a Kun Béla térből Ludovika tér, Szakasits Árpád utcából Etele út, a Hámán Kató utcából Haller utca, a Fürst Sándor utcából Hollán Ernő utca, a Sallai Imre utcából Tátra utca, Néphadsereg utcából Falk Miksa utca, Zalka Máté térből Liget tér, Landler Jenő utcából István utca, a Vörös fény utcából Nemes utca stb. Ezt - a sokáig utolsó - átnevezési hullámot később csupán apróbb változtatások követték. [szerkesztés] 2011 tavaszán–nyarán A korábbi SZDSZ-t váltó Fidesz-KDNP vezetés döntéseként Budapest számos közterületének megváltozott a neve 2011 tavaszán.

Az első módosítás a Ferihegyi repülőteret érintette, amelynek neve március 25. óta Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ezt követte április végén – a jelentősebbek közül említve – a Moszkva térről Széll Kálmán térre, a Köztársaság térről II. János Pál pápa térre, a Roosevelt térről Széchenyi István térre, a Lágymányosi hídról Rákóczi hídra való átnevezés. Más átnevezések jórészt a Tanácsköztársaságban, a kommunista mozgalomban és az ellenállásban szerepet játszó személyiség nevét váltották fel[forrás?] többek közt Sinkovits Imre, Domján Edit, Romhányi József, Simándy József, valamint az Aranycsapatból ismert Hidegkuti Nándor és Zakariás József tiszteletére. Egyes – addig névtelen – helyszínek ugyanakkor nevet kaptak, így a Margit híd budai hídfőjénél található közterület az Elvis Presley tér nevet vette föl, az énekesnek az 1956-os forradalom melletti kiállására emlékezve, egy XVII. kerületi tér pedig Wass Albert nevét kapta meg. A tíz kerületben 26 közterületre kiterjedő átnevezések legfőbb indoka az volt, hogy „a múlt rendszer által preferált nevek 21 évvel a rendszerváltás után kevéssé elfogadhatók” (jóllehet a Köztársaság tér átnevezését ez nem indokolja).[15][16][17] Az átnevezések az utóbbi hónapok Budapestet érintő intézkedései közül a legnépszerűtlenebbnek bizonyultak: a Policy Solutions kutatásában szereplő mindegyik átnevezést elutasította a budapestiek többsége.[18] A Moszkva tér átnevezését az orosz külügyminisztérium is nehezményezte,[19] a Népszava tudomása szerint pedig Roosevelt unokája levélben fordult Tarlós Istvánhoz, csalódottságát kifejezve.[20] A 3-as metró Ferenc körút megállója és a négyes-hatos villamos Üllői út megállója egyúttal a Corvin negyed nevet kapta a nem sokkal korábban átadott Corvin sétány városnegyed tiszteletére (ennek költségeit az ingatlantulajdonos viselte); a Stadionokat pedig a Puskás Ferenc stadionra nevezték át. Összesen 18 állomás neve változott meg, több mint nyolcvan viszonylatot érintve.

A közterületek nevének módosítása mellett építkezés, megállóhely-áthelyezés, valamint az APEH nevének változása (NAV) indokolta az átnevezéseket.[21] [szerkesztés] Gazdaság Az Országház Budapest nagyvárossá fejlődésében az iparnak kiemelkedő szerepe volt, 1910-ben a magyar főváros még a munkás elővárosok (mai külső pesti kerületek és Csepel) nélkül is döntően ipari város volt, dolgozóinak 45,2%-a ipari munkás volt.[22] A főváros ipara a virágkorát leginkább a kiegyezéstől az első világháborúig élte. A két világháború között a trianoni békeszerződés, illetve az ország nagy részének elvesztése, később a Nagy gazdasági világválság nehezítette a fejlődést. A második világháború után egy rövid kezdeti fellendülést követően azonban az 1960-as évektől megkezdődött a főváros ipari súlyának fokozatos visszaesése. Ez a tendencia az 1990-es évek elejétől egyre erősödött.

A budapesti ipar ebben az időben látványos méretű szervezeti átalakuláson ment keresztül: sorra szűntek meg, vagy váltak szét kisebb egységekre nagy múltú, sok esetben egykori világhírű cégek (Ganz–MÁVAG, Óbudai Hajógyár, Ganz Danubius Magyar Hajó- és Darugyár, Láng Gépgyár, Csepel Művek, Ikarus. Orion, Magyar Optikai Művek, Mechanikai Művek stb.) Az Országház ülésterme A rendszerváltás után a szocialista ipari üzemek bezárásával párhuzamosan sok új munkahely is keletkezett, elsősorban a szolgáltatás és a kereskedelem terén. Térségében a legkisebb a munkanélküliség és a legmagasabb az egy főre eső átlagos jövedelem. Budapest iparában manapság szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Főbb termékei a híradás- és számítástechnikai eszközök, az elektromos gépek, az izzólámpák, a fénycsövek (Tungsram). A gyógyszeripar nagy múltú központjai: Egis, Chinoin, Richter Gedeon.

A fővárosban alacsony az ipari vállalkozások aránya, az ipar folyamatosan kitelepül az agglomerációba. A nagyiparban a fővárosiak 8,2%-a dolgozik. Minden 100 hazánkban működő külföldi érdekeltségű cégből 54-nek Budapesten van a székhelye. Innen irányítják az ország egész területén végzett tevékenységüket.

Ilyen például a Magyar Telekom, a General Electric, a Vodafone, a Telenor, az Erste Bank, a CIB Bank, a K&H Bank, az, UniCredit Bank, a Budapest Bank, a Generali Providencia, az ING, Aegon, Allianz biztosítók. Budapesten nyitott regionális központot például a Volvo, a Saab, a Ford, a Daewoo is. A General Electric Budapestről irányítja az európai, a közel-keleti és az afrikai régiókban történő tevékenységét. A többségben magyar tulajdonú MOL és az OTP Bank is a fővárosban működteti központját. A főváros a tercier ág országos központja. Itt bonyolódik a nemzetközi pénzforgalom 90%-a, az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60%-a. Így a kereskedelem, logisztika elég fejlett a fővárosi régióban.

A szolgáltatási ágazatban pedig kiemelkedő jelentőségű a turizmusra épülő vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendégeket, ahol a magyar konyha és a nemzetközi gasztronómia fogásai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra. [szerkesztés] Városfejlesztés Duna Tower A Fővárosi Önkormányzat a 2003-ban elfogadott Budapest Városfejlesztési Koncepciója című dokumentum [23] alapján fogalmazta meg a városfejlesztés prioritásait, és 2005-ben a Podmaniczky Frigyes báróról elnevezett Középtávú Városfejlesztési Programjában konkrét célkitűzéseket határozott meg az Európai Unió 2007–2013 közötti programozási időszakához kapcsolódóan.[24] A Podmaniczky Program 130 projektet tartalmaz. Ezek közül a szerzők lehatároltak egy 101 programelemből álló Magprogramot, amit úgy tekintettek, hogy mindenképpen megvalósítható a fejlesztési periódusra rendelkezésre álló 490 milliárd forintos fővárosi önerő felhasználásával.

A tényleges fejlesztési költségvetést azonban a Podmaniczky Programtól függetlenül fogadta el a főváros. A kiválasztott 23 kulcsprojektet az Európai Unió kohéziós és regionális fejlesztési alapjai igénybevételével kívánja a főváros finanszírozni.[25] A revideált költségvetési lista alapján (a fővárosi önerőt tekintve) az élen a metróépítés (97,4 milliárd forint – 20%), a leginkább kátyúzást jelentő útfelújítások (81,5 milliárd forint – 17%), és a csepeli szennyvíztisztító és kapcsolódó beruházásai (59 milliárd forint – 12%) állnak.[26] A rendszerváltás óta az állami majd önkormányzati szerepvállalás erőteljes gyengülésével túlnyomórészben a magántőke befektetései irányítják a város fejlődését. Ennek három főbb hulláma volt, a kereskedelmi fejlesztések, az irodaházak építése, majd legutoljára a vállalkozói lakásépítések. Az utóbbi évtizedekben visszatérően felmerül a városrehabilitáció szükségessége.

A megvalósult rehabilitációs vagy revitalizációs programok azonban a probléma léptékéhez mérten csekély eredményeket tudtak felmutatni. A nagyra törő városrendezési terveket az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei, a befektetők érdekei és a bürokratikus, nehézkes hivatali rendszer miatt sokszor nehéz megvalósítani. [szerkesztés] Közlekedés Megyeri híd éjszakai megvilágításban Budapesti metró térkép Új (bal) és régi (jobb) villamosok Budapest az ország közlekedési vérkeringésének a centruma. Innen indulnak sugaras irányba a vasúti és a közúti fővonalak, összeköttetést teremtve az ország megyéivel és Európa jelentős nagyvárosaival. A Keleti és a Nyugati pályaudvart több, szinte Európa egészét átszelő vonatjárat érinti.

[szerkesztés] Közúti közlekedés   Bővebben: Budapest tömegközlekedése Az országos, esetenként egyben Európát is átszelő utak fővárosba bevezető szakaszai rendkívül túlterheltek, és az útvonalak Budapest-centrikussága miatt nagy gondot jelent a hatalmas tranzitforgalom. Ezért kiemelkedő jelentőségű a fővárost elkerülő, jelenleg építés alatt álló M0-ás autóút, melynek teljes kiépítése után a fővárosi utak zsúfoltságának csökkenése és a város levegőszennyezettségének javulása várható. Budapestet a Duna osztja két részre, területén hét közúti és két vasúti híd található. Ezek északról délre haladva: Újpesti vasúti híd, Árpád híd, Margit híd, Széchenyi lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd, Összekötő vasúti híd – valamint a Deák Ferenc híd az M0-s körgyűrű déli részén és a Megyeri híd az északi szakaszán.

A Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet és Szabadság híd nem csak városképi jelentőségű, hanem önmagában is művészeti alkotás. [szerkesztés] Kerékpáros közlekedés   Bővebben: Budapest kerékpáros közlekedése Budapest kerékpáros közlekedése a kedvezőtlen infrastrukturális helyzet ellenére jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Becslések és szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt [szerkesztés] Repülőterek   Bővebben: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér A Belvárostól 15 kilométerre lévő Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér fogadja a repülőgépeket. Ferihegy 1-et 1950. május 7-én adták át a forgalomnak. 1985-ben (Ferihegy 2A) majd 1998-ban (2B) megnyitották az új terminálokat. Ezt követően Ferihegy 1-et - teljes felújítás után - 2005. szeptember 1-jétől a fapados járatok vehették birtokba.

Jelenleg a Ferihegy 2 A terminálja a schengeni gépek le- és felszállóhelye, a B terminál pedig a nem-schengeni légitársaságoké. [szerkesztés] Közösségi közlekedés   Bővebben: Budapest tömegközlekedése Budapesten 11 féle közlekedési eszköz jár (ezen belül 3 metróvonal, 4 HÉV-vonal, 29 villamosjárat[27] és több mint 200 autóbuszjárat). Turistalátványosságként megtalálható a városban a sikló, libegő, fogaskerekű vasút, keskenynyomtávú gyermekvasút és kishajó. Budapest 25 európai fővárossal áll közvetlen vasúti összeköttetésben, a napi nemzetközi járatok száma meghaladja az ötvenet.

A főváros és a nagyobb vidéki városok között közlekedő InterCity járatok népszerűek és kulturáltak. Három nagy nemzetközi pályaudvar működik a fővárosban: Keleti pályaudvar, Nyugati pályaudvar, Déli pályaudvar. [szerkesztés] Budapest Duna-hídjai Megyeri híd Árpád híd Margit híd Széchenyi lánchíd Erzsébet híd Szabadság híd Petőfi híd Rákóczi híd Deák Ferenc híd Kvassay híd Gubacsi híd Újpesti vasúti híd Összekötő vasúti híd Duna-hidak és Duna-ág hidak pozíciói Budapest területén A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Duna-hídjai témájú médiaállományokat.   Bővebben: Budapest Duna-hídjai A Duna főága választja el egymástól Budát és Pestet, mellékágai pedig több szigetet is közrezárnak. A pesti és budai oldalt, illetve a Csepel-szigetet 11 közúti és 2 vasúti híd köti össze egymással a folyó felett. [szerkesztés] Turizmus A Szabadság-szobor A Millenniumi emlékmű a Hősök terén   Bővebben: Budapest turisztikai látnivalóinak listája A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része. Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok: Pesten a Városliget és a Népliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget. Budapest világhírű gyógyfürdőváros, Budapest gyógyfürdői a gyógyturizmus kedvelt célpontjai.

A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is. A város legfelkapottabb és leghíresebb bevásárlóutcája a Váci utca, ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. Ezenkívül egyre divatosabb bevásárlóutca az Andrássy útnak a Belvárostól az Oktogonig futó része. A vásárcsarnokok közül a Központi Vásárcsarnok a legnépszerűbb a külföldi turisták körében. Vásárcsarnokok találhatók még a Rákóczi téren, a Batthyány téren, a Klauzál téren, a Hunyadi téren és a Hold utcában.

A város budai és pesti oldalának legfőbb turisztikai látnivalói a következők: Budai oldal Várnegyed Budavári Palota Szentháromság-szobor Halászbástya Mátyás-templom Citadella Gül Baba türbéje Rudas gyógyfürdő Szabadság-szobor Amfiteátrum Aquincum romjai Budavári Sikló Libegő Gyermekvasút Pál-völgyi-cseppkőbarlang Pesti oldal Millenniumi emlékmű Andrássy út Operaház Országház Szent István-bazilika Zsinagóga Belvárosi plébániatemplom Akadémia Pesti Vigadó Vajdahunyadvár Széchenyi gyógyfürdő Állatkert Puskás Ferenc Stadion Nemzeti Színház Vásárcsarnok [szerkesztés] Galéria Királyi Palota Szépművészeti Múzeum Szent István-bazilika Mátyás-templom Gresham-palota Millenniumi emlékmű Pesti Vigadó Budai Vigadó Vajdahunyad vára Gellért gyógyfürdő Magyar Iparművészeti Múzeum New York-palota Magyar Nemzeti Múzeum Halászbástya Szentháromság-szobor Szent István lovasszobra Terror Háza Múzeum volt Balettintézet (Dreschler-palota) Magyar Állami Operaház Mátyás kút [szerkesztés] Kultúra A Magyar Állami Operaház Budapesten jelenleg 837 különböző műemlék található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és az egyedien magyaros szecessziós stílusú épületek. A főváros 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. A legnagyobbak közülük: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Memento Park, és az Iparművészeti Múzeum.

Budapesten negyven színház, hét hangversenyterem és egy operaház működik. A kulturális kínálatot nyaranta különféle szabadtéri fesztiválok, koncertek és előadások gazdagítják, amelyeket gyakran történelmi hangulatú műemléképületek udvarain rendeznek meg. A legnagyobb színházi létesítmények: a Budapesti Operettszínház, a József Attila Színház, a Katona József Színház, a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Pesti Vigadó, a Radnóti Miklós Színház, és a Vígszínház. Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos könyvtárak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen – többek között – az Országos Széchényi Könyvtár, melynek kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek.

A fővárosi lakosság közművelődésében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár játszik fontos szerepet. Más könyvárak: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az ELTE Egyetemi Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár, a Ráday Gyűjtemény, és az Országos Idegennyelvű Könyvtár. Kulturális eseményekben a legnagyobb kulturális események közé tartozik a Sziget Fesztivál, ami nemcsak a fővárosban és az országban, hanem Európában is népszerű könnyűzenei rendezvénynek számít. Más jelentősebb események: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapest Parádé, Budapesti Őszi Fesztivál.

A Magyar Tudományos Akadémia Szarvas Gábor mellszobrával [szerkesztés] Budapest egyetemei Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Evangélikus Hittudományi Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Óbudai Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Semmelweis Egyetem Színház- és Filmművészeti Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem [szerkesztés] Budapest főiskolái Budapesti Gazdasági Főiskola A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Általános Vállalkozási Főiskola Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Budapesti Kortárstánc Főiskola IBS - Nemzetközi Üzleti Főiskola Gábor Dénes Főiskola Harsányi János Főiskola Kodolányi János Főiskola Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Pünkösdi Teológiai Főiskola Rendőrtiszti Főiskola Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Sola Scriptura Teológiai Főiskola Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Wesley János Lelkészképző Főiskola Zsigmond Király Főiskola Budapest templomai és egyházi létesítményei: Belvárosi ferences templom (V., Ferenciek tere), Belvárosi plébániatemplom (V., Március 15. tér 2.), Deák téri evangélikus templom (V., Deák Ferenc tér 5.), Dohány utcai zsinagóga, Kálvin téri református templom (IX., Kálvin tér), Mátyás-templom (I., Szentháromság tér), Szent István-bazilika (V., Szent István tér), Szerb templom (V., Szerb u. 2–4.), [szerkesztés] Budapest a művészetekben   Bővebben: Budapest a művészetekben Budapestet számos szépirodalmi mű, képzőművészeti alkotás, zenedarab, dal és film örökíti meg. [szerkesztés] Strandok és gyógyfürdők Budapestet gyakran emlegetik mint fürdőváros, hiszen számos gyógyító hőforrás tör fel a föld mélyéből a város különböző pontjain. Ezeket a forrásokat már hosszú idők óta tisztelik és hasznosítják a város lakói, hiszen természetes ásványianyag tartalma sokféle panasz enyhítésére szolgálhat. Kiemelhető a reumás és orthopédiai problémák kezelkésére, valamint az asztmás és légúti panaszok enyhítésére szolgáló vizek.[28] A leghíresebb fürdők, melyeket a külföldről Budapestre látogatók is szívesen látogatnak a következők: Széchenyi gyógyfürdő, Rudas gyógyfürdő, Dandár Gyógyfürdő, Gellért gyógyfürdő, Király Gyógyfürdő, Dagály Gyógyfürdő, Lukács Gyógyfürdő. Valamint következő strandok és egyéb fürdők állnak még a budapestiek rendelkezésére: Pesterzsébeti Fürdő, Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda, Csillaghegyi Strand, Csepeli Strand, Palatinus Strand, Paskál Strandfürdő, Pünkösdfürdői Strand, Római Strandfürdő, Aquaworld – Vízibirodalom. Gellért gyógyfürdő Rudas gyógyfürdő Rácz fürdő Széchenyi gyógyfürdő Palatinus strand Dagály gyógyfürdő Lukács gyógyfürdő Paskál strandfürdő Római strandfürdő Budapest gyógyfürdői és strandjai A Gellért gyógyfürdő medencéje A Rudas gyógyfürdő épülete az Erzsébet hídról A Rácz fürdő bejárata A Széchenyi gyógyfürdő termál medencéje A Széchenyi gyógyfürdő termál medencéje A margitszigeti Palatinus strand bejárata A Lukács gyógyfürdő iszapfürdője 1900 körül A Rudas gyógyfürdő medencéje [szerkesztés] Szabadidő, szórakozás A Duna Plaza Budapestnek több olyan része is van, ahol sok étterem, bár és kávézó található kis területen: ilyen a Váci utcának a Ferenciek terétől a Fővám térig futó része, a Ráday utca, amelyet főként az egyetemisták kedvelnek, a Liszt Ferenc tér, amely az Andrássy út mentén fekszik, valamint a Szent István tér környéke. Ezek az utcák és terek nyaranta késő estig tele vannak élettel.

[szerkesztés] Szórakoztató létesítmények, szabadidőközpontok Millenáris (Jövő Háza kiállítás, Csodák Palotája és Millenáris park) Budapesti Vidám Park A Budapesti Vidám Park honlapja Fővárosi Állat- és Növénykert Fővárosi Nagycirkusz Magyar Vasúttörténeti Park Budapesti mozik listája [szerkesztés] Sport Papp László Budapest Sportaréna A Puskás Ferenc Stadion légifotója Budapesten találhatóak Magyarország központi sportlétesítményei, köztük a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna. A rendszerváltás óta átalakult a város amatőr sportélete. A korábban nagyszámú sporttelep, vállalati sportpálya nagy része megszűnt, helyüket többek között bevásárlóközpontok vagy benzinkutak foglalták el. A megmaradt sportegyesületek mellett megjelentek viszont a nagy utcai tömegrendezvények, versenyek, amelyek budapestiek tízezreit mozgatják meg egy-egy hétvégén. Budapesten rendszeresen találkoznak a világ sportolói valamely nemzetközi sporteseményen. A város agglomerációjában lévő Mogyoródon található a Hungaroring, a Formula–1 magyar nagydíj helyszíne. A budai hegyvidék igen kedveltek a túrázók körében, megfelelő időjárás esetén élénk téli sportélet zajlik a hegyoldalakon.

Az észak-budai Duna-part a vízisportok központja. [szerkesztés] Budapesti labdarúgócsapatok Budapest Magyarország labdarúgásának központja. A 108 eddig lezajlott bajnokságból 97-et budapesti csapatok nyertek. Ferencvárosi Torna Club Budapest Honvéd FC MTK Budapest FC Rákospalotai EAC Újpest FC Vasas SC Csepel FC 4-szeres magyar bajnok:1941/42 és 1942/43 évben a Weiss Manfred Művek FC, 1947/48 és 1958/59 évben Csepel SC néven [szerkesztés] Budapest testvérvárosai Budapest testvérvárosai a következők:[29][30] Bécs, Ausztria Berlin, Németország Firenze, Olaszország Fort Worth, Amerikai Egyesült Államok Frankfurt am Main, Németország Lisszabon, Portugália New York, Amerikai Egyesült Államok Szarajevó, Bosznia-Hercegovina Tel-Aviv, Izrael Zágráb, Horvátország [szerkesztés] Budapesti panorámaképek Az Erzsébet híd és a Gellért-hegy a Lánchídról Pesti panoráma a Gellért-hegy felől Látkép a Budavári Palotáról Az Országház és a Lánchíd a Margit hídról Kilátás a Halászbástyáról A főváros a Citadelláról [szerkesztés] Galéria Képek a régi Budapestről Döbrentei tér, 1915 Szabadság tér, 1912 Nyugati pályaudvar, 1909 Keleti pályaudvar, 1912 Rákóczi út, 1917 Kálvin tér, 1910 Duna korzó, 1915 Alagút, 1908 Várkert bazár, 1908 Várnegyed, Hentzi szobor, 1880 körül Budai vár, 1908 Nyugati pályaudvar és a Nagykörút, 1935 A Keleti pályaudvar éjjel (Csontváry Kosztka Tivadar, 1902) Budapest ma Duna Tower Europa Tower A Corvinus Egyetem egyik pesti épülete A Vigadó A Széchenyi lánchíd pesti hídfője A Nemzeti Galéria a Budavári Palotában Teréz körút A Magyar Állami Operaház Budapest másik arca: nehéz idők élő emlékei. Néhány régi ház még ma is magán viseli a harcok nyomait.

Az új M0-ás autópályahíd a Duna fölött: a Megyeri híd [szerkesztés] Lásd még Budapest kerületei Budapest főpolgármestereinek listája Budapest díszpolgárainak listája Budapest világörökségi helyszínei Budapest városrészeinek listája Budapesti agglomeráció Irányítószám [szerkesztés] Források és jegyzetek ↑ [1] ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2011 (magyar nyelven). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.) ↑ Turizmus Magyarországon 2009. KSH előzetes adatok.

(Hozzáférés: 2010. február 23.) ↑ Bácskai Vera: Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére ↑ Györffy György, Pest-Buda kialakulása: Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig, Budapest, Akadémiai, 1997, 242. ↑ Gudmund Schütte, Ptolemy's Maps of Northern Europe (The Royal Danish Geographical Society: Copenhagen, 1917). p. 101 ↑ William Smith (ed.), A Dictionary of Greek and Roman Geography (London : I.B. Tauris, 2006) [Facsim. of ed. published: London : John Murray, 1872.] ↑ SIPOS ANDRÁS: Nagy-Budapest kialakulása.

1950. január 1. ↑ Földrajzi atlasz; Cartographia, 1996; ISBN 963-352-547-0 ↑ Budapest éghajlati adatai. (Hozzáférés: 2008. május 27.) ↑ Magyarországi időjárási rekordok. (Hozzáférés: 2008.

május 27.) ↑ A 2001-es magyarországi népszámlálás vallási, felekezeti adatai ↑ 1994. évi XLIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról, 2. § (2): "A fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését." ↑ Az Alkotmánybíróság azonban e törvény adta jogot szűkítően értelmezi. A XII. kerület vonatkozó döntését megsemmisítő 38/2005. számú határozatában az AB bevezeti a "hivatalos közigazgatási helynév" fogalmát, bár az semmilyen jogszabályban nem szerepel. A határozat törvényértelmezése szerint a fővárosi kerületek "hivatalos közigazgatási helyneve" a "Budapest főváros ...

kerület" elnevezés. Ezen túl az AB úgy határozott, hogy csupán "a hivatalos közigazgatási helynév mellett nevezheti el a képviselő-testület a kerületet", például "Budapest főváros IX. kerület Ferencváros". ↑ Széll Kálmán tér lett a Moszkva térből (HVG, 2011. április 27.) ↑ II. János Pál pápa lett a Köztársaság térből (Index, 2011. április 27.) ↑ BKV: 21,5 millióba kerül az utcanévcsere (Index, 2011. május 17.) ↑ Nem arattak sikert a régi-új nevek Budapesten (Napi, 2011.

július 17.) ↑ Moszkva tér: az oroszok nem értik Tarlósék döntését (HVG, 2011. április 28.) ↑ Levelet írt Tarlósnak Roosevelt unokája (FN, 2011. május 17.) ↑ Ingatlanfejlesztésről neveztek el metrómegállót (Index, 2011. június 27.) ↑ Budapest székes főváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve 1909-1912, KSH ↑ Tosics Iván (szerk.

)et al. 2002. Budapest Városfejlesztési Koncepciója. Budapest: Városkutatás Kft. ↑ Tosics Iván et al. 2005. Podmaniczky Program – Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja, Összefoglaló (Podmaniczky Programme – Medium-term Development Programme of Budapest, Summary). Budapest: Studio Metropolitana ↑ Bogár Zsolt. 2007. ‘Mindenki okos.

4-es metró’. Magyar Narancs. Vol. 19, No. 12, pp 10–12. ↑ Budapest Portál ↑ 1, 1A, 2É, 2D, 3, 4, 6, 12, 14, 17, 18, 21, 21A, 24, 28, 37, 37A, 41, 42, 47, 49, 50, 52, 59, 59A, 60 (Fogas), 61, 62, 62A, 69 ↑ Budapest Corner. (Hozzáférés: 2010. december 15.) ↑ Budapest testvérvárosai a Budapest Portál alapján, illetve Zágráb és Kassa a Budapest Portál szerkesztőségétől kapott tájékoztatás alapján ↑ Népszabadság Online – Budapest: A kilencedik testvérváros: Firenze Budapest és a Dunakanyar, Cartographia kiadó, ISBN 963-353-185-3 Kisokos – Országos turisztikai melléklet. Budapest, Tourinform, 2006 [szerkesztés] Ajánlott irodalom A Budapestről szóló könyvek, térképek, fényképek, plakátok legnagyobb nyilvános gyűjteménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a Budapest Gyűjteményben található. A Budapest Gyűjtemény interneten elérhető adatbázisai: Budapest-képarchívum (portszám: 2006)* Budapest történetének bibliográfiája (portszám: 2002)* Amennyiben olyan számítógépen próbálja használni az adatbázisokat, amely tűzfalon keresztül kapcsolódik az internetre, akkor a zárójelben feltüntetett portok engedélyezése szükséges az adatbázisok megtekintéséhez. (A képarchívum bárhonnan megtekinthető itt is.) [szerkesztés] Külső hivatkozások A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest témájú médiaállományokat. A Wikitravel tartalmaz Budapest témájú leírást.

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Budapest témában. Hivatalos oldal A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívuma Személyre szabott Budapest A legnagyobb Budapest-portál [szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek m • v • sz Európai fővárosok Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Dublin · Helsinki · Kijev · Kisinyov · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Prishtina · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tirana · Tórshavn · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikán · Vilnius · Zágráb m • v • sz Városok a Duna mentén (forrástól a torkolatig) Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Kelheim · Regensburg · Straubing · Deggendorf · Vilshofen · Passau Linz · Mauthausen · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg Pozsony · Komárom · Párkány Győr · Ács · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Hajós · Bátaszék · Baja · Mohács Vukovár · Újlak Apatin · Palánka · Újvidék · Zimony · Belgrád · Kevevára · Szendrő · Pancsova · Galambóc Újmoldova · Orsova · Szörényvár · Calafat · Bechet · Corabia · Turnu Măgurele · Zimnicea · Gyurgyevó · Olteniţa · Călărași · Cernavodă · Feteşti · Hârşova · Măcin · Brăila · Galac · Isaccea · Tulcsa · Szulina Vidin · Lom · Orjahovo · Nikápoly · Szvistov · Rusze · Tutrakan · Szilisztra Izmajil · Kilija · Vilkove m • v • sz Magyarország megyéi Magyarország megyéi 1950-től Bács-Kiskun megye · Baranya megye · Békés megye · Borsod-Abaúj-Zemplén megye · Csongrád megye · Fejér megye · Győr-Moson-Sopron megye · Hajdú-Bihar megye · Heves megye · Jász-Nagykun-Szolnok megye · Komárom-Esztergom megye · Nógrád megye · Pest megye · Somogy megye · Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Tolna megye · Vas megye · Veszprém megye · Zala megye Budapest főváros m • v • sz Magyarországi megyeszékhelyek Főváros Budapest főváros Megyeszékhelyek Békéscsaba · Budapest · Debrecen · Eger · Győr · Kaposvár Kecskemét · Miskolc · Nyíregyháza · Pécs · Salgótarján · Szeged Szekszárd · Székesfehérvár · Szolnok · Szombathely · Tatabánya Veszprém · Zalaegerszeg m • v • sz Magyarország megyei jogú városai Békéscsaba · Debrecen · Dunaújváros · Eger · Érd · Győr · Hódmezővásárhely · Kaposvár · Kecskemét · Miskolc · Nagykanizsa · Nyíregyháza · Pécs · Salgótarján · Sopron · Szeged · Szekszárd · Székesfehérvár · Szolnok · Szombathely · Tatabánya · Veszprém · Zalaegerszeg m • v • sz Magyarország legvirágosabb települései Városok Budapest (1989) · Kecskemét (1990) · Eger (1991) · Veszprém (1992) · Balatonföldvár (1993) · Sárvár (1994) · Székesfehérvár (1995) · Siófok (1996) · Hévíz (1997) · Tata (1998) · Sárospatak (1999) · Győr (2000) · Paks (2001) · Zalakaros (2002) · Kaposvár (2003) · Makó (2004) · Nagyatád (2005) · Eger (2006) · Gyula (2007) · Szombathely (2008) · Sopron (2009) · Balatonfüred (2010) Községek Balatongyörök (1989) · Császártöltés (1990) · Noszvaj (1991) · Szigliget (1992) · Kecskéd (1993) · Ozora (1994) · Pácsony (1995) · Pusztamérges (1996) · Csemő (1997) · Bük (1998) · Dombrád (1999) · Velence (2000) · Géderlak (2001) · Ivánc (2002) · Balatonszárszó (2003) · Ruzsa (2004) · Orfű (2005) · Noszvaj (2006) · Tápiógyörgye (2007) · Gelse (2008) · Lipót (2009) · Paloznak (2010) Magyarország-portál Földrajzportál A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest&oldid=10696091” Kategóriák: BudapestEurópai fővárosokRejtett kategória: Kevés forrással rendelkező lapok Mit gondolsz erről az oldalról? Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében. Megbízhatóság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Teljesség: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Tárgyilagosság: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan) Stílus: kitűnő jó átlagos gyenge rossz (bizonytalan)